2017. október 23. hétfő
Gyöngyi
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Magyar papagájkutató Dél-Amerikában – Interjú Oláh György zoológussal - 2013-12-13 16:29:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Magyar papagájkutató Dél-Amerikában – Interjú Oláh György zoológussal

Oláh György – zoológus

Születési év: 1983.


Végzettségek, iskolák:

2009-     The Australian National University – Doctor of Philosophy (Ph.D.), Conservation Biology, Genetics,
2001-2006. Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar – alkalmazott zoológus M.Sc.


Munkahelyek:

2013 – 2014. Tambopata Research Center at Rainforest Expeditions – felelős vezető
2010 -            Rainforest Expeditions – tudományos tanácsadó
2009 -            The Australian National University – PhD hallgató
2009 -            Tambopata Macaw Project – tudományos tanácsadó és marketing felelős

2008 – 2009. Tambopata Research Center, Tambopata Macaw Project – terepvezető
2008 – 2008. World Parrot Trust – terepi asszisztens
2008 – 2008. Tambopata Macaw Project – terepi asszisztens
2007 – 2008. Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem Kutatólaborja – tudományos munkatárs
2006 – 2006. ITESM Campus Monterrey – terepi asszisztens
2005 – 2005. Universidad de La Plata – terepi asszisztens



Mesélj az életutadról! Mely élményeid voltak meghatározóak a pályaválasztásodban?


Már kisgyermekként szerettem kirándulni és mindig sok háziállatot tartottam otthon, mégis vendéglátóipari szakközépiskolába jelentkeztem, mert akkoriban hajószakács szerettem volna lenni. Az érettségi után aztán rájöttem, hogy mégsem ez az én utam, és a zoológia felé vetem az irányt. Később a madarak irányában szakosodtam.

2005-ben adódott egy lehetőség, amikor önkéntesként részt vehettem egy, a kékhomlokú amazonpapagájok (Amazona aestiva) szaporodásökológiájával foglalkozó, argentínai kutatásban (Reserva Natural Provincial Loro Hablador, Chaco provincia). Spanyolul persze alig beszéltem, de bevállaltam a két hónapos argentínai kalandot. Életem első, igazi terepmunkájának helyszíne, Argentína egy száraz esőerdős régiója lett.

2006-ban, az egyetem után egyből becsatlakoztam egy papagájokkal kapcsolatos kutatásba a mexikói Sierra Madre-hegységben.

Amikor hazajöttem, átmeneti megoldásként a Semmelweis Egyetem egyik gyermekklinikájának rákkutatással foglalkozó MTA laborjában helyezkedtem el egy évre, de amint lehetett, azonnal visszatértem Dél-Amerikába. Ezúttal három különböző projektben vehettem részt: Délkelet-Peruban, az Amazonas őserdejében, az arapapagáj kutatással foglalkozó Tambopata Kutatóállomáson két feledhetetlen hónapot töltöttem önkéntesként.


Egy visszavadított arapapagájjal a kutatóközpontban


Ezt követően Bolíviába utaztam szintén két hónapra, a legveszélyeztetettebb arapapagájfaj, a kéktorkú ara (Ara glaucogularis), kutatási projektjében közreműködni.

Majd visszatértem a Tambopata Kutatóállomásra, de immár a költőszezonba csatlakoztam be. Végül, itt maradtam, mint terepvezető.


Tambopata-folyó egy trópusi zápor után


Mi a fő kutatási területed?

A papagájok, ezen belül is az arapapagájok. A doktori témámat az arapapagájok konzerváló biológiájából írom. Érdekel a faj védelme, genetikája, és szaporodásbiológiája. Ez a fő irány.


Kérlek, mutasd be a kutatás menetét!

A madarak - sárgaszárnyú ara (Ara macao), zöldszárnyú ara (Ara chloropterus), és kék-sárga ara (Ara ararauna) - hatalmas, sokszor 30-50 méter magas fák odvaiban fészkelnek, az adatgyűjtéshez pedig fel kell mászni ezekre a fákra.
A napi munka során ellenőrizzük a fészkekben a tojásszámot, a kikelt fiókaszámot, valamint nyomon követjük a fiókák fejlődését, később rögzítjük a kirepült fiókák számát is.



Sárgaszárnyú arapapagáj fiókák egy természetes fészekodúban



Kék-sárga arapapagájok egy pálmaodúnál



Sárgaszárnyú ara (Ara macao) fészekodú a Candamo-medencében


A kutatóközpont környékén, a természetes fészkek mellé, mesterséges fészekodúkat is kihelyezünk. Ezek az odúk fából vagy PVC csőből készülnek és utánozzák a természetes költőhely méreteit. Eddigi tapasztalataink szerint a madarak teljes mértékben elfogadják és fészkelnek bennük. Végül, a mesterséges és a természetes odúban költés eredményeit összehasonlítjuk.



Mesterséges fészekodú kihelyezése TRC környéken


Milyen eredmények születtek?

Megfigyeltük, hogy az arák egyes fészekodúkat jobban preferálnak. Előnyben részesítik a szélesebb belső átmérőt, de az sem mindegy milyen égtáj felé néz az odú bejárata.  Ezen ismeretek alapján tudunk a jövőben olyan új mesterséges odúkat építeni és kihelyezni, melyeket nagyobb valószínűséggel fogadnak el a madarak.

Közép-Amerikában, ahol az esőerdőket már olyan mértékben kiirtották, hogy nem maradt elegendő fa a fészkeléshez – mert jellemzően azokat a hatalmas faanyagú fákat vágják ki, melyeken a papagájok fészkelnek – a mesterséges fészekodúk kihelyezésének különösen nagy jelentősége van. Ilyen módon pótolható számukra az elpusztított szaporodási élőhely.  


Egy természetes fészekodú ellenőrzése a Tambopata-folyó mentén


Bolíviában a leginkább veszélyeztetett arapapagáj, a kihalás szélére sodródott kéktorkú ara (Ara glaucogularis), mely fajból természetes élőhelyén már csak 150 egyed él. Megmentéséhez ugyanazokat a mesterséges fészekodúkat alkalmazzák, melyeket Tambopatán fejlesztettünk ki.  Az egyedszámcsökkenéshez hozzájárult, hogy a faj az elmúlt évtizedekben házikedvencként, az egész világon nagy népszerűségnek „örvendett”. Más részről, a kéktorkú ara egy igen specializálódott faj: kizárólag a Motacú pálma (Attalea phalerata) gyümölcsét fogyasztja, és kizárólag a Motacú törzsében költ.



Egy mesterséges fészekodú ellenőrzése közben

 
A folyamatosan zajló visszavadítási- és fészek kihelyezési projektek reményt adnak a populáció nagyságának növekedésére, és ezzel a faj fennmaradására. Több ezer példány él állatkertekben, így a lecsökkent egyedszámú vadon élő populációinak genetikai állománya szükség esetén frissíthető.


Egy lassan kirepülésre kész sárgaszárnyú ara fióka ellenőrzése közben


Egy faj megmentésének egyik legfontosabb állomása az élőhelyek védelme. Peru nagy nemzeti parkjai azonban korántsem élvezhetnek olyan átfogó védelmet, mint ami Európában vagy Észak-Amerikában megszokott. További gondot jelent, hogy a helyi törzsek természetes módon vadásszák és fogyasztják a papagájokat.  A kutatóközpontban nagy hangsúlyt fektetünk a helyi közösségek oktatására. Szeretnénk, ha az emberek megértenék, hogy a természetes formában megőrzött erdő és élővilága, állandó ökoturisztikai látványosságot biztosít, folyamatos munkahelyteremtő erővel bír (idegenvezetés, kutatásban való részvétel), ez által sokkal nagyobb értéket képvisel, mint amekkora bevételt az egyszeri tarvágás hoz a konyhára.
A modell, melyet létrehoztunk, a világ számos részén mintául szolgál a fenntartható ökoturizmus és kutatás területén.


Milyen következtetések vonhatók le a kutatási eredményekből?

Részt vettem egy projektben Délkelet-Peruban, ahol a folyó menti agyagfalakat rendszeresen látogatják a legkülönfélébb madárfajok. A kutatás a papagájok agyagevésének okát volt hivatott kideríteni. Feltételezések szerint az agyagevés oka, az agyag detoxikáló hatása, hiszen az elfogyasztott gyümölcsök magvaival, sok mérgező anyag jut a madarak szervezetébe. A több éves kutatás azonban rávilágított a valódi okra, miszerint a titok az agyagfalak nátrium tartalmában rejlik. Később bebizonyosodott, hogy a környező növények nátrium tartalma igen alacsony, ami magyarázatot ad arra, hogy egész Amazóniában miért itt fogyasztják a legtöbb agyagot a madarak.


Zöldszárnyú arák (Ara chloropterus) egy tipikus agyagfalon (collpa)


Saját kutatásom: „ A  fajok konzerváció biológiája genetikai módszerekkel”, jelenleg is zajlik. Az új módszernek köszönhetően, sok új, érdekes eredményre számítunk a közeljövőben.
Ezt, az emlősökre már alkalmazott technikát (úgynevezett genetic tagging), most először próbáljuk ki arapapagájokon.
A vizsgálat során, genetikai mintákat gyűjtünk az adott populációból (vérmintát – a madarak vörösvérsejtje rendelkezik sejtmaggal, így már 1 cseppnyi vérből is nagy mennyiségű DNS-t nyerhetünk, és tollmintát – a toll csévéjében is található DNS). Az agyagfalak remek tollgyűjtő-lelőhelynek bizonyultak.

Szeretnénk kideríteni, hogy az egyes területeknél hány egyed fordul elő. Kéthetente összegyűjtünk az agyagfalaknál körülbelül 100 db tollat. Idővel kiderül, hogy ugyanazok az egyedek térnek-e vissza újra és újra, vagy mindig új egyedek látogatják az agyagfalat. Továbbá a módszer jól használható populáció egyedszám becslésre is. Reményeink szerint, a vizsgálat végén képesek leszünk összeállítani egy olyan térképet, mely megmutatja az egyes egyedek előfordulását, területi migrációját.

Miután a vérminták alapján sikeresen kalibráltuk a módszert arapapagájokra, a technika előnye lesz, hogy szükségtelenné válik az állatok befogása. A tollmintákból kivont DNS-t genetikai markerekkel vizsgálva jól el tudjuk majd különíteni az egyes egyedeket, így lehetővé válik a veszélyeztetett fajok zavarásmentes genetikai diverzitás felmérése is. Korábban ezt csak a nagy zavarással járó úgynevezett „jelölés-visszafogás” módszerrel lehetett megvalósítani.

Konkrétan két konzerváció biológiával kapcsolatos kérdésre próbálunk választ kapni:
- Az egyik probléma az Interoceanic Highway, a két óceánt összekötő autópálya, mely pontosan a kutatási területünk közepén halad keresztül. Köztudott, hogy az utaknak jelentős populáció elszigetelő hatása van, melynek következtében csökken az érintett fajok genetikai diverzitása.


Az Andok előhegységei a kutatási helyszín közelében, melyen áthalad az Interoceanica autópálya


Sajnos papagájok esetében sincs ez másképpen. Már a zajhatás éppen elegendő ahhoz, hogy a madarak messzire elkerüljék az utakat.  Az autópálya mentén kivágják a fákat, környezetében hamarosan kisebb települések jönnek létre, így egyre szélesedik az autópálya által negatívan befolyásolt sáv. Az út mindkét oldaláról gyűjtött minták segítségével azt vizsgáljuk, hogy ugyanaz az egyed előfordul-e  mindkét oldalon vagy beigazolódik, hogy valóban két elszigetelődő félben lévő szubpopulációval van dolgunk.

- A másik megoldandó feladat a nemzeti park területén elhelyezkedő, az Andok által körülölelt Candamo medencéhez kötődik.  A Candamo rendkívül elszigetelt, vad, lakatlan terület, éppen ezért nagyon nehéz megközelíteni. Ez az ősi ökoszisztéma az egyik legnagyobb biodiverzitási "hot spot" a Földön, melyet közvetlenül nem befolyásolnak emberi tevékenységek.  Körülbelül 10 évvel ezelőtt, a nagy olajtársaságok helikopterrel behatoltak a völgybe, próbafúrásokat végezetek, és nagy mennyiségű nyersolajat találtak a helyszínen. A lelőhely már akkor is nemzeti parki területen feküdt, ami akadályozta az olajkitermelést. Ugyan megkísérelték a térség nemzeti parki oltalom alól való kivonását, de ez akkora nemzetközi felháborodást eredményezett, hogy a terv végül meghiúsult. Viszont azóta sem történt a völgyben semmiféle érdemi tudományos kutatás. A Candamo völgy a doktori munkám része. Sikerült számos genetikai mintát begyűjteni a völgyben élő sárgaszárnyú arától (Ara macao), mely mintákat szeretnénk összehasonlítani a medencén kívüli, ugyanettől a fajtól származó mintáinkkal. Ha bebizonyosodna, hogy a völgyben élő populáció valóban egy elszigetelt populáció, az azt jelentené, hogy a Candamo még fokozottabb védelmet igényel.

A kutatási terület térképe


Mi volt a legemlékezetesebb élményed a kutatással kapcsolatban?

Talán éppen a Candamo völgyet emelném ki, mely szépségén túl, érintetlenségével kelt
leírhatatlan érzéseket
az emberben.



Az érintetlen Candamo-medence mélyén


Mindig maradandó, amikor az eltervezett kutatások menetrendje valamilyen váratlan esemény miatt felborul. Egyszer éppen a Candamo völgyben, 100 kilométerre a kutatóállomástól az őserdő kellős közepén történt, hogy kis hajónk motorja felmondta a szolgálatot. A völgyben az egyetlen „járható út” a folyó, így nem volt más választás, evezni kellett. Szerencsére folyásirányban kellett haladnunk, de zúgókon keresztül vezetett az út úgy, hogy a hajón semmit nem tudtunk irányítani. Végül három nap alatt sikeresen kievickéltünk nem éppen veszélytelen helyzetünkből.


Úton a Candamo-medencébe


Máskor, egy kutatóállomáshoz viszonylag közeli terepre, egy pálmamocsárba hajóztunk, hogy mintákat gyűjtsünk a kék-sárga aráktól (Ara ararauna). Úgy terveztük, hogy csak egy éjszakát töltünk ott. A pálmamocsár körülbelül 3 kilométerre volt a folyótól, ahol hajónkat hagytuk.


Pálmamocsár, tipikus költőhelye a kék-sárga aráknak


A területen nagyon sok fészket találtunk, így a tervezettnél jóval több mintát tudtunk gyűjteni, ami 1 nappal meghosszabbította az ott tartózkodásunkat. Munkánk végeztével visszatértünk a folyóhoz, azonban hajónkat a csont száraz folyómederben találtuk. Arrafelé akar napokba is beletelik, mire a vízállás újra a hajózható szintre emelkedik, amit nem volt időnk kivárni, mert az élelmünk elfogyott.
Tutajt építettünk, mellyel könnyedén eljutottunk a kutatóállomásra, majd egy másik hajó segítségével kivontattuk az erdőben rekedt járművünket.

A szárazon maradt kutatóhajó egy pálmamocsár közelében


Milyen távlati terveket szeretnél megvalósítani?

- Először is, a doktori munkámhoz szeretném elemezni a begyűjtött genetikai mintákat, analizálni és publikálni az információkat. Távolabbra tekintve, szeretnék a kutatásban maradni, és ha beválik a jelenleg alkalmazott genetikai módszer, szeretném ezt más veszélyeztetett arapapagáj fajokra is kiterjeszteni Közép-Amerikában.

- Egy posztdoktori munka keretében szívesen létrehoznék egy általános papagájkutató és-védelmi projektet, hiszen egy már kiépített kapcsolatrendszeren keresztül Dél- és Közép-Amerikából, Ausztráliából, Ázsiából, és Afrikából is megoldható lenne a minták beszerzése. Bízom benne, hogy hosszútávon, a konzerváció biológia területén tudok kutatni, terepen és laborban is egyaránt.

 
Mit tanácsolsz a pályakezdő fiataloknak?


Szerintem nagyon fontos az elmélet alapos elsajátítása. Ugyanennyire lényeges még az egyetemi évek alatti tapasztalatszerzés is. Jelentkezzenek minél több projektbe önkéntesnek, hogy saját bőrükön tapasztalják meg az adott terület előnyeit és hátrányait, mielőtt végleges döntést hoznának későbbi elhelyezkedésükről.



Egy kék-sárga arapapagáj fióka (Ara ararauna)


Mi a véleményed az mRNS.hu-ról?

Szerintem az mRNS egy megbízható információforrás. Nagyon tetszik, hogy nem csak a szenzációkeltő kutatásokról számol be, hanem alapkutatásokról is tájékoztat, vagy bármiről, ami magyar kutatókhoz köthető.
Nagyon jó dolognak tartom, hogy a külföldi tudományos hírek hitelesen, mégis közérthetően fogalmazva jelennek meg magyarul, nem utolsó sorban ingyenesen.



Ajánló:
"Papagájokat kutatni Dél-Amerikában? Izgalmasan hangzik, a valóság azonban sokszor még a legvadabb várakozásokat is felülmúlja. Oláh György zoológus fényképekkel és filmfelvételekkel fűszerezett beszámolója egyenesen Peruból."

Oláh György – Peru 1. rész

Oláh György – Peru 2. rész

Oláh György – Peru 3. rész

Oláh György – Peru 4. rész

Oláh György – Peru 5. rész

Oláh György – Peru 6. rész


2013. december 13.

Ferenczi Tímea

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 22, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés