2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
LYME-Time avagy a Lyme-kórról a laboratóriumi diagnosztika tükrében - Interjú dr. Szilágyi Attilával - 2012-05-08 13:22:58 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
LYME-Time avagy a Lyme-kórról a laboratóriumi diagnosztika tükrében - Interjú dr. Szilágyi Attilával

Dr. Szilágyi Attila – klinikus szakállatorvos

Születési év: 1964

1989  -          Állatorvos-tudományi Egyetem, Budapest
2004  -          klinikus szakállatorvosi tanfolyam

1989  - 1998  Állatorvos-tudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék
1997  -          Hemo-Vet Állatorvosi Klinikai Laboratórium 


Milyen út vezetett az állatorvosi laboratóriumig?

Elég speciális volt az utam. A nyugat-európaival ellentétben, Magyarországon és Kelet-Európában a poroszos állatorvosi képzési formának megfelelően, nem szerepel a laboratóriumi diagnosztika, mint önálló tárgy. Itthon ez a kórélettani tárgyból nyúlik ki és fakultáció, illetve a továbbképzés tekintetében lehet tovább lépni ebbe az irányba, de ez is csak nagyon behatárolt mértékig lehetséges. Marad az önképzés. Számomra is ez az út mintegy 20 éve.

A diploma védése után az Állatorvos-tudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszékén kaptam munkát. Influenza szezon volt decemberben. A laboratórium dolgozói megbetegedtek, és mint friss munkaerőt bedobtak egyből a mély vízbe. Azt sem tudtam mit hol találok a laboratóriumban, pár mintával reggel 8-tól este 5-6-ig elbíbelődtem. Ez volt a tanuló időszak, senki nem fogta a kezemet, senki nem mutatta meg mit hogyan kell csinálni. Maradt a könyvtár és a kőkemény önképzés. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy térbeli közelségben volt a kisállat- és a nagyállatkórház is.

Így miután megvizsgáltam az állatot, meghallgattam a tulajdonost, levettem a vért, analizáltam mintegy megvizsgáltam a mikrovilágot és visszamentem az állathoz. Ennek alapján felállítottam egy ideiglenes vagy egy végleges diagnózist. Gyógykezelés után volt lehetőségem ismét visszatérni a mikrovilágba, így megláttam a kezelés hatékonyságát azaz, hogy jó volt-e a diagnózisom. Makrovilágból mikrovilágba, mikrovilágból vissza a makróba. Ez rengeteg tapasztalathoz segített hozzá, ami még máig is elkísér. Meg tudom ítélni, hogy melyik eset igényel különleges figyelmet, mert abból életet veszélyeztető állapot alakulhat ki. Természetesen a biológiában nincsen 100% tehát nem lehet sematikusan gondolkodni, hogy ez az eset is ugyanaz, mint a tegnapelőtti. Minden eset más és más. Az egyedi vizsgálatokat mindig el kell végezni.

A laboratóriumi diagnosztika azért is speciális terület az állatorvoslásban, mert nagyon sokrétű. A különféle állatfajok külön-külön speciális szaktudást igényelnek. Állatorvosi vonalon külön automaták kellenek a madaraknak, mert magvas vörösvérsejtekkel rendelkeznek. Más mérési módszer kell hüllőnek, kutyának, macskának, lónak. Például a lónak nagyon kicsi a thrombocyta száma, a vörösvérsejtjei olyan picik, mint a macskáé. Az ember vörösvérsejtje kétszer akkora, mint a lóé, és körülbelül akkora, mint egy elefánté. Sehol a világon nem csinálnak, mondjuk tevére adaptált automatát.

Az állatgyógyászatban használt automaták mind humán automaták, melyeket módosítjuk az adott állatfajnak megfelelően. Tehát széles látóteret igényel mind a szakma, mind annak a menedzselése. Nem mindegy mit veszünk meg, milyen humán medicinából átvett teszteket alkalmazzunk, ami hiteles eredményt is tud adni. Az immunológiai teszteket is emberi eredetű sejtekből állítják elő és a humán sejt elleni ellenanyagokra alapozódik, ergo ha egy humán fehérje elleni antitestet termelnek nyúlban, az nem találja meg a kutya antigént vagy az ellenanyagot és máris hamisan negatív lesz az eredmény. Körülbelül a humán módszerek 40%-át tudják az állatorvosi laborok átvenni, de vannak külföldről jövő, kimondottan állatorvosi célokra, különféle állatfajokra adaptált reagensek és tesztek is.

Európához képest nem vagyunk lemaradva. Az állatorvosi laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatot - ami elég költséges eljárás - nem támogatja sem a TB, sem az állatorvosi kamara. Ezek a költségek bele vannak építve az árba, amit a tulajdonos térít meg.


Biokémiai automata
 

Jelenleg melyek a legfontosabb ízeltlábú vektorok által terjesztett kórokozók?


Kullancsok - itthon az Rhipicephalus sanguineus Latrielle, Dermacentor reticulatus Fabricius - által terjesztett Borrelia subspecies, mint a Lyme-kór kórokozói, az ehrlichiosis-t okozó Ehrlichia canis baktérium valamint a Babesia canis és Babesia gibsoni vérparaziták.

A Dirofilaria repens és a Dirofilaria immitis szúnyog által terjesztett bőr-és szívférgességet okozó fonálféregfajok. Még nincs igazolt magyarországi fertőződés, de a gazdájukkal mediterrániumban nyaraló kutyák könnyen importálhatják ezeket a kórokozókat, ezért fokozott figyelmet igényelnek. A külföldről érkező élelmiszereket, növényeket szállító kamionokkal könnyen bekerülhet az országba a kórokozókat hordozó szúnyog, mely aztán a klímaváltozásnak köszönhetően, akár számára megfelelő életkörülményekre is találhat hazánkban. A jövőben számítani kell egyéb környező országokból (Olaszország, Szerbia) importált esetekkel, amelyek eddig még nem voltak honosak hazánkban.

(Kapcsolódó cikkünk: Beszélgetés egy „férgésszel” –  Interjú dr. Fok Évával)


Az ember és háziállatai számára a Lyme-borreliozis az egyik legrettegettebb megbetegedés. Milyen kullancsfajok, mely fejlődési alakjaiban fordulnak elő a borrelia baktériumok?

A Borrelia nemzettségbe tartozó baktériumok vektora az Dermacentor reticulatus Fabricius, de más kullancsfajokban is (R. sanguineus) előfordulhat. A kórokozókat a kifejlett alakok oltják be.
 

Borrelia burgdorferi


Borrelia burgdorferi

 
Melyek a leggyakoribb laboratóriumi diagnosztikai módszerek a Borrelia burgdorferi sensu lato kórokozók kimutatására és mikor érdemes ezeket alkalmazni?

Lehetséges módszerek:

1.    Rutin laboratóriumi vizsgálatok (hematológia, CRP, biokémia)
2.    Direkt mikroszkópos vizsgálatok: testfolyadékokból (filamentumok, álpozitív, álnegatív reakciók lehetnek)
3.    Kimutatás szövetekből: anilinfest és ezüstimpregnáció
4.    Polimeráz láncreakció (PCR)
5.    Tenyésztés: BSK II tápoldat (hosszú szénláncú zsírsavak, N-acetil-glükozamin, semleges pH, microaerofil 
       környezet, 30-35 °C)
6.    Immunológiai diagnózis (ELISA, IFA , PHA, PCR, Western blot)


A Lyme-kór diagnosztikában a vérben lévő ellenanyagszintet és annak összetételét vizsgáljuk.


Az ELISA (Enzimimmunológiai módszer) IgM és IgG ellenanyagokat egyaránt tartalmaz a teszt. Előnye, hogy olcsó és gyors. Hátránya, hogy könnyen keresztreakciót adhat más spirochetákkal.

Western blot-tal (Immuno blot vizsgálat) lehet pontosítani vagy tisztázni az ELISA-val kapott pozitív eredményt. Western blot módszer, az IgM a korai típusú fertőződések esetén, az IgG a régebbi fertőződések esetén használatos. Sokszor nem lehet tudni a fertőződés pontos időpontját, ilyen esetekben mindkét tesztet érdemes elvégezni, hogy elkerüljük a hamisan negatív eredményt.
Lényege, hogy a tesztben benne van a Borrelia burdorferi, garinii, afzelii, plusz az egyéb spirocheták antigénjei. A borrelia antigéneket elektroforetikusan szétválasztják, géllemezre felviszik, amelyek között van specifikus és kevésbé specifikus fehérjék. Jelenleg ugyanis nincs egyetlen antigén sem, amelynek reaktivitása egyértelműsítené a betegséget, ezért az antigének kombinációját használjuk. Az antigénkombináció egyre bővül és az újabban igen specifikus rekombináns epitópokkal, szintetikus peptidekkel (VlsE, DbpA). A reakció után egy jellegzetes mintázatot kapunk, amelyből a fertőzés részleteire. A súlyozott pontok számszerű értékei azt mutatják, hogy mely specifikus a fertőzés szempontjából releváns fehérjék ellen képződött ellenanyag. A teszthez tartozó leolvasó kártya alapján beazonosíthatók a kórokozók. Western blot vizsgálattal a vakcinázás hatékonysága is ellenőrizhető. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az európai vakcinák kielégítő védelmet adnak az évenkénti újraoltás esetén.

A C-6 antitest kvalitatív és kvantitatív meghatározás módszerét Amerikából ered a módszer. A nemrég kifejlesztett módszer során a Borrelia burgdorferi VlsE lipoproteinjének IR6 régiója elleni ellenanyagválasz mennyiségi és minőségi meghatározását jelenti.  Kiválasztottak a borrelia sejtfal antigénből egy markert, mely ellen ellenanyagot képeztek és azt quantitatív módszerekkel bekalibrálták. Nem kielégítő terápiás eredmény esetén, illetve az ELISA módszerrel kapott pozitív eredmény pontosítására használjuk. Előnye, hogy az oltás nem befolyásolja a vizsgálat eredményét, ezt az antitestet nem tartalmazza az oltóanyag, valamint és a gyógykezelés hatékonyságának nyomon követésére is alkalmas.
 

Western blot eredmény

 
Kimutathatóak-e magából a kullancsból a borreliák?

Mindhárom Borrelia kórokozó kimutatható a kullancsból. Humán vonalon ez már körülbelül másfél éve gyakorlat. Az állatorvosi célra validált tesztből 24 órán belül kimutatható, hogy jelen volt-e a Borrelia a kullancs nyálmirigyében a csípés pillanatában. Előnye, hogy már akkor kiderül az estleges fertőződés, amikor a kórokozó még csak lokálisan a szúrás helyén szaporodik. Tünetek nincsenek, de a fertőződés igazolt, így idejekorán meg lehet kezdeni a megfelelő kezelést. A teszt igen/nem választ ad, nem határozza meg, hogy Borrelia garinii, B. burgdorferi vagy B. afzelii. Terápia szempontjából ez teljesen mindegy.


Összefoglalva, kullancscsípés esetén mi a Lyme-diagnosztikai eljárás menete?

Ha megtaláljuk a kullancsot vagy kullancsokat, akkor azokat a laboratóriumba beküldve megállapítjuk, hogy nyálmirigye tartalmazza-e a kórokozók valamelyikét.
Ha nem találjuk meg a kullancsot, akkor a tünetek jelentkezése esetén, kutyára adaptált ELISA tesztet használunk, mellyel, ha magas titerértek kapunk, az eredményt pontosítjuk Western blot vagy C-6 antitest teszttel.


Macskában is előfordul Lyme-kór?

A macska egy speciális eset. Teljesen más a genetikája, mint a legtöbb emlősnek. Elterjedt mondás, hogy a macskának hét élete van, a valóságban azonban örülünk, ha „egy van neki”.
A macska statikája ugyan nagyon jól bírja a mechanikai behatásokat (2 emelet nem emelet), de belgyógyászatilag harmat gyenge „konstrukció”. Macskában is van Lyme-kór, csak gondolni kell rá. Mócsy Tanár úr (1895-1976) nagyon régen azt mondta, hogy mindent lehet diagnosztizálni, csak gondolni kell rá.


Más kórokozókat is átadhat egyidejűleg ugyanaz a kullancs?  


Igen, nagyon gyakori a vegyes fertőzés, leggyakrabban a babesiosissal. Ráadásul általában nem is egy, hanem több kullancs megy egy kutyára. A különbség annyi, hogy a babesiosis általában kiderül 24 órán belül, a Lyme tünetei legkorábban a csípéstől számított 3-6 hét múlva alakulhatnak ki lázas szakaszok.


Melyek az ismert preventív módszerek kullancs ellen? Lyme-kór ellen létezik-e hatékony állatgyógyászati a vakcina?

Sajnos a kullancs ellen nincs olyan hathatós védelem, mint például a kutya- és macskabolha ellen. Színvonalas minőségű kullancs nyakörv és színvonalas spot-on készítmény egyidejű alkalmazása, azaz mindig a kombinált védekezés az irányadó. Továbbá létezik még ultrahangos kullancsriasztó módszer is.
A tápokhoz kapott ajándék színes, csilingelő bolhanyakörvek megbízhatatlanok, nem hatékonyak, csak úgy, mint a hagyományos „bolha porok”.

Mielőtt sétálni indulnánk, fontos tájékozódni az adott terület kullancsfertőzöttségéről. Kirándulás előtt érdemes a már meglévő nyakörv – spot-on védelem mellé egy rövid hatású szerrel is lefújni a kutyát, ami arra a pár órára védelmet nyújt számára, míg az erdőben vagy mezőn tartózkodik. Természetesen séta után nem árt alaposan átnézni az állatot.

Lyme oltóanyag tekintetében előrébb tartunk, mint a humán medicina. A generációs idő rövidsége miatt, kutyán hamarabb kijönnek a termékkel, mert nem kell teratogén hatást, mutagén hatást vagy karcinogén hatást vizsgálni. Lehet, hogy van, csak nem él annyi ideig az állat, nem telik el annyi idő, hogy ezek a következmények előjöhetnének.
A Lyme-kór ellen van oltóanyag. Először csak az amerikai borrelia fajokra volt hatékony vakcina. Ezt az vezették be itthon is, de e mellett előfordultak megbetegedések, mert a tengerentúli antigénszerkezetet tükrözte, amely teljesen más, mint az itthoni. Később egy francia oltóanyagot kezdtünk használni, mely szintén az ottani diverzitást mutatta. Legújabb a cseh oltóanyag, európai törzsekkel, mely már híven tükrözi a magyarországi helyzetet is és nagyon erős védettséget ad. Csak Borrelia burgdorferi és B. afzelii ellen véd, B. garinii ellen nem. A nagyobb biztosság érdekében érdemes váltogatni a francia és a cseh vakcinát. Egyik évben az egyikkel, másik évben a másikkal oltani.
Összességében nézve mind a Lyme-kór diagnosztikája, mind a gyógykezelése kellő odafigyelés mellett, megoldottnak tekinthető.


Mi a legkülönösebb élménye a borreliákkal vagy a kullancsokkal kapcsolatban?


Nem ritka, hogy a tulajdonosok kullanccsal fertőződött kedvencüket behozzák a rendelőbe vagy közvetlenül a laboratóriumba. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a gazdi arra kér, hogy belőle és gyermekéből is távolítsam el a kullancsokat. A kullancsra jellemző egyfajta „perverzitás”, azaz szeretnek intim helyre fúródni, ami vicces szituációkat szokott eredményezni.
Ilyen esetekben az emberek jobban bíznak az állatorvosban, mint a vérnyomásmérő körzeti orvosban.


Melyek a távlati tervei?

A figyelemfelkeltés, tájékoztatás. A laboratóriumban minden teszt rendelkezésre áll, minden vizsgálat elérhető csak tudni kell róluk és használni őket. Jelenleg is rendszeresen publikálok mind a szakmának, mind az érdeklődő állattartó gazdiknak egyaránt. Gyakori kérés, hogy: „Doktor úr adjuk be a kullancs elleni oltást!” vagy „Oltsuk be, hogy ne menjen rá a kullancs!”
Kullancs ellen nincs védőoltás. Ilyenkor elkezdjük mondani a felvilágosító esszenciát, hogy tisztába rakjuk, mi ellen oltjuk a kutyát.
A labor honlapján www.allatorvosilabor.hu keresztül bárki felteheti kérdéseit, melyekre készséggel válaszolok.
 
Laboratóriumi kollektíva


Mi a véleménye az mRNS.hu-ról?

Az állatorvosi szakma számára szeretek olyan cikkeket írni, amelyek nem grafikonokat, átlag-és szórásszámításokat közölnek, hanem közvetlenül gyakorlati hasznuk van, ezért örömmel vettem a megkeresést és szívesen állok máskor is rendelkezésre.
Ha van rá igény, egy másik alkalommal visszatérhetünk egyéb aktualitásokra, mint a babesiosisra vagy a terhes nőket érintő toxoplasmosisra. A dirofilariosis is érdekes téma lenne, amely szúnyog által, állatról emberre is terjedő megbetegedés.

2012. május 8.

Ferenczi Tímea



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 8, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés