Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

Lesz gyógyszer az autisták számára? - 2010-03-02 22:02:37	0 hozzászólás
Lesz gyógyszer az autisták számára? Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatteremtési-és kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési- és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Leggyakrabban 3-4 éves kor körül diagnosztizálják, s már enyhe formában is súlyosan terheli a beteg, valamint családja életét. Okait jelenleg is kutatják, a nem gyógyítható betegségek közé sorolják. Egy francia kutatócsoport nemrég egy ígéretes kezelési módszert alkalmazott autista páciensein. Az autista személy olyan, mintha egy üvegbúra alatt élne, nincs valódi kapcsolata a külvilággal. Nem képes átlátni a másik ember, a többi ember gondolkodásának és viselkedésének okát, célját, szerkezetét, nem tudja, hogy milyen helyzetben mi várható. Ez szorongóvá, időnként izgatottá teszi. Kizárólag az őt körülvevő tárgyak, szokások állandósága fontos a számára. A betegségnek két ismert formája van: a súlyosabb Kanner-szindróma, avagy a klasszikus autizmus és a kevésbé súlyos Asperger-szindróma. Az előbbitől súlyosabb problémákkal küzdő személyek szenvednek, nekik komoly kommunikációs, fejlődési-és érzékelési zavaraik vannak. Az utóbbi enyhébb forma, viszonylag jól beszélő (de nem feltétlenül kommunikáló), normális, vagy magas intelligenciával rendelkező embereket érint. Ők nem ismerik a stílus alakzatokat, beszédjük logikája gyakran követhetetlen. Olyan dolgokról tudnak rengeteg információt összegyűjteni, amiről nem is tudják, hogy mire való. A két tünetegyüttes ritkán fordul elő önmagában, jellemzően más rendellenességek, például értelmi fogyatékosság is társul hozzájuk. A betegség gyógyításával kapcsolatban a Francia Nemzeti Kutatási Hivatal (CNRS) munkatársai meglepő felfedezésről számoltak be a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legfrissebb számában. Oxitocin-kezelést követően Asperger-szindrómás betegeik állapota nagymértékű javulást mutatott. Az oxitocin az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolódó, a hipotalamusz által termelt peptid. Szabályozza a simaizmok működését, számos fontos élettani szerepet tulajdonítanak neki. Leginkább a szülés alatt, valamint a megfelelő szexuális viselkedés kialakulásához nélkülözhetetlen, de a szoptatásnál és a vizeletkiválasztás során is lényeges. Néhány korábbi tanulmányban már felvetődőtt, hogy kapcsolatban állhat az autizmus tüneteinek mérséklődésével, ám bizonyítani ez idáig nem sikerült. A francia szakemberek 13 páciens állapotát vizsgálták oxitocin kezelés előtt, majd azt követően. A kísérlethez olyan tevékenység végzésére kérték a betegeket, amely komplex egymásra irányuló figyelmet és szociális tudatot igényel. Labdajátékot kellett játszaniuk, amelynek során egymásnak, illetve olyan személyeknek kellett továbbítaniuk a labdát, akik vagy minden esetben visszadobták hozzájuk, vagy sohasem. A hormon beadását követően minden résztvevőnél megnyúlt az az időtartam, amely alatt szemkontaktust tartottak fent (amelynek hiánya az autizmus egyik fontos tünete), figyelni tudtak egymásra, valamint a játékban résztvevő partnerekre és a szabályokra. Placebó hatására nem tudták megkülönböztetni, hogy ki az, aki mindig visszadobja a labdát és ki az, aki nem. Az oxitocin után viszont jóval többször dobták annak, aki visszapasszolta nekik. A kutatócsoport áttörő eredményekként értékelte a megfigyeléseket, ám kiemelték, hogy mivel a peptid fél életideje nagyon rövid (órák helyett csupán percekig tart), egyelőre nem lehet hatékonyan a gyakorlatban alkalmazni az autizmus-gyógyításban. Emellett a felsorolt fiziológiai hatásai közül akadnak olyanok is, amelyek nemkívánatosak a kezelés szempontjából. Tehát egy nagy reményekkel kecsegtető, ám még további kutatásokat igénylő területről van szó, amellyel érdemes foglalkozni. Tuboly Eszter www.bioedonline.com 2010.02.16.
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):