2018. július 16. hétfő
Valter, Kármen
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Ki fog minket gyógyítani tíz év múlva?  - 2010-03-18 10:36:49 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Ki fog minket gyógyítani tíz év múlva?

Megengedhető-e, hogy a magyar adófizetők finanszírozzák az uniós országok orvosutánpótlását – leegyszerűsítve erről szól az a nyilatkozatháború, amely az egészségügyi miniszter és a rezidensszövetség között zajlik hónapok óta. Az érdekvédők azt követelik: a miniszter függessze fel rendeletét, amely a fiatal orvosokat a szakvizsga után még négy évig a hazai betegek gyógyítására kötelezné. Székely Tamás nem lát okot a visszakozásra. A vitát az is szítja, hogy a pártok hálás szereplési lehetőséget látnak a témában.

Többször nekifutott az egészségügyi kormányzat a hazai szakorvos- (rezidens) képzés megújításának. Először Gógl Árpád, az Orbán-kormány szakminisztere vágott bele, ám azóta sem sikerült egyetlen kormánynak sem az orvostanhallgatók támogatásátmegnyerő javaslattal előrukkolni. Még csak nem is körvonalazódik, miként lehetne egyensúlyt teremteni a rezidensszövetség elvárásai és a betegeket nyomasztó orvoshiány közt.

Székely Tamás egészségügyi miniszter is elkészítette az erről szóló jogszabályt. Ám a rendelet ellen a Magyar Rezidens Szövetség – amely végig aktív formálója volt a javaslatnak –engedetlenségi mozgalmat hirdetett, s egyben azt követeli a szakminisztertől, hogy vonja vissza azt.

Tegnap esti lapzártánkig a hazai orvosi egyetemeken az idén végző mintegy 700 hallgató több mint fele írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint ha a jogszabály változatlanul marad, szabad akaratukból lemondanak arról a lehetőségről, hogy 2010-ben belépjenek a rendszerbe, vagyis elkezdjék szakorvosi tanulmányaikat. Értelmezésük szerint ugyanis a jogszabály kilenc évre röghöz köti, határokon belüli munkavállalásra kényszeríti a fiatal orvosokat. Márpedig a tapasztalatok szerint a határokon túl a hazai bérek sokszorosát kereshetik.

A tavaly nyáron elfogadott új rezidensrendelet alapján 2010-től a végzős hallgatókkal a kórházak kötnek munka- és tanulmányi szerződést. Az első két év törzsképzés, azaz a jelölt más-más osztályokon, esetleg kórházakban végzi a munkáját, a szakképzés hátralévő ideje legtöbbször három év, ez viszont már a munkáltatójánál zajlik. Ha a munkát kínáló kórháznak nincs akkreditációja a képzés teljes gyakorlati körére, a rezidens más intézményben szerezhet gyakorlatot, ez idő alatti helyettesítését pedig az állam támogatja.

A hiányszakmákat választóknak (például ortopédia-traumatológia, altatóorvos, gyerekorvos) az állam a képzés ideje alatt – többletként – félhavi diplomás minimálbért fizet. (A diplomás minimálbér egyébként az idén havi bruttó 64 750 forint.)

A szakorvosképzésről szóló tanulmányi szerződésben a jelölteknek egyebek mellett vállalniuk kell, hogy további négy évig hazai közkórházakban gyógyítanak. Ha bármelyikük másként döntene, úgy a szakorvosképzés állami költségeit vissza kell fizetnie. Ez az összeg évi 1,7 millió forint és 3,8 millió forint között lehet. A teljes képzés ideje alatt az állami támogatás 6,8-tól 15,2 millióig terjedhet.

Az egészségügyi tárca álláspontja szerint a visszatérítésre nem ok, ha a végzett szakorvos nem a képzőhelyén, hanem más hazai kórházban vállal munkát. Ugyanakkor a hiányszakmára jelentkezőknek, ha mégsem azon a területen vállalnának munkát, a többlettámogatást, vagyis a havi bruttó 64 750 forintot vissza kell fizetniük.

Székely Tamás miniszter szerint az ingyenesen biztosított állami diplomát és szakképzést a társadalom fizeti, azért, hogy ha a szükség úgy hozza, legyen orvos, aki gyógyít. Csak a diplomáig 14-15 millió forintot költenek az adófizetők pénzéből egy-egy orvos képzésére, erre jön még a szakosodás költsége, amely szintén belekerülhet ugyanennyibe.

A szakminiszter érvelését Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha a képzés csupán elméleti lenne és nem gyakorlati betegellátás. A rezidensek viszont munkaidejük nagy részében gyógyítanak, tehát a szakképzésre fordított állami támogatást ledolgozzák a szakorvossá válás ideje alatt – hangsúlyozta egyebek mellett a rezidensszövetség elnöke.

Ebben egyetért a rezidenszszövetség elnökével Dobi Deján is. A hatodéves szegedi orvostanhallgató viszont – mint lapunknak elmondta – biztosan nem lesz a tiltakozó aláírók között. Nem mintha a miniszterrel értene egyet, pusztán a szakképzés rendszerszerű megoldását hiányolja. Dobi Deján szerint a rezidensképzés problémáit nem lehet a rendszerből kiragadva, csak önmagában megoldani, de az is távol tartja a témában lázadó szövetség akciójától, hogy számára nem világosak az érdekvédők céljai sem.

Nem tudni ugyanis pontosan,mit is akarnak: vonja vissza a kormány a rendeletet és maradjon az eddigi rendszer, vagy alakuljon át és kapjon fix állást a szakorvosjelölt a kórházakban? Vagy csak a négyéves kötelező hazai munkavállást kellene eltörölni? Ha csak ez utóbbival van baj, az sem igazán lehet probléma, hiszen a külföldi munkavállalást közvetítő cégek könnyedén kifizetik a szakképzett orvos megváltásáért fizetendő összeget. „Ezt a csatát, amúgy sem most, a már cselekvésképtelen kormánnyal kellene megvívni” – mondja Dobi Deján.

A Fidesz egykori szakminisztere, Gógl Árpád szerint mindazonáltal nem halogatható tovább annak tudomásul vétele, hogy a képzett orvost meg kell becsülni. A képzés költségeinek visszafizetettése a volt tárcavezető szerint sem megoldás. A szabad munkaerővándorlás az Európai Unióban amúgy is erős jog. Ha viszont az orvosok hiánya európai probléma, akkor uniós megoldást kell találni, vagyis: a közösség országainak fórumain kell beszélni arról, hogy a képzett orvosokat alkalmazó országok miként járulnak hozzá a képzéshez.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) négy évvel ezelőtt készült tanulmánya azt jelezte: több mint félszáz ország egészségügyi ellátórendszerét veszélyezteti az orvoshiány. Csak az Európai Unión belüli különbségek is jól szemléltehetők azzal, hogy míg ezer lakosra Belgiumban 4,1, addig Romániában már csak 1,9 orvos jut. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyhöz sorolható a maga 2,9 orvosával.

Egy másik WHO- tanulmány pedig állítja, világszerte 4,3 millió egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. Sok országban a szükségesnél jóval kevesebb orvost képeznek, így például a 75 milliós Etiópiában évente 200, a 60 milliós Egyesült Királyságban 6000, a tízmilliós Magyarországon pedig mintegy 1000-1100 orvos végez. Norvégia ugyanakkor már teljes egészében külföldi, köztük a magyar egyetemekre bízza az ország orvosutánpótlását. A hazai képzésben a magyar állampolgárságú hallgatók aránya évről évre kevesebb.

A felsőoktatási intézmények saját bevételeik növelése érdekében mind több külföldi diák képzését vállalják. Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának az orvosi munkaerő-gazdálkodásáról készített tanulmányából az is kiderül, hogy a hazai orvosi egyetemeken 2000 és 2009 között kiadott 61 86 diplomából 1853-at külföldi hallgató kapott.

A szakember becslése szerint mindazonáltal 2020-tól várható valódi orvoshiány a hazai egészségügyi rendszerben, mert a mostani derékhad, a 45 és 50 év közöttiek addigra biztosan nyugdíjba mennek, utánuk pedig már jóval kisebb létszámú évfolyamok végeztek a hazai egyetemeken.

Mutatók, jelzések már most is vannak arról, hogy bizonyos országrészekben túl kevés, illetve túl sok az orvos, pontos adatokat azonban senki nem tud sorolni. Az orvosi munkaerő-piaci helyzetről emberemlékezet óta nem készült országos felmérés.

Balázs Péter vizsgálata ugyanakkor egyértelműen jelzi: a belső orvosvándorlást a jövedelmi viszonyok alapvetően befolyásolják. Ugyanebből a kutatásból olvasható ki az is, hogy a hazai ellátórendszerben a be- és kilépő orvosok száma ma még kiegyenlítődik.

A vizsgálat adatai szerint 1970 és 2008 között 3364 orvosi diplomát honosítottak Magyarországon, 2009-ben az érintettek kétharmada még nálunk gyógyított. Az elmúlt 38 évben a hazai orvosi egyetemeken 34 224 orvos végzett, közülük körülbelül másfél ezren meghaltak vagy külföldre távoztak, több mint ötezer orvosról nem tudni, hol van, mivel foglalkozik.

nol.hu

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés