2018. április 23. hétfő
Béla, Egon
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Kétapás egerek - 2010-12-14 20:37:07 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Kétapás egerek

Az ivarosan szaporodó fajoknál a petesejt megtermékenyítésével olyan egyedek születnek, melyek két szülőtől származó alléleket hordoznak. Egy kísérletben, melynek eredményei a Biology of Reproduction folyóiratban jelentek meg, törzssejt technika segítségével a Dr. Richard R. Berhringer (M.D. Anderson Cancer Center) által vezetett kutatócsapat két apától származó egereket hozott létre, hímeket és nőstényeket egyaránt. Ez hozzájárulhat a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez, a haszonállat-állományok javításához és az emberi mesterséges megtermékenyítés (assisted reproductive technology, ART) fejlesztéséhez.

A kutatók egy hím (XY) egér magzatból izolált fibroblasztokat retrovirális transzdukcióval újraprogramoztak. Ez azt jelenti, hogy egy mesterséges retrovírust állítottak elő, amely szabadon  és így indukált pluripotens törzssejt (induced pluripotent stem, iPS) vonalat kaptak, melyek a test bármely sejtjévé fejlődhetnek. Az ebből az XY sejtvonalból származó iPS sejtkolóniák körülbelül egy százaléka spontán elvesztette Y kromoszómáját, és így X0 sejtek jöttek létre. Ez emberek esetében is előfordul, ami legtöbbször végzetes a magzat számára, ritka esetekben azonban egy steril női utód fejlődik (Turner-szindróma).

Az X0 iPS sejteket egy nőstény egérből izolált, másik apától származó blastocystákba injektálták. A kezelt blastocytákat pótanyákba transzplantálták, ezek nőstény X0/XX kiméráknak adtak életet, melyek egy X kromoszómát hordoztak az eredeti hím egér fibroblasztból.

Az X0 sejtekből származó petesejteket hordozó nőstény kimérákat normális hím egerekkel pároztatták. Az utódok közt volt néhány, mely genetikai állományát két apától kapta.

A szerzők szerint „vizsgálatunk kihasználja az iPS sejt technológiákat, hogy két hímből származó alléleket egyesítsünk, hogy hím és nőstény utódokat hozzunk létre, azaz az emlős reprodukció egy új formáját.”

A cikkben leírt technika alkalmazható mezőgazdaságilag fontos állatfajok esetében, hogy két hím előnyös genetikai jellegeit egyesítsék, anélkül, hogy más tulajdonságokkal rendelkező nősténnyel keresztezni kellene.
Az is lehetséges, hogy egy hím petesejteket és hímivarsejteket is képes termelni önmegtermékenyítéshez, hogy hím és nőstény utódokat hozzon létre, mint azt korábban már bizonyították. Egy ilyen technika értékes lehet olyan fajok megőrzésében, melyeknél nőstények már nem maradtak.

Elképzelhető, hogy a jövőben a kutatók képesek lesznek emberi petesejteket létrehozni hím iPS sejtekből. Ezeket in vitro megtermékenyítéssel használva már nem lesz szükség a nőstény X0/XX kimérákra, bár egy pótanyára még mindig szükség lesz, hogy kihordja a kétapás utódokat.

Az iPS technika egy változatának felhasználásával nőstény donortól származó hímivarsejtek hozhatók létre, és így életképes hím és nőstény utódok születhetnek, melyeknek két anyja van.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az emberi iPS sejtek létrehozása még mindig jelentős finomításra szorul terápiás célokra való felhasználásuk előtt.

Biology News Net, 2010. december 9.

Duleba Mónika

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés