2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Két új, az RNS-ek dinamikájára érzékeny szekvenálási technikát fejlesztettek ki - 2013-02-04 08:39:13 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Két új, az RNS-ek dinamikájára érzékeny szekvenálási technikát fejlesztettek ki

Elsősorban a rákkutatásban és a fejlődésbiológiában kiemelkedően fontos, hogy egy-egy minta mRNS-tartalmát pontosan és megbízhatóan meg lehessen szekvenálni. Ugyanakkor sokszor nem elég az mRNS-fajták szekvenciájának ismerete, sokkal fontosabb az egyes, betegségek szempontjából kritikus jelentőségű fehérjéket kódoló hírvivő molekulák mennyiségének és stabilitásának felmérése, ugyanis az egyes tumoros sejtek és az egészséges sejtek között sokszor csak egy vagy néhány gén relatív expressziós szintjében van különbség.

A kutatók számára rendkívül sok információt szolgáltathat annak ismerete, hogy egy tumoros sejtben azért van-e egy-egy onkogént kódoló mRNS-ből sok, mert túl sok szintetizálódik, vagy mert az elkészült hírvivő molekulák nem bomlanak le a szokott gyorsasággal. Ezek az ismeretek nyújthatnak kiindulópontot a terápiás kutatások számára.

A University of Michigan Comprehensive Cancer Center munkatársai több mint egy évtizednyi kutatómunka után két olyan technikát fejlesztettek ki, melyek segítik az mRNS-ek mennyiségének és dinamikájának pontos felderítését, eredményeiket pedig a napokban publikálták a PNAS-ben.

A módszer a bromouridin nevű vegyület felhasználására alapul, mellyel meg lehet jelölni az újonnan szintetizálódó mRNS-eket. Az élő sejtekhez bromouridint adva – 30 perc inkubálás után – a jelölés alapján kimutatható, milyen mRNS-ekből mennyi keletkezett. Az eljárást Bru-Seq-nek nevezték el.

A másik módszer segítségével az mRNS-ek lebomlását lehet nyomon követni: a BruChase-Seq-nek elnevezett módszer során a bromouridinnel kezelt sejtekhez uridint adnak, mely a bromouridinnel kompetícióba lép az mRNS-szintézis során, és nem engedi beépülni. Természetesen az uridin-kezelés előtt már elkészült molekulákban megmarad a bromouridin, amíg azok le nem bomlanak. Így a bromouridint tartalmazó molekulák arányából egyszerűen ki lehet deríteni, hogy mennyire gyorsan bomlanak le egy-egy fontos gén transzkriptjei.

Az mRNS-ek szintézisének, stabilitásának és lebomlásának teljes mintázata így felderíthető, a kutatók pedig megállapíthatják, hogy egyes rákos sejttípusokban a kontrollálatlan osztódás a túlzott mRNS-szintézis, vagy éppen a hírvivő RNS-ek nem elég gyors lebomlásának eredménye. Így a transzkriptomikai adatok komplexitása egy nagyságrenddel nagyobb lehet.

A rákkutatás és –diagnosztika területei mellett a fejlett transzkriptomikai szekvenálómódszerek nagy hasznot hajthatnak majd a diabétesz és a különböző krónikus gyulladásos betegségek kutatása terén is és lehetővé tehetik a betegség nagyon korai stádiumban történő felismerését.

Forrás: MedicalxpressKép

2013. február 4.

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés