2018. április 21. szombat
Konrád, Zsombor
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Kalandozás a jövő városaiba: a helyek, ahol majd élünk - 2010-09-17 07:52:28 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 2 hozzászólás 
Kalandozás a jövő városaiba: a helyek, ahol majd élünk

Az ipari forradalom hajnala óta a gazdagság, a hírnév és a siker kulcsa a város eszményében testesült meg. Az új lehetőségek mágnesként vonzották az embereket, így a városok mérete egyre nőtt, mígnem kialakultak a ma ismert több milliós metropoliszok. Egy új tanulmány szerint a tendencia megfordulóban van. Az egyre gyorsuló technológiai fejlődés alapjaiban fogja megrengetni az iparosodott világ életét. Ez nem az első prognózis ebben az irányban, de az eddigieknél nagyságrendekkel tisztábban láthatóvá válnak az okok a következmények mögött. Az mrns.hu kalandozása a biológián túl.


Óriás mágnes


A nagyvárosok egyik előnye volt, hogy a cégek és vállalatok egymás közelében, egymással versengve rohamos fejlődésre képesek.  A kiskereskedő találkozhat a termelővel, a termelő a beszállítóval, és mindegyiküknek szüksége van számos alkalmazottra, akik lehetőleg a vállalkozás közelében laknak. A beszerzési lánc az addigiaknál jóval rövidebb, a kommunikáció könnyebb és gyorsabb lett. A városi munka egyesítette a vállalatokat a dolgozóikkal. Ez a közeli kapcsolat lett a siker záloga.
Az iparosodás javainak vonzereje elszívta a tömegeket a farmokról, falvakból és kis városokból. Ezzel megalapozódott az olyan mega-városok növekedése, mint London, New York, és Tokyo. Addig soha nem ismert méretű és szerkezetű városok nőttek ki a földből. Emberek milliói éltek összecsomagolva egymás közvetlen közelében, miközben óriási mértékű élelmiszert, vizet, nyersanyagot használtak fel. Hatalmas mennyiségű terméket állítottak elő, ami meghozta a gazdagságot és a fejlődést. A mai világ nem jött volna létre, ha nem történik meg ez az ugrás létformánkban. A sok jó tulajdonság mellett azonban ennek is vannak árnyoldalai. A környezetszennyezés, a bűnözés és a túlhajszolt életmód ellensúlyozza a nagyvárosok minden fényét és báját.

Amíg emberek milliói továbbra is folytatták falusi életük, az iparosodott országokban a város lakó és a város lett a fejlődés motorja, a hely, ahol a kreativitás és a kemény munka anyagi haszonná és hírnévvé kovácsolható. A populáció növekedése és a gazdagság a nagy várost tette a kultúra, a tanulás és a politika központjává. Mindez annak a földrajzi közelségnek köszönhető, ami ennek az együttműködésnek az alapja, és ami nélkül ez a fejlődés nem történhetett volna meg.



Paradigmaváltás

A 21. században azonban új minták szerint szerveződik a sikeres ipar. Mindez a 20. század második felében kezdődött a légi közlekedés megindulásával, ami kevésbé fontossá tette a fizikai közelséget. A levegő populáris meghódítása előtt a hatékony munka érdekében az ipar minden résztvevőjének a városban, vagy annak közelében kellett lennie. Az olcsó légi szállítás azonban lehetővé tette, hogy pl. Los Angeles iparában olyan városok is részt vegyenek Nyugat-Amerikából, mint Phoenix, Sacramento, vagy Las Vegas. Az addig kiemelkedő ipari jelentőségű mega-városok szerepe, mint pl. New York vagy Chicago egyre csökkent. A siker kulcsa nem a méret, hanem a repülőtér lett.
Ez a változás átrajzolta Amerika térképét. Az olyan városok, mint Phoenix vagy Miami az 1980-as években többszörösükre növekedtek az 1950-es szintről. Az emberek és javaik immár szabadon repkedhettek szerte a világban, de a mindennapi üzleti kommunikáció még bonyodalmat jelentett. A simulékony ügymenet érdekében még mindig az volt a legjobb, ha a partner egy háztömbnyire volt, mintsem az ország túlsó felében.

WWW

Nem kellet sok idő ahhoz, hogy ez az akadály is elháruljon. Az 1990-es években megjelent a World Wide Web (WWW), vagyis a Világháló. Ekkor vált a modern világ elengedhetetlen részévé az Internet. Csak pár év telt el azóta, hogy a szomszédba járt az ember ügyeket intézni, és manapság már szinte könnyebb a személyes vagy céges kapcsolatok fenntartása az interneten keresztül, mint az utcán. Ezzel megszűnt az iparosodott mega-városok fő erénye, a földrajzi közelség szüksége.

A jövőnk

A Michigan State University tanulmánya és egyéb információk alapján a következő trendek látszanak körvonalazódni:
A jövő nem a nagy ipari centrumok, hanem a hálózatot alkotó kis városok. Alapvető a légi utazás lehetősége számos célállomásra, a számítógépes- és adat-hálózat infrastruktúrájának kiépítése és stabilitása, ami lehetővé teszi a gyors, olcsó és állandó kapcsolatot a világ legnagyobb részével.

Ezekben a magasan szervezett város hálózatokban a cégeknek és a dolgozóknak könnyen kell távoli kapcsolatokat kiépíteniük, akár alapvető szükségleteik kielégítésre is. Ez az ellenkezője az ipari forradalom helyi szintű gondolkodásának.

Sok korábbi ipari központ fog veszíteni népességéből. Ilyen tendenciák figyelhetőek meg pl. Detroitban vagy Clevelendben. Detroit az autógyártás fellegvára volt, mára azonban kihalt negyedek, omladozó épületek övezik a nagy múltú sugárutakat. Az országok nagy kihívása, hogy mit kezdenek ezekkel a formálissá vált központokkal. Sokszor olyan városokról van szó, melyek évszázadok alatt váltak erős kormányzatú, beágyazott hagyományokkal rendelkező központokká. Ezek lassabban fognak megváltozni, mint azon városok, melyek csak az extra munkaerő letelepedése miatt duzzadtak óriásokká.

Az elkövetkezendő 20, 50, 100 évben ennek a változásnak leszünk szemtanúi. Az óriás városok eltűnnek, és helyüket kis városok jól szervezett hálózata veszi át. A modern információtechnológia és logisztika segítségével ez a forma a hatékonyság új lépcsőjét jelenti. Azonban nem árt óvatosnak lenni. Egy ilyen rendszer, ha nem jól van felépítve, sokkal sérülékenyebb lehet, mint egy központosított. A tulajdonságok a hálózatok általános tulajdonságaiból levezethetőek, így már ma is rendelkezésre állnak modellek, melyekkel az optimális szerkezet tudományosan megállapítható. De melyik lakásban nem ment még el soha az áram, vagy az internet? 

Tech News Daily, 2010-09-14

Veres Dániel
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: kisfiú2010-10-09 11:12:40 
Bocs: 1 Gbit/s . Ne szaladjunk előre :)
 
Küldő: kisfiú2010-10-09 11:07:50 
Miért nem születtem én 100 évvel később ? :D
Ez a kérdés mindig eszembe jut ha a jövőről van szó.

Az Internetben még rengeteg potenciál van. Nem tudható előre mit lehet még kihozni ebből az gigahálózatból..
Mindenesetre a Google elkezdi hamarosan kiépíteni az 1GBájt/s - os internetelérést, és ahogy olvasgattam, senki nem tudja biztosan mit hozna egy ilyen sávszélesség elterjedése. Ha érdekel: http://techcrunch.com/2010/02/10/google-fiber-optic-network-home/
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés