2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Jönnek a biokertek - konferencia beszámoló - 2012-02-07 21:01:40 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Jönnek a biokertek -  konferencia beszámoló

„Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címmel tartotta meg első konferenciáját a nemrégiben alakult Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.  A helyszín a Szent István Egyetem aulája volt, Gödöllőn. Az eredetileg várt 100 résztvevő helyett – és az óriási érdeklődés a szervezőket is meglepte – 450-en regisztráltak a rendezvényre. Ez a minden várakozást felülmúló, széles körű érdeklődés azt bizonyítja, hogy az ökológiai gazdálkodás ma már hazánkban sem marginális kérdés. Nem csak egy szűk, alternatív gondolkodású kör különcsége, hanem széles társadalmi rétegek érdeklődésére tart számot, egyre inkább fő csapásiránnyá válik. Több előadó örömmel említette meg, hogy hazánkban ilyen méretű összejövetel még nem volt ebben a témában.

Az ÖMKI ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra bevezetőjében elmondta, hogy céljuk hidat ácsolni a tudomány világa és az ökológiai gazdálkodás gyakorlata közé, hálózatot szervezni a biogazdák részére, megoldásokat találni az ökogazdálkodás gyakorlati problémáira, elősegíteni a magyar biomozgalom szereplőinek együttműködését.
 
Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt a rendezvény fővédnöke, és beszédében kifejezte, hogy az agrárkormányzat határozott szándéka, hogy kiemelje a „kátyúba ragadt szekeret”, és céltámogatásokkal növelje azoknak a mezőgazdasági területeknek a nagyságát, ahol biogazdálkodást folytatnak a gazdák. 

Frühwald Ferenc, a BioHolmi Magazin főszerkesztője, a biogazdálkodás és a biotermékek médiában és kereskedelemben való megjelenéséről tartott előadást, amiben kitért a magyar biomozgalom kezdeteire, a Biokultúra Klub úttörő munkájára. Megemlítette az 1981-ben megjelent Kertészkedés mérgek nélkül című Alwin Seifert-könyvet, mint a bioirodalom első és máig meghatározó alapművét, továbbá az 1985-ben indult holland piacra irányuló exportot, ami a klasszikus gyarmatáru-kereskedelem mintáit követte. A hazai belső kereskedelem első csíráit zsebkendőnyi méretű kis bioboltok megjelenése jelentette már 1992-ben (Ökoszervíz, Galgafarm).

Napjaink médiavilágában már szép számmal találhatunk "bioval" foglalkozó kiadványokat: Biokultúra Újság, Biokontroll Tudományos folyóirat, BioHolMi ökomagazin, Bioporta stb. Az előadó felhívta a figyelmet a média felelősségére, azokra a veszélyekre, amik az áltudományos irányzatok térnyeréséből, a "bio" mibenlétének felszínes ismeretéből, a reklámpiac általi erős befolyásoltságból származhatnak. Tartani lehet a "bio" torzított megjelenítésétől, a vegetáriánus, fogyókúrás, ezoterikus hókusz-pókuszokkal való összemosástól. A "biohoz" kapcsolódó naturkozmetikumok, öko-, mosó- és tisztítószerek piaca folyamatosan nő, de itt is sok a fogalmi zűrzavar. Bár bioéttermek szinte alig vannak, de kitűnő, hazai bioborok már általában be vannak listázva. A téma szakértője a fejlődési nehézségek leküzdésére a következő megoldási lehetőségéket látja: fokozott átállási szubvenció, ellenőrzési díjkompenzáció, technológiai transzfer nemzetközi együttműködés keretében, magyar piacépítési támogatás, közérdekű reklámkampányok, export ösztönzése, nemzeti akcióterv kihirdetése.
 

 
Gera István előadásából sokat megtudtunk a magyar szürkemarháról. Azzal eddig is tisztában voltunk, hogy ez a „nagyszarvú” nemzeti kincsünk, de sokak számára újdonságot jelentett, hogy a nemzeti parkok eredményesen használják a táj kultúrállapotban való fenntartásához. A szürkemarha a hazai szarvasmarhafajták közül szaporaságával tűnik ki és a jövőben az egyik legsikeresebb hungarikum lehet. A hajdani mészárosok azért értékelték nagyra a magyar vágómarhát, mert „a hosszú út megtétele után sem veszített a minőségéből, ára pedig mindenkor harmadával magasabb volt minden más marha húsánál.”

Magyarországon a biomarhahús termelés feltételeinek a szürkemarha tartási igénye felelne meg a legjobban, hiszen az állomány nagy része nemzeti parkok területén legel.  Az ökogazdák nem lelkesednek a szürkemarha  biominősítéséért, mert nem kifizetődő munka számukra. Míg a növénytermesztésben a biofelár 30-40% is lehet a hagyományos termékekhez képest, addig a bioszürkemarha csak 10%-os értékesítési ártöbblettel tud érvényesülni. Az idegenforgalom reményt adhat a szürkemarha delikát piacának, hiszen az ősgyepeken lassan felnövő állatok zamatos húsa elnyerheti az idelátogatók tetszését. A pörköltjüknek párja nincs.  Jelenleg sajnos az éttermek étlapján szereplő ételeknek és a bolti termékeknek csupán egyharmada valódi.  Ezt a problémát orvosolja, hogy múlt év decemberében földrajzi árujelzőt, azaz uniós védjegyet kapott „a magyar szürkemarha hús”. Ez védelmet jelent valamennyi tagállamban a visszaélések ellen. Bár alkalmazása hazánkban még nem kiforrott.

A tájfajták jelentőségéről beszélt Ponicsánné Gyovai Ágnes, aki a Növényi Diverzitás Központban (NÖDIK) tudományos munkatárs. Az intézmény alaptevékenysége a génbanki feladatok ellátása a szántóföldi és zöldségnövények esetében.  Az itt hozzáférhető génforrások a hazai ökológiai gazdálkodás számára alapanyagot jelentenek. 1103 fajt őriznek, és ez a gyűjtemény a Pannon Magbank projekt révén tovább bővül. A Központban megtalálhatók tájfajták és ökotípusok, köztermesztésből kiszorult, régi nemesített fajták, kultúrnövények vadon élő ősi típusainak és rokonainak populációi, más forrásból nem beszerezhető külföldi génforrások, speciális tulajdonsággal rendelkező törzsek és vonalak, azonosított géneket hordozó genotípusok. A tájfajták a növénynemesítés kezdete óta fontos kiindulási alapanyagot és génforrásokat jelentettek. Egy-egy vidék jellegzetes fajtái voltak, sok esetben jelentőségük a mai napig megmaradt (Tiszavidéki búza, Kőrösvidéki lucerna, Tiborszállási kender, Makói hagyma, Vecsési káposzta, Kalocsai fűszerpaprika, Fóti paradicsom, szabadvirágzású kukoricafajták).
 


A tájfajták több olyan tulajdonsággal is rendelkezhetnek, ami alkalmassá teszi őket az ökológiai gazdálkodásban való felhasználásra. A helyi adottságokhoz alkalmazkodtak, ez az iparszerűen termeszthető fajtákkal szemben azt az előnyt jelenti, hogy maga a növény alkalmazkodott, és nem az adottságokat kell megváltoztatni a növény számára. Ezáltal alacsony ráfordítással stabil termésátlagokat érhetünk el, amely ugyan elmaradhat a modern fajtákkal szemben, de ezt kompenzálja a ráfordításon való megtakarítás, és a jobb minőség. Kedvező beltartalmi tulajdonságaik, szín és formagazdagságuk, egyedi ízük keresetté teszi őket a vásárlók körében. A kikerült génbanki anyagok on-farm fennmaradását hátráltatja az elfeledett paraszti tudás, a termesztési kultúra hiánya, a magfogás gyakorlatának elmaradása. A tájfajták hasznosításának közvetett módja a növénynemesítés. Még ma is vannak a köztermesztésben tájfajtákból nemesített, előnyös tulajdonságokkal rendelkező fajták.

A második plenáris ülés első előadója Dr. Lehota József volt, a Szent István Egyetem Marketing Intézetének igazgatója. Előadásában a biotermékek marketingjéről volt szó. A bioélelmiszerek világpiacán alapvetően két domináns földrajzi piac létezik: Észak-Amerika és Európa. Európában vannak az önálló fejlett bioszegmenssel rendelkező országok (Dánia, Svájc, Ausztria, Luxemburg, Németország, Svédország, Egyesült Királyság) és a még réspiacként működő országok, döntően a közép-európai, dél-európai országok.

A bioélelmiszert fogyasztók két csoportra oszthatók. Az egyik csoport az elkötelezett kemény mag, a gyakori fogyasztók, a másik pedig a rendszeresen, de ritkábban fogyasztók. Az elkötelezett fogyasztók döntően magas iskolai végzettséggel rendelkeznek, fehérgalléros foglalkozásúak, a felső és a felső-középosztályba tartoznak. Magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és döntően a speciális boltokat veszik igénybe. Az új fogyasztói csoport döntően magas iskolai végzettségű, de alacsonyabb jövedelemmel és magasabb árérzékenységgel rendelkeznek, döntően a szupermarketeket használják, kényelmi szempontok miatt. A bioélelmiszert fogyasztók az úgynevezett LOHAS (Lifestyle of Health and Sustainability) csoportba sorolhatók be. Magyarországon a LOHAS csoport aránya a felnőtt lakosságon belül 7,6%-ra becsülhető. A LOHAS életstílus egyes elemeit magán hordozó csoport nagysága 21%-ra becsülhető. A bioélelmiszerek iránti keresletet befolyásolja egy új trend megjelenése, a fenntarthatóság, a helyi termék, a környezetbarát termék, a fair trade, illetve a szabadon tartott állatok termékei iránt erősödő preferenciák. Ezért elengedhetetlen a biotermelés és a fenntarthatósági követelmények integrációja. A kereslet növekedésének főbb akadályai: a korlátozott árprémium fizetési hajlandóság, a korlátozott elérhetőség, a bioélelmiszerek minőségi problémái, a fogyasztói bizalom hiánya.
 

 
Magyarország bioélelmiszer piaca alapvetően még réspiacnak tekinthető, jellemzően a nyerstermékekben exportőr, a feldolgozott termékekben importőr. Kitörési lehetőségek a versenyképesség javításában vannak. Hosszú távú feladataink a bioélelmiszer K+F+I (kutatást-fejlesztést-innováció) rendszerének kialakítása és fejlesztése, a magasabb hozzáadott értéktartalmú termékek fejlesztése, a célpiacok és fejlesztési igények meghatározása.

Dr. Solti Gábor a Sárközy Péter Alapítvány és a Kárpát -medencei Ökogazdálkodók Szövetsége  nevében tartott előadást „A hazai ökogazdálkodás és biokultúra válsága, a kilábalás lehetséges útjai” címmel. Az előbbi alapítvány célja a biokultúra terjesztése, kiadványok kiadása, kiállítások, konferenciák, tanfolyamok, találkozók megrendezése, ösztöndíjak, pályázatok alapítása, az ökogazdálkodás, a feldolgozás, az értékesítés növekedésének elősegítése, valamint ökológiai adatbázis létrehozása, kezelése, az új kutatási eredmények összegyűjtése és az oktatásban, az ismeretterjesztésben azok közkinccsé tétele. Az utóbbi szervezet segíti a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési kormányprogramban foglaltak megvalósulását. Több előadónál szóba jött - és itt is - a magyar biomozgalom fejlődésének, lendületének 2001-ben történő megakadása, és az azóta tartó válsága. Sokak szerint ez a megtorpanás erkölcsi, gazdasági, hatalmi ambíciókból és az összefogás hiányából adódik.

Az 1999-ben, a kormányprogramban megfogalmazott 300.000 ha ökoföldterületnek csak a 41%-át sikerült teljesíteni 2006-ra. Az előadó a következő feladatokat sorolta fel: a hazai ökológiai akcióterv kidolgozása, a termelés, a feldolgozás, az oktatás, a kutatás, a szaktanácsadás támogatása, a környezettudatos nevelés az óvodától az egyetemig, továbbá a bioélelmiszerek fogyasztásának bevezetése a közoktatási és a közegészségügyi intézményekbe, a feldolgozás mértékének fokozása, az ökológiai gazdálkodással  vidéki munkahelyeket teremteni, az ökogazdálkodást, a bioélelmiszer fogyasztást növelő marketing, az ellenőrzési költségek csökkentése, állami szolidaritás a biogazdálkodókkal, az ökogazdálkodás, és a bioéletmód korrekt és szakszerű médiaszerepeltetése. Egy érdekes adat, míg Magyarországon az elmúlt 10 évben az ökoterületek nagysága csak 2,5-szeresére nőtt, addig Romániában 14,5-szeresére bővült. Pedig jó lenne, ha hazánk is tudna csatlakozni az EU bio-boomjához.
 

 
A Budapesti Corvinus Egyetem, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékéről Dr. Radics László jött el és beszélt a tanszéken futó hazai és nemzetközi kutatási-projektekről. A tanszékhez tartozik egy 17 hektár területű ökológiai körülmények között művelt tangazdaság, ahol a gyakorlati megvalósítás történik. A jelenlegi legfontosabb kutatási témák: a magyar baromfi genetikai alapjai, környezetbarát készítmények felhasználása az ökológiai paradicsomtermesztésben, zöldségtermesztés vegyeskert rendszerben, ökoállattartási technológiák és adaptációk, talajtakarás lehetőségei a zöldségtermesztésben, ökológiai vetőmag kezelésének lehetőségei, mechanikai gyomszabályozás eszközei sárgarépa kultúrában.

Jelen volt a konferencián a két akkreditált ellenőrző szervezet képviselője, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, Dr. Roszík Péter  és a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője, Kovács Dóra.  A két szervezet között fennálló konfliktus rontja az ellenőrzési rendszer hitelességét. A konfliktus okairól és részleteiről sokat megtudtunk Kovács Dóra előadásából. Ezen túl elhangzott, hogy a Hungária Öko Garancia Kft. egyetért a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseivel. azzal, hogy elengedhetetlen a vidéki népesség megtartása és a demográfiai egyensúly helyreállítása, hogy szavatolni kell az élelmiszerbiztonságot és meg kell szüntetni a kiszolgáltatottságunkat , hogy növelni kell az agrár- és élelmiszer-gazdaság életképességét és javítani kell a piaci pozíción,hogy helyre kell állítani a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyát, továbbá, hogy meg kell védeni vízkészleteinket, a talajokat, a természetes élővilágot, a tájak épségét. Fontos cél a helyi erőforrásokra támaszkodó energiaellátás, az energiabiztonság, az energiafüggőség csökkentése, és a város és a vidék kapcsolatának a helyreállítása. A problémák megoldása felé előrelépést jelentene a termelők önszerveződésének ösztönzése, melyet az állami támogatás mellett talán a pozitív külföldi példák segítségével lehetne elérni.


Az előadások után finom bio?ebéd következett.

Délután pedig szekcióülésekben, szakmai műhelymunkákban folytatódott a konferencia. A három szekció a következő volt: oktatási, kutatási és szaktanácsadási szekció, ökológiai szaporítóanyagok szekció, ökológiai termékek értékesítése és marketingje szekció. Ezeken pedig értékes és hasznos viták bontakoztak ki a témában érintett elméleti és gyakorlati szakemberek között. A délutáni csoportülések célja egy közös állásfoglalás előkészítése volt.

Összességében ez egy jól megszervezett, a témát részleteiben is boncolgató konferencia volt. Az előadók próbálták gyakorlati oldaláról is megnézni a kérdéseket és a válaszokat. Sok hasznos információhoz juthattunk, amiket a későbbiekben kamatoztatni lehet.

2012. február 7.

Feid Judit


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés