2018. július 23. hétfő
Lenke
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Igazolták Darwin elméletét - 2010-05-17 09:49:42 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 3 hozzászólás 
Igazolták Darwin elméletét

Charles Darwin közel 150 évvel ezelőtt fogalmazta meg elméletét a fajok eredetéről, és bár a biológiai kutatások jelentős részét erre a teóriára alapozták, máig nem bizonyították egyértelműen az elmélet helyességét. Egy amerikai kutatócsoport vizsgálatai most megtörték a jeget: szerintük Darwin elképesztő érzékkel látta a természet sokféleségének közös vonásait, és helyesen alkotta meg evolúciós elméletét.

Charles Darwin 1809 – ben látta meg a Napvilágot. Előbb orvosi, majd teológiai tanulmányokat folytatott, érdeklődése később a geológia irányába terelődött. Ez utóbbinak köszönheti, hogy több geológussal együtt 23 évesen tudományos expedíción vehetett részt, melynek során eljutotta a Galapagos – szigetekre, Új-Zélandra és a világ számos más pontjára, ahol geológiai kutatásokat folytatott, és ezzel egy időben részletes feljegyzéseket készített az általa látott élővilág sokféleségéről. Útinaplójába írt feljegyzései nyomán 1842-ben nekilát – elsőként csak saját maga számára – összegezni a tapasztalatait, amit végül A fajok eredete (The Origin Of Species) címmel, 1859-ben könyv formájában is kiadott.

Darwin elmélete szerint a Földön élő valamennyi faj, legyen az növény, állat, gomba vagy baktérium, feltehetően egy közös őstől származik, és az élővilág mai (illetve akkori) sokféleségét egy természetes kiválasztódási folyamatnak, az evolúciónak köszönheti. Elméletét mind a katolikus egyház, mind pedig a nagyrészt vallási alapokon nyugvó kreacionista mozgalmak a mai napig támadják. Bár a biológiai kutatások többsége, legyen szó evolúciókutatásról, genetikáról, rendszertanról vagy biokémiáról Darwin evolúciós elméletén alapulnak, tudományos körökben is sok vita kering egyes részleteit illetően. Például arról, hogy mi a szelekció alapegysége, vagy hogy az élet eredete valóban a Földhöz köthető-e. Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy egyetlen „életfa” ábrázolja-e helyesen az élőlények közötti kapcsolatokat, szerintük elképzelhető ugyanis, hogy egymástól függetlenül, több szálon is kialakulhatott a ma rendkívül diverz élővilág.

Douglas Theobald, a massachussets-i Brandeis Egyetem biokémikusa elsőként végzett átfogó kutatást annak eldöntésére, hogy Darwin gondolatai az egy közös ősről igazak-e, vagy pedig a több, független ős elmélete a helyes. Elsőként végzett átfogó molekuláris biológiai kutatást az élővilág 3 nagy doménje (Eukarióták, Archaeák és Bacteriák) között. Korábban hasonló vizsgálatokat csak szűkebb csoportokon belül végeztek (például a gerincesek között).  Mivel az ismert genomok száma 3 évente duplázódik (azaz ilyen gyorsasággal tudjuk újabb és újabb fajok teljes genomszekvenciáját), és az informatikai háttér is mára sokat fejlődött a pár évvel ezelőttihez képest, a kutatócsoport főként bioinformatikai analíziseket végzett.

Theobald 23, erősen konzervált a ma ismert fajok mindegyikében megtalálható esszenciális fehérjéket vizsgálta. Az élőlények 3 doménjének 4-4 reprezentatív tagjának ismert szekvenciaadatait használta kutatása alapjaként. Az Archaea doménből főleg a bélben élő metánképző mikroorganizmusokra összpontosított. Az Eukarióta doménből az ember, fonálféreg, élesztő és muslica voltak a vizsgált tagok, míg a Bacteria csoportból az E.Coli, és többek között a tuberculosis kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis.

Tanulmánya több feltételezésen alapult arról, hogy hogyan alakultak ki a ma ismert „modern” fehérjék, milyen változásokon mentek keresztül az egyes fajokban, amíg ma ismert formájukat elérték. Egyik ilyen feltevése az volt, hogy a fehérjék a reprodukció során sokszorozódhatnak, illetve mutálódhatnak is, aminek az lesz az eredménye hosszú távon, hogy a fehérje kevésbé fog hasonlítani ahhoz az állapotához, amiből kialakult, diverzifikálódott. E kettő eredménye az, ami ma tapasztalható, vagyis hogy ugyanaz a fehérje kissé ugyan, de eltérhet a különböző fajok közt. Nem utolsó sorban pedig az is a kiindulási hipotézise közé tartozott, hogy bizonyos mutációk neutrálisak, azaz semlegesek a faj szempontjából. Vagyis például egy bizonyos fehérje ugyanazon mutációja emberben hatással van az élet minőségére, míg a kenguruk életminőségét nem befolyásolja.

De vajon a vizsgált fehérjékben bekövetkezett változások leszármazástani viszonyokat is jelentenek? Vajon az eltérések az egyes fajok fehérjéiben összekapcsolják az élővilág 3 országát egymással, és utalhatnak egyetlen közös ősre? Theobald szerint eredményük a feltett kérdések mindegyikére hangos igennel felel, vagyis igazolja Darwin elméletét, 150 évvel annak megszületése után.

Bár arra a mai napig nincs válasz, hogy ez a bizonyos közös ős hogyan nézhetett ki és hol élt, Theobald hajlandó feltételezésekbe bocsátkozni: „Elképzeléseim szerint valahogy úgy nézhetett ki, mint egy kis kupac hab, élőlényre alig emlékeztető formát sejtek. Valószínűleg a mélytengerekben élhetett. Bár küllemre egyszerű volt, molekuláris szinten már komplex kellett, hogy legyen.”

A kutatócsoport eredményeit a Nature magazinban publikálta.

ScienceDaily, 2010.05.17

Szlávik Attila

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: Kupac2010-05-25 20:20:03 
@Clausilla: kis helyesbítés, mert van egy-két fogalomzavar a cikkben. Darwin leghíresebb elmélete az evolúcióelmélet, aminek helyességéhez nem fér kétség, nagyon-nagyon sok tanulmány, jelenség, természeti folyamat igazolja. Darwinnak volt egy olyan sejtése is, hogy az egész mai élővilág egy közös ősre vezethető vissza (azaz a növények, gombák, állatok, archeák, baktériumok). A cikk ez utóbbiról szól, azaz jobb lenne Darwin sejtéséről beszélni, nem "Darwin elméletéről".

Ezzel kapcsolatban még manapság is megosztott a tudományos közösség. A cikk egy nagyon erős érv amellett, hogy Darwin sejtése helyes volt. A kutatók ugyanis számos lehetséges modellel próbálták magyarázni a jelenleg megfigyelhető sokféleséget, és úgy tűnik, hogy a modell, amelyik a legjobban magyarázza, az az egy közös ős modell.
 
Küldő: lengyela2010-05-19 20:47:48 
Szerintem a tanulmány érdeme (mármint az eredetié) annak a bebizonyítása, hogy a filogenetikailag nagyon-nagyon távoli élőlényeknek is volt egy közös őse. Valójában tehát nem az "evolúciós elméletet" bizonyította. Amúgy a Nature cikk absztraktjával összevetve a ScieceDaily aránytalanul erősen Darwinra hegyezte ki a dolgot.
 
Küldő: Clausilia2010-05-19 18:10:52 
Nem tudom, ez nekem valahogy nem tetszik. Kezdve ott, hogy az evolúció nem elmélet, hanem paradigma (ez görögül példát jelent, de ez senkit ne tévesszen meg), és hogy az ilyen nagy "elmélethalmazok" sajátossága, hogy nem lehet őket bebizonyítani ill. cáfolni olyan egyszerűen mint mondjuk Pithagorasz tételét. ...És folytatva ott, hogy egy informatikai adatelemzés jelenti az evolúció "elmélet" bizonyítékát az eddigi több millió tudományos publikációval szemben???
Darwin írt olyat, hogy az élet csak a Földön van? Nem hinném.
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés