2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Hogy lesz feje az embriónak? - 2012-02-17 20:48:15 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Hogy lesz feje az embriónak?

Régóta ismeretes az a tény, hogy egyetlen megtermékenyített petesejtből mesterségesen egész kultúra növeszthető ismételt osztódások révén. Ez a tudás gyakorlatban lehetővé tette, hogy a mesterséges megtermékenyítés segítségével jelenleg világszerte lehetséges a nők fertilitásának javítása. Ugyanakkor a tudósok számára ez egy óriási lehetőség arra, hogy minél többet megtudjanak a fejlődés korai szakaszáról, amikor az embrionális őssejtek „meghozzák az első döntéseket” arra vonatkozóan, hogy milyen típusú sejtekké alakuljanak, milyen funkciót töltsenek be a fejlődő új egyed testében. Azonban ennek a folyamatnak csak az első négy napját lehet megfigyelni, mivel további fejlődése már a vizsgáló tekintetektől elrejtve, az anyaméhbe ültetve történik.

Modellszervezeteknél (pl. egér) az első négy nap eseményeinek vizsgálatát a folyamatban résztvevő gének expressziójának manipulálásával végzik. Február 14-én a Nature Communications című folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely az emlős embriók fejlődésének vizsgálatát egy új perspektívába helyezi. A Cambridge-i Egyetem kutatói, prof. Magdalena Zernicka-Goetz laboratóriumának tudósai olyan kritikus szakaszát tanulmányozták az embrionális fejlődésnek, amely korábban nem volt megfigyelhető.

A hólyagcsíra (blasztocita) 64 sejtje három sejttípusba sorolható. Tartalmaz kis számú őssejtet, amely a jövőbeni szervezetté fog fejlődni. Ezenkívül megjelenik két extraembrionális sejttípus is, amelyek a placenta kialakításában vesznek részt, ugyanakkor szabályozni fogják az embrió fejlődési eseményeit és az őssejt populáció növekedését. Jelenleg a tudósok jól ismerik azokat a molekuláris és sejtszintű folyamatokat, amelyek ezen három sejttípus kialakulásához vezetnek. Azonban az anyaméhbe való beültetés utáni eseményekről a tudósok ismerete már igencsak korlátozott volt. Mégis ez egy igen fontos szakasza a fejlődésnek, ahol az extraembrionális szövet jelzéseket küld az őssejteknek, amelyek elkezdik létrehozni a fejet és a test többi részét. Tehát ez a szakasz kulcsfontosságú a test elülső-hátulsó polaritásának kialakulásában.

Modellként egérembriót használva, Zernicka-Goetz professzor és kollégái kifejlesztettek egy olyan módszert, amely lehetővé tette, hogy leküzdjék az anyaméhbe való beültetés akadályát. In vitro tenyésztési rendszerben lehetővé vált, hogy lépésről lépésre nyomon kövessék az elülső zsigeri endoderma fejlődését, ami kulcsfontosságú az elülső-hátulsó polaritás meghatározásában. Pillanatfelvételeket készítettek, amelyekből képesek voltak rekonstruálni, hogy mi történik az embrióval a fejlődés első nyolc napjában, ami ezidáig nem volt lehetséges.
 
A legfontosabb, hogy a kutatócsoport által készített felvételek felfedik azt extraembrionális sejtek titkát, hogy miként jelzik az őssejteknek azt, hogy hol alakítsák ki az embrió fejét. Egy olyan gént figyeltek, amely ebben a „fejet” jelző régióban fokozottan expresszálódik, és egy olyan fehérjével jelölték, amely megvilágítja ezen sejtek vándorlásának pályáját az egérembrió kultúrában.
 
A kutatók így képesek voltak megállapítani, hogy ezek a sejtek a hólyagcsíra egy vagy két sejtjéből származtak, és az őssejtek migrációja előtt összegyűlnek az embrió egy bizonyos részébe – arra a pontra, ahonnan a fej fejlődése indult. Úgy tűnik, hogy ezen sejtek olyan jelzéseket adnak, amivel meg tudják határozni a migráció irányát, és így különösen fontos szerepet játszanak a többi sejt vezetésében. A fejlődésnek ez az az időszaka, amely során a természetes őssejtek populációi kialakítják azt az alapot, amire az új test építhető. A vezető sejtek eltávolítása megakadályozza az elülső zsigeri endoderma sejtjeinek migrációját, így az elülső-hátulsó tengely kialakulását.
 
Ezidáig nemcsak az események voltak rejtve a kutatók előtt, de az ismeret hiányában más potenciális alkalmazási lehetőségeket sem ismertek. Az egér embriójában viszonylag könnyű megállapítani azokat a hólyagcsíra állapotból származó őssejtvonalakat, amelyek képesek bármilyen típusú szövetet kialakítani, és felépíteni az új szervezetet. Azonban az embernél ez valamivel nehezebb. Az új technológia lehetőséget kínál arra, hogy sokkal könnyebben hozzanak létre a természeteshez hasonló őssejtvonalakat. Az eredmények segítenek, hogy a tudósok közvetlenül hozzáférjenek a fejlődés ezen szakaszához, és kísérletek során alaposabban vizsgálják, és megértsék az embrionális őssejteket természetes állapotukban.

Science Daily, 2012. február 14.

Forrás:
http://www.nature.com/ncomms/journal/v3/n2/full/ncomms1671.html

Dimény Orsolya


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés