2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2015.04.11 - 2015.04.30. - 2015-04-30 07:35:51 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Hírösszefoglaló az élettudományok világából -  2015.04.11 - 2015.04.30.


Orvostudomány


Az Anorexia nervosa genetikai háttere3

Nagyszabású kutatást indítottak el Anorexia Nervosa Genetics Initiative (ANGI) néven. A kutatók az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Svédországból és Dániából gyűjtenek klinikai adatokat és vérmintákat több mint 8000 anorexiás egyéntől, hogy felismerjék a gént/géneket, melyek szerepet játszanak a táplálkozási zavar kialakulásában. A legújabb kutatások szerint az anorexia nervosa betegség kialakulása, pszichológiai, szociális és biológiai háttérrel is rendelkezik.

Forrás: ABC.net


Biotechnológia

Természetes GMO: az édesburgonya az embertől független, természetes 'genetikai módosításon' esett át
1

A tudományos világ régóta küzd azért, hogy a közvélemény figyelmét felhívja: nem minden rossz, ami mesterséges, és nem minden jó, ami természetes. A leginkább vérre menő viták még ma is a GMO-k, azaz a genetikailag módosított élőlények körül forognak. A GMO élelmiszereket sokan Frankenstein-Foodnak titulálják és veszélyes, természetellenes dolognak tartják (általában a technológia bárminemű ismerete nélkül). Azonban már régóta ismert (és a GMO-technológiában ki is használt) jelenség, hogy egyes baktériumok (az Agrobacterium-ok) önmaguktól képesek géneket bejuttatni gazdanövényük genomjába, melyek ott expresszálódnak, azaz működnek. Az édesburgonya genomját vizsgáló konzorcium új tanulmányukban jelentette be, hogy az évezredek óta fogyasztott növény örökítőanyagában többféle, Agrobacterium-eredetű és máig működő gén mutatható ki, melyek a faj nemesítésének kezdeti időszakában kerültek bele és valószínűleg hozzájárultak az édesburgonya fontos élelmiszernövénnyé válásához. Nem igaz tehát, hogy a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező génmódosított növények természetes módon nem jöhetnek létre.

Forrás: PNAS


Zoológia‬, Paleontológia‪‬

Ritka kannibalizmus a leguánoknál2

Amikor már nincs élelem, a kannibalizmus lehet az utolsó lehetőség. Az alábbi fényképen az a ritka pillanat látható, amikor egy leguán elfogyasztja a fiatal fajtársát ebédre. 2014. augusztusában, José M. Mora, National University of Costa Rica biológusa és csoportja észrevett egy kifejlett nőstény leguánt, amint épp zsákmányul ejtett egy kb. 3 hónapos állatot a Santa Rosa Nemzeti Parkban, Costa Rica észak-nyugati részén. Az idősebb állat megragadta az áldozatot, miközben a fiatal leguán a támadó mellső lábujjait harapdálta. A csoport azt gyanítja, hogy a felnőtt gyík igénye a kannibalizmusra, válasz a szárazság okozta élelmiszerhiányra a területen. Az esős évszak, amely általában abban az évszakban már javában tartani szokott, 2014-ben késett az El Nino miatt, lecsökkentve ezáltal a rovarok és növények számát – ami a leguánok fő tápláléka. Bár nagyon ritka, hogy a hüllők felfalják saját fajukat, volt már rá példa korábban is. A Diavates nevű kis görög sziget például otthona azoknak a nagyméretű fali gyíkoknak, akik kifejezetten a fiatal egyedeket kedvelik elfogyasztani. Újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes dinoszauruszok, különösen a Tyrannosaurus rex, szintén kannibálok lehettek.

Forrás: Newscientist.com


Új szarvasvipera fajt fedeztek fel, de a biológusok titokban tartják az élőhelyet2

Tanzánia egy nehezen megközelíthető esőerdejében egy figyelemre méltó kígyófajt találtak, egy különleges színű szarvasviperát, a Matilda szarvasviperát (Atheris matildae), amely kb. 60 cm hosszúságú. Legközelebbi rokona az erdei szarvasvipera (Atheris ceratophora), de ez a Matilda szarvasvipera nagyobb, különböző és élénkebb színekkel, és egy egyedi méretű mintával a fején. Genetikai vizsgálatok alapján 2,2 millió éve vált el a törzsalaktól. A Matilda szarvasvipera nagyon kis területen él, kevesebb, mint 100 km2-en, már felfedezése idején a veszélyeztetett fajok listájára került. Annak érdekében, hogy az új faj biztonságát megőrizzék, a kutatók begyűjtöttek tizenegy kígyót a fogságban történő tenyésztési programhoz: négy hímet, öt nőstényt, és két fiatal egyedet. „A majd mesterségesen felnevelt utódok biztosítékul szolgálhatnak a faj fennmaradására. Az élőhely titokban tartása pedig az állatkereskedelem megakadályozására irányul” – nyilatkozta az egyik biológus Tim Davenport.

Forrás: Mongabay.com


Ivari dimorfizmus lehetett a Stegosaurusnál3

A Stegosaurus (Stegosaurus mjosi) egy jól ismert, nagy méretű növényevő dinoszaurusz volt. Gerincük mentén két, eltolt sorban levő csontos lemezek húzodtak, és két pár tüskét viseltek a farkuk végén. A Stegosaurus mintegy mintegy 150 millió évvel ezelőtt, a késő jura korban élt a mai Egyesült Államok nyugati részén. Egy új tanulmány szerint a Stegosaurusok hátlemezei formájának, méretének különbsége az ivari dimorfizmusból adódhatott. Korábban a tudósok a hátlemez- különbségek alapján eltérő fajokat írtak le. Evan Saitta, a Bristoli Egyetem hallgatója szerint szerint a széles lemezekkel rendelkeztek a hím, és magas lemezekkel rendelkeztek a nőstény Stegosaurusok. A hím állatok lemezei akár 45%-al is nagyobbak lehettek, mint a nőstény egyedek lemezei. Ez az első eset, hogy ivari dimorfizmus találtak egy nem madárszerű dinoszaurusznál.

Forrás: Phys.org


2015. április 30.

1Walter P. Pfliegler,  2Nemes Nagy Zoltán, 3Ónodi Szilárd (szerkesztés)

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés