2017. augusztus 17. csütörtök
Jácint
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2015.01.08 - 2015.04.10. - 2015-04-10 12:30:34 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Hírösszefoglaló az élettudományok világából -  2015.01.08 - 2015.04.10.


‪‎Zoológia‬


Sebesült hangyákat fejez le egy apró légy1

A púposlegyek (Phoridae) leginkább két dologról ismertek: óriási fajszámuk miatt határozásuk és kutatásuk rendkívüli erőfeszítéseket követel, illetve, hogy rendkívül sokféle életmódú faj fejlődött ki közöttük. Vannak hangyák vagy termeszek közt élő szárnyatlan fajok, barlangi legyek, paraziták és dögön élő fajok, néhány genusz tagjai pedig amiatt hírhedtek, hogy egészséges hangyák fejébe petéznek, a kikelő lárva pedig leválasztja a gazda fejét (gyakran közlekedik is a bolyban a hangyafejjel). Egy csoport fajai viszont egy új tanulmány szerint nem egészséges, hanem sérült hangyákat keresnek: a még mozgó dolgozók fejét levágják, elcipelik magukkal és falatoznak belőle, valamint beléjük rakják petéiket is. Egészséges hangyákkal azonban nem bírnának el.

Források: Biodiversity Data Journal

Videó


Két természetfotós bagócslegyeket nevelt ki saját bőréből
1

A bagócslegyek általában emlősök bőre alatt, esetleg az orrüregben vagy a gyomorban fejlődnek, emiatt a köz- és állategészségügyben sok problémát okoztak. Hazánkban már igencsak megritkultak, de Közép-Amerikában még viszonylag gyakori az emberbagócs, a Dermatobia hominis. Ennek a fajnak a nősténye szúnyogokra rakja petéit, a vérszívó pedig az ember bőrére juttatja azokat. A kikelő apró lárvák a bőr alá fúrják magukat, ahol idővel termetes méretűre nőnek, miközben légzőszervüket gyakran kidugják a bőrből. Általában nem okoz nagy gondot eltávolításuk. Két természetfotós a közelmúltban Belize-ben szedett össze néhány ilyen lárvát, melyeket nem távolítottak el, hanem saját bőrükben neveltek ki, a 'kis jövevények' minden mozzanatát dokumentálva, mint a videón is látható.

Források: Piotr Naskrecki biológus-természetfotós blogja

Gil Wizen biológus-természetfotós blogja

Videó


Új bikapókfajt fedeztek fel Magyarországon1

Herman Ottó után Eresus hermani lett annak a nagyméretű és látványos pókfajnak a neve, melyet magyar kutatók fedeztek fel a Dunántúlon. Az új bikapók még Budapest szívében, a Sas-hegyen is megtalálható. Korábban azért maradhatott ismeretlen az Eresus hermani, mert eléggé hasonlít más, közép-európai bikapókokra, melyekkel összekeverték. A nőstények világos szőrökkel borított fejtora alapján azonban szabad szemmel is beazonosítható.

Forrás: Zookeys


30 új fajt fedeztek fel önkéntesek hátsóudvaraiban1

A mindenütt megtalálható púposlegyeket vizsgálta egy amerikai kutatócsoport: projektjükben arra voltak kíváncsiak, hogy milyen fajok élnek Los Angeles különböző részein, ezért önkéntesek kertjeibe telepítettek csapdákat. Az eredmények igencsak meglepőnek bizonyultak: 30, tudományra nézve új fajt sikerült megtalálni és leírni! Az új fajokat az önkéntesek vezetéknevei után nevezték el. Az új cikk jól példázza, hogy milyen keveset tudunk még a biodiverzitásról.

Forrás: Zootaxa


Különleges rodeó, vagy etikátlan manipuláció?1,2

Hendy Lie, természetfotós Indonéziában, egy Reinwardt repülő béka (Reinwardt's Flying Frog, Rhacophorus reinwardtii), és egy Oryctini nemzetségbe tartozó bogár együtt "utazását" fotózta le. Joggal felmerül a kérdés, hogy nem manipulált képekről van-e szó: a béka bőrének és szemének élettelen színe, valamint a testtartása és az életszerűtlen helyzet arra utal, hogy a békát fagyasztás után rakta a fotós a bogárra. Főleg, hogy korábban ugyan ilyen képeket készített egy békáról és egy csigáról.

Források:
Borepanda, Fb, Dailymail


Ökológia

Ragadozó vegetariánus2

Egy osztrák kutatócsoport a Journal Annals of Botany hasábjain jelentette meg cikkét, miszerint a rence (nevezetesen 3 faj, Utricularia australis, U. vulgaris és U. minor) nemcsak a rovarokat képes megemészteni, hanem algákkal és pollenszemekkel is táplálkozik.

A rencék általánosan elterjedt, vizekben élő rovarfogó növények, több mint 200 fajuk ismert. A rence levelei a vízfelszínén vagy az alatta lebegnek. A szakirodalom szerint a leveleken hólyagszerű, csapóajtós képződmények vannak, a csapda bejáratánál néhány serteszőr van amelyek csalogató váladékot termelnek, ha sertéket, vagy a csapda kis csapóajtaját megérintik, az hirtelen befelé nyílik és a préda a beáramló vízzel együtt besodródik. A növény így pótolja a számára szükséges nitrogént.   
 
A kutatók mintegy 2000 "csapda" tartalmát vizsgálták meg, és azt találták, hogy csak 10%-uk tartalmazott állatot, míg 50%-ukban alga volt található. Különösen a tápanyag szegény élőhelyeken, mint a tőzeglápokban, algák voltak a domináns a zsákmányok. Több mint egyharmadukban pollenszemek (főleg nyitvatermők, de gombák, baktériumok is) voltak. Korábban azt gondolták, hogy az algák és a pollenek az állatokkal együtt, "véletlenül" kerülnek beszippantásra. Azonban a vizsgálatok azt kimutatták, hogy azok a növények amelyek állati és növényi eredetű táplálékot is fogyasztottak, voltak a legjobb kondícióban. Az kutatók ezért úgy gondolják az állati eredetű fehérjéből fedezik nitrogén szükségletüket mely a biztonságos átteleléshez elengedhetetlen, a többi mikroelemet pedig az algákból és a pollenekből nyerik. Egészen a közelmúltig, azt feltételezték, hogy szívó csapdák működéséhez szükséges mechanikai stimuláció, de új vizsgálatok azt mutatták, hogy a hólyagcsapda nem igényeli ezt, akkor is működik, ha hosszabb ideig elmarad a mechanikai érintés.

A kutatók úgy gondolják, hogy ott ahol viszonylag kevés a apró vízi rovar, a vegetarianizmus megfelelő stratégiának tűnik a túlélés érdekében.

Forrás: Sciencedaily

Videó


Evolúcióbiológia

Megtorpanó evolúció: 2 milliárd éve gyakorlatilag változatlan élőlényeket találtak1

Kutatók ősi kőzetek bakteriális aktivitásának nyomait és a baktériumok fosszíliáit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy egyes, rendkívül specializált kemotróf életközösségek ~2 milliárd éve gyakorlatilag nem változtak semmit, sem morfológiájukban, sem életmódjukban, sem fontos biokémiai folyamataikban. Ez tehát az evolválódás hiányát jelenti, azaz az adott, változatlan körülményekhez jól alkalmazkodott élőlények a természetes szelekció hatására szinte semmit sem változnak, számukra az állandóság jelent előnyt. Ennek a jelenségnek a létét már Darwin is felvetette - ahhoz, hogy bizonyítékot is találjanak rá, a 21. század technológiájára volt szükség. A kutatók ugyanis Raman spektroszkópiát és konfokális lézer scanning mikroszkópiát használtak arra, hogy 1,8 és 2,3 milliárd éves kőzetek kénbaktériumait, illetve azok életjelenségeinek nyomait vizsgálják és hasonlítsák össze mai kénbaktériumokkal.

Forrás, kép: PNAS


Új példa a Bates-féle mimikrire
2

Amerikai és kolumbiai kutatók a The American Naturalist-ben, publikálták, hogy  a Laniocera hypopyrra madár fiókái a perui őserdőben Bates-féle mimikrivel védekeznek a fészekpredáció ellen. A fiókák ahogy a fészekben fekszenek egy Megalopyge vagy Podalia lepke mérgező hernyójához (https://www.youtube.com/watch?v=IakXyq7zz5Y) hasonlítanak. Ha a fiókának meg kell mozdulnia, akkor is a hernyót utánozva, a fejét nagyon lassan az egyik oldalról a másikra mozgatva téveszti meg a ragadozókat.
 
Forrás: Eurekalert

Videó1, Videó2


A világ legnagyobb magjának titkai2

A "Coco de Mer" (http://eol.org/pages/1140238/overview) populációi a Seychelles szigetcsoporton (főleg Praslin-on) élnek. A tengerikókusz vagy maldív dió (Lodoicea maldivica, talán pontosabb a Lodoicea seychellarum, Arecaceae v. Palmae) termése elérheti akár a 40 kg-ot! és az 50 cm átmérőt is. Egy termésben 2-4 mag foglal helyet, 1 mag súlya elérheti a 17 kg-ot! is, ezzel a legnagyobb súlyú mag címet birtokolja a Földön.

A kutatók arra voltak kiváncsiak, hogy ezeken a trópusi szigeteken, hogy képes a növény ekkora magot, termést hozni. (A termésfejlődés több éven át, 5-6 évig tart.)

A kutatóknak az egyik magyarázatot abban találták, hogy 30%-kal magasabb volt a maldív dió fák leveleiben a nitrogén (N) és a foszfor (P) koncentráció, mint a sziget más növényeinek levelében. Mielőtt a növény öregebb levelei lehullanának, azokból is kivonja a fa a hasznosítható tápelemeket. A kutatók a levelek, levélnyelek morfológiájában is felfedezni vélik a víz és a tápanyagok hasznosítását, hisz úgy gondolják hogy ezek a tulajdonságok elősegítik hogy az eső közvetlenűl a törzs mellé mossa le a tápelemeket, a guánót, az elszáradt növényi részeket, mindezekkel elősegítve a termésfejlődést. Talajvizsgálattal kimutatták, ahogy a törzs 20 cm-es környezetében 50%-al magasabb volt a N, P koncentráció mint a törzstől 2 méterrel távolabb mérve.

A magvak méretére még nem találtak megfelelő magyarázatot. Az elméletük szerint az ősidőben, állatok azaz dinoszauroszok terjeszthették magokat, azonban kb. 66 millió éve a Seychelles szigetcsoport elszakadt Indiától. Kevin Burns kutató szerint a nagy magok által könnyebben lehet gyarmatosítani egy távoli szigetet. A tengeren való "utazás" a hydrochoria  vastag maghéjat, a  sikeres csírázás pedig nagy endospermiumot igényel, tehát evolúciós szempontból versenyképesebbek ezek a nagy magvak.

A megporzás is még rejtély maradt, a porzós barkák hossza elérheti az 1,5 m is - Blackmore gyanítja, hogy a folyamat zoogámia lehet, tehát méhek, de más kutatók úgy vélik, gyíkok vehetnek részt a beporzásban. Azonban porzós barkák jelenléte az anemogámiát is alátámaszthatja.

Forrás: Newscientist, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/nph.13272/pdf

Képek: http://eol.org/pages/1140238/media


A hollandok a természetes szelekciónak is köszönhetik, hogy a legmagasabb néppé váltak1

Hollandiában már az ajtók magasságára vonatkozó szabályzásokat is újra kell gondolni, annyit nőtt az ország lakóinak átlagmagassága az utóbbi generációk során. Így most Hollandia a legnagyobb átlagmagassággal büszkélkedő ország a világon. Ez a javuló életkörülményeknek is köszönhető, de ez önmagában nem magyarázza a kiemelkedő magasságnövekedést. Egy új tanulmány szerint az emberek párválasztása a magas férfiakat és az átlagos magasságú nőket favorizálta, így az utódok átlagmagassága nőtt. Emellett  a magas nőknek több gyermeke maradt életben: a természetes szelekció klasszikus példája látható tehát. A tanulmány majdnem 100.000 ember 1935-1967 közötti adataira támaszkodik.

Forrás: Proceedings B


Genetika

Genetikailag módosított élelmiszerek: mikor is kezdődött???1

A közvélemény hajlamos reflexszerűen elítélni a genetikailag módosított növényeket (általában akkor is, ha nem élelmiszeripari célból termesztik őket), azonban a pártatlan véleményalkotáshoz fontos, hogy megértsük: a haszonnövények genetikai módosítása már évezredek óta tart. A korai élelmiszernövények mutálódtak, poliploiddá és/vagy gyakran sterillé váltak, kromoszómáik átrendeződtek, a fajok kereszteződtek, a hibridek szülőfajaikkal visszakereszteződve géneket vittek át egyik fajból a másikba, mindezt az ember által kifejtett szelekciós nyomás hatása alatt. A Genetic Literacy Project (melynek célja a genetika és biotechnológia lehetőségeinek széles körű megismertetése) összeállításában néhány jól ismert élelmiszernövényünk 'természetes', azaz a nemesítés előtti állapota látható. Vajon lenne mit ennünk, ha csak ezekre a 'módosítatlan' növényekre hagyatkozhatnánk?

Forrás: Genetic Literacy Project


Orvostudomány

34 dolláros hordozható ELISA készülék2

Nemrég Ruandában tesztelték azt a Columbia Egyetemen kifejlesztett céleszközt, amely képes 3 féle (HIV, nem treponema-specifikus, treponema-specifikus szifilisz) fertőzést kimutatni egy csepp vérből 15 perc alatt a helyszínen (POC, point-of-care). A szifilisz kimutatása azért fontos, mert a betegség növeli a HIV-fertőzés iránti fogékonyságot. Afrikában minden évben sok újszülött hal meg veleszületett (kongenitális) szifiliszben, pedig már 1 adag penicillin elegendő a kezeléshez. A szifilisz okozta halálozások számát talán a tizedére is lehet csökkenteni - vélik a kutatók. Úgy becsülik, a készülék gyártási költsége 34 dollár lesz. A kiegészítő csatlakoztatható okostelefonhoz vagy számítógéphez. A működéséhez annyi áram kell, amennyit egy mobiltelefonból képes nyerni.

Forrás

Videó


Korai földimogyoró-fogyasztással legyőzhető a mogyoróallergia1

A földimogyoró iránti túlérzékenység komoly, sokszor az életet is veszélyeztető problémát jelent számtalan gyermek és felnőtt számára. Jelenleg nem egyértelmű, hogy mi segíti leginkább a gyermekeket a probléma leküzdésében, vagy legalábbis a súlyos allergiás reakció elkerülésében: a mogyoróval való korai találkozás, akár már egy éves kor előtt, vagy az allergén teljes elkerülése a gyermekkor elején. Egy új tanulmányba azonban összesen 628 csecsemőt vettek be, akiknek fele már egész kis korban kapott mogyorót tartalmazó ételt. Az egyszerű kezelés hatására a mogyoróallergia kifejlődése 80%-kal esett vissza, míg a már allergiás gyerekeknél is csökkent a túlérzékenység mértéke. A kutatók azonban megjegyezték, hogy otthon senki ne próbálkozzon túl hamar saját gyermeke földimogyoróhoz szoktatásával. Az ajánlások szerint a pépesített földimogyoróval való első találkozás már megtörténhet 6 hónapos kor után, de csak akkor, ha a családban nincs ismert allergiás.

Forrás: NEJM

Kép


Természetvédelem

Jót tesz-e a népszerűség? Az ili pika a net új sztárja1

A Tien-Shan eldugott hegyei közt él az ili pocoknyúl (pika), melynek már kevesebb, mint 1000 példánya maradt fenn. A fajról a National Geographic közölt riportot, melynek nyomán az aranyos külsővel rendelkező állat képe bejárta az internetet. A faj megmentéséért dolgozó Li Weidong most attól tart, a hirtelen jött népszerűség további káros zavaráshoz vezethet majd a faj rendkívül beszűkült élőhelyén, esetleg az illegális állatkereskedelmet is fellendítheti.

Fotó: Li Weidong

Forrás:
BBC


Érdekesség

Here be dragons - a tekintélyes Nature magazint is elérte az április elseje1

Az online hírhonlapok világában nem ismeretlen az április elsejei vicces bejegyzések közreadása, de most a világ vezető tudományos folyóiratai közé tartozó Nature online kiadása is beállt a sorba. A ma megjelent 'cikk' szerint a klímaváltozás hatására felébredhetnek a letűnt korok sárkányai, melyek a 13-14. század óta alusszák álmukat.
Ha a folyóiratot az USA-ban adnák ki, azon is elgondolkodhatnánk, hogy a szerzők vajon egyformán valóságosnak tekintik-e a sárkányok létezését és a klímaváltozást...

Forrás:
Nature


2015. április10.

1Walter P. Pfliegler,  2Ónodi Szilárd (szerkesztés)


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés