2017. október 23. hétfő
Gyöngyi
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.08.26 - 2014.11.20. - 2014-11-21 09:18:29 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.08.26 - 2014.11.20.

Orvostudomány


Nemek közti különbségek egy űrutazás során1

A NASA és a NSBRI nemrég megjelent tanulmánya összegzi, hogy a nemek közti különbségek hogyan mutatkoznak meg egy űrutazás alkalmával. A vizsgálat során a szervezet alkalmazkodását elemezték: szív- és érrendszeri, immunológiai, szenzomotoros, mozgásszervi, reproduktív és viselkedési életfolyamatokban. Még számos kérdés magyarázatot vár, mint pl. a férfiaknál látáskárosodást figyeltek meg űrrepülés során, míg ez a női űrhajósoknál nem jelentkezett. Talán az új tudományág az "asztroomika - astro-omics", személyre szabott űrorvoslás erre is választ adhat, mely jövőben egyre fontosabb lehet, hisz a kutatók arra számítanak, hogy növekedni fog a (polgári) űrrepülések és az űrhajósok száma is. A kutatók a megfigyeléseket leegyszerűsítve egy ábrán foglalták össze.

Forrás, kép


A kígyómarás tesztekből helyesen azonosították a támadó fajokat2

A harapás körüli DNS maradványokból kiderülhet, milyen faj volt a támadó, így szakértők segítségével azonosítható a mérgeskígyó, ami megváltoztathatja a kezelés hatékonyságát, állapították meg egy Nepálban végzett tanulmányban. A kígyó azonosítása életmentő lehet, hogy a megfelelő antiszérumot alkalmazzák, nyilatkozta Francis Chappuis, az American Society of Tropical Medicine and Hygiene” ülésén. A jelenlegi dél-ázsiai kígyó azonosítási módszer csak a betegek elmondásait vagy a tüneteket veszi alapul, - mondja. Chappuis csoportja polimeráz láncreakciót használt a kígyók DNS-ének azonosítására, amely DNS-eket a harapásnyomok mellett találtak. Chappuis szerint a PCR teszt a jövőbeni vizsgálatoknál lesz majd fontos, amit majd a terepen lenne fontos alkalmazni. A csoport azt tervezi, hogy az áldozatok vérmintájából azonosítsák a mérgeskígyó faját – a körülményektől függően legfeljebb 20 perc alatt , a PCR pedig hitelesítené az eredményeket a megfelelő kezelés érdekében.

Forrás

Etológia, zoológia, taxonómia

A szagok szerepét vizsgálták a jegesmedvék kommunikációjában2

Egy kutatásban arról számoltak be, hogy először vizsgálták rendszeresen a jegesmedvék szociális információjában milyen szerepet töltenek be a lábnyomaik szaglenyomata. A szerzők utaltak arra is, hogy romolhat a jegesmedvék közötti kommunikáció annak függvényében, ha fokozódik az Északi-sarkon a tengeri jég csökkenése az éghajlatváltozás miatt. A kutatást a San Diego Zoo Institute for Conservation Research, a Polar Bears International és a Geological Survey végezte Alaszkában. "A hatékony kommunikáció elengedhetetlen a sikeres reprodukcióhoz a magányos, nagy területen élő állatoknál", - mondta Dr. Megan Owen, a Journal of Zoology tanulmányanak vezető szerzője. "A kommunikáció és a környezethez kapcsolatának vizsgálatával , biztosabban következtethetünk arra, hogy a gyors környezeti változások hogyan hatnak a populációra". Ennek a kémiai kommunikációs formának a környezeti korlátait valószínűleg a sarkvidéki tengeri jég alakította. Az éghajlatváltozás következtében megnövekedett jégtörések miatt ha a szagnyomok megszakadnak az hatással lehet a jegesmedvék szaporodására. A jegesmedvék többnyire magányos állatok, csak rövid ideig találkoznak a párzási időszakban. Mint sok más hasonló fajnál, a tudósok úgy gondolják, hogy a szagok kritikus szerepet játszanak a szociális kommunikációban, mind a potenciálisan agresszív egyedek elkerülése, mind a potenciális társ megtalálása miatt.

Forrás


Új béka a metropoliszból: korábban ismeretlen fajt találtak New York területén3

Amerikai kutatók genetikai és akusztikus vizsgálatok alapján leírtak egy új békafajt, mely New York mocsaras területein és az atlanti partvidék környező részén honos. Korábban is ismert volt, hogy az ún. leopárdbékák megtalálhatóak a keleti parton, de eddig csak 2 fajukat különítették el. A most leírt Rana kauffeldi mindkettőre hasonlít, de a tüzetesebb vizsgálat alapján egyértelműen önálló fajt képvisel. Az új felfedezés jól illusztrálja, hogy még a jól kutatott területeken is lehet új fajokra bukkanni, akár egy nagyváros szélén is. Rokonaihoz hasonlóan az új béka veszélyeztetett faj.

Forrás: PLoS One


Az eunuch pókok jobban teljesítenek - minden téren!3

Egyes pókoknál előfordul az állatvilág egyik legritkább jelensége, az emaszkuláció, melynek során egy hím egyed eltávolítja párzószervét. Azt könnyű belátni, hogy miért ritka e jelenség, de hogy egyes pókoknál mégis miért figyelhető meg, az számos zoológust és etológust zavarba ejtett már. A pókok körében előfordul a párzás előtti, közbeni és utáni emaszkuláció. Mivel a hím pókoknak mindkét tapogatólába (palpus) alkalmas az ivarsejtek átvitelére, ezért az egyik tapogatóját eltávolító pók még képes a párzásra. Jelenleg három lehetséges magyarázatot vetettek fel az emaszkuláció evolúciós hasznát illetően: a nőstény ivarnyílásának lezárása (és más hímekkel való párzás megakadályozása), az agresszió növelése és jobb harci képességek (egy félig eunuch póknak kevesebb a vesztenivalója), ill. a hím gyorsaságának és túlélőképességének növelése (két párzószervet nehezebb cipelni, mint egyet). Egy kutatócsoport most a trópusi Herennia genuszba tartozó pókokon tesztelte a különböző hipotéziseket laborkörülmények között, és azt találta, hogy mindhárom hipotetikus előny statisztikailag bizonyítható ennél a fajnál, vagyis az emaszkuláció háromféleképp is segíti egy hím evolúciós sikerét.

Forrás: Behavioural Ecology and Sociobiology


Móczár László tiszteletére neveztek el egy hártyásszárnyút3

Brazil kutatók egy teljesen új genuszba tartozó rovarfajt neveztek el Dr. Móczár László, az idén 100 éves és jelenleg is aktív hártyásszárnyú-kutató tiszteletére. A híres magyar entomológus a különböző darázscsaládok kutatása mellett számos ismeretterjesztő könyvet is írt, mint pl. az Állathatározó, Rovarok közelről, Rovarbölcsők, Rovarkalauz – ezeket gyakran saját természetfotói illusztrálják. Az új faj neve Moczariella centenaria és a Bethylidae családba tartozik.

Forrás: Zootaxa


Különleges életközösség lakja a mélytengeri aszfalthátságokat3

Angola partjaihoz viszonylag közel, 2 kilométeres mélységben különleges élőlényeknek otthont adó geológiai jelenséget találtak a National Oceanography Centre (NOC) kutatói. A tengerfenék alól szivárgó kőolajból néhány helyen kisebb szikla, vagy akár nagyobb domb méretű aszfaltrögök képződnek - ezt a jelenséget csak 2003-ban fedezték fel. Az aszfaltsziklák diverz életközösség otthonául szolgálnak, az Atlanti-óceán keleti részén pedig első alkalommal sikerült egy ilyen biótát megfigyelni távirányítású járművek segítségével. A kutatók szerint fontos lenne, hogy ezekre az élőhelyekre is fokozottan figyeljenek a mélytengeri környezetvédelmi kutatásokban és a tengeri beruházások hatástanulmányaiban.

Forrás, kép



A Fauna Europaea adatbázis online publikációkba kerül
3

A Fauna Europaea (http://www.faunaeur.org/) egy ingyenesen elérhető honlap, mely kontinensünk valamennyi állatfaját (és alfaját) igyekszik rendszerezve felsorolni, valamint a fajok elterjedését országonként bemutatni. Az Európai Bizottság finanszírozta projekt 2000-ben indult és jelenleg 145 000 fajról tartalmaz információt. A gigantikus projekt csapata most a Biodiversity Data Journal-ben tett közzé egy részletes tanulmányt a Fauna Europaea jelenlegi állásáról – céljuk a hatalmas adatbázis tudományos cikkekben való fokozatos publikálása. A szerzők kiemelik, hogy sok állatcsoportban még vannak hiányosságok, mert kevés az európai szakértő ill. vannak még leíratlan európai fajok. A szerzők a tanulmányban a 10 legérdekesebb frissen felfedezett európai állatfajt is megemlítik, melyek közé a hazai dipterológusok által leírt Chvalaea sopianae Papp & Földvári 2001 faj is bekerült.

Forrás, kép


Új állattörzset fedezhettek fel3

Kevés meglepőbb dolog képzelhető el a zoológia területén, mint egy teljesen új állattörzs felfedezése. Legutóbb 1983-ban (Loricifera), 1995-ben (Cycliophora) és 2000-ben (Micrognathozoa) fedeztek fel olyan fajt, mely törzsének legelső ismert képviselője volt. Ezek a felfedezések akkor is szenzációszámba mentek, most azonban két, egyazon nembe tartozó faj felfedezése még érdekesebbnek tűnik. Tengerbiológusok a '80-as években Ausztrália mellett 1000 méteres mélységben gyűjtött állatokat vizsgáltak egy múzeumi gyűjteményben, ahol különös, gombaszerű gerinctelenekre lettek figyelmesek. Az állatok rendkívül primitív felépítésűek és néhány jellemzőjükben a csalánozókra vagy a bordásmedúzákra hasonlítanak, de szinte biztosan nem közéjük tartoznak. A kétoldali szimmetriájú állatokhoz is közel állhatnak az állatvilág törzsfáján, de ez sem biztos. Sajnos a példányokat formalinnal fixálták és DNS-üket emiatt nem sikerült elemezni. Így a két, Dendogrammának elnevezett állat egészen addig besorolhatatlan marad, míg valaki új, friss példányokat nem gyűjt. Elképzelhető, hogy ezek az élőlények segítenek majd megérteni az állatvilág evolúciós kapcsolatait, sőt, felvetődött, hogy az ún. Ediacara-fauna fennmaradt képviselőiről van szó - ezek az élőlények 600-540 millió éve éltek és az sem biztos, hogy  szövetes állatok voltak.

Forrás:
PLoS One


Antropológia

A Húsvét-sziget lakói érintkeztek az amerikai őslakosokkal az európaiak előtt3

Egy új vizsgálat során a Csendes-óceán egyik legtávolabbi részén található Húsvét-sziget (Rapa Nui) 27 őslakójának genetikai analízisét végezték el. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a helyiek 19-23 generációval ezelőtt (1280-1495 között) keveredtek a dél-amerikai őslakosokkal - vagyis korábban, minthogy az európaiak 1722-ben felfedezték a kőszobrairól híres szigetet. Hasonló, az európai hatástól független találkozásokat már korábban is valószínűsítettek (pl. a polinézek édesburgonyája is Dél-Amerikából származhat), de eddig a most publikáltak a legszilárdabb bizonyítékok.

Forrás:
Current Biology


Három ősi törzstől származnak az európaiak3

A modern európai génpool (azaz az európai populáció örökítőanyagának összessége) három, az elmúlt 7000 évben keveredett ősi törzstől származik. A három törzs tagjai valószínűleg sötétebb bőrű, kék szemű vadászok, barna szemű, világos bőrű földművelők, valamint szibériai jegyekkel és rokonsággal rendelkező emberek lehettek. Az európaiak szibériai őseire most először találtak genomikai bizonyítékot, mikor egy 7000 éve a mai Németország területén élt földművelő és nyolc, Luxemburg és Svédország területén 8000 éve élt vadász genomját hasonlították össze egymással és 2300 mai emberével.

Forrás: Nature


Evolócióbiológia

A megadiverz bölcsőszájú halak radiációjának genomi alapjai3

Felgyorsult génevolúció, génduplikációk, transzpozon-inzerció által megváltoztatott génexpresszió, szabályozóelemek divergenciája, új mikroRNS-ek, incomplete lineage sorting - ezek azok a (sokszor magyar névvel még nem is rendelkező) evolúciós folyamatok, melyek hozzásegítették a bölcsőszájú halakat, hogy páratlan rövid idő alatt megszámlálhatatlanul sok fajuk alakuljon ki Afrika nagy tavaiban - írják egy nagy nemzetközi konzorcium kutatói a Nature új számában genomikai és transzkriptomikai adatokra alapozva. A tanulmány jól szemlélteti, hogy az új technikák milyen részletes betekintést engednek a fajok evolúciójának kutatásába. A tanulmány online ingyen elérhető.

Forrás:
Nature



Mikrobiológia

Megjelent a harlekinkatica gombaparazitája Magyarországon3

A más katicákat kiszorító és a lakásokban számos kellemetlenséget okozó harlekinkaticák terjedése megállíthatatlannak tűnik. Ez az invazív faj üvegházakból kiszabadulva megjelent a városi parkokban, épületekben, majd a szabad természetben is. Nemrég vették észre kutatók, hogy több területen is megjelent egy parazita gombafaj (Hesperomyces virescens) ezeken a bogarakon, csökkentve szaporodási sikerüket. A gomba Európában is terjedőben van, nemrég pedig idehaza is előkerült. A parazita szabad szemmel is észrevehető, sárgás színű, orsó alakú faj.

Forrás: e-Acta Naturalia Pannonica


Mikrobák az Arkhimédész-palimpszeszten3

A 10. századi Bizáncban készült az Arkhimédész-palimpszeszt, mely az ókori természettudós egy más forrásban fenn nem maradt művének másolatát tartalmazza. Igaz, később, a 13. században szerzetesek a kódex lapjait átírták, de modern technikákkal, 10 éven át tartó munkával láthatóvá vált az eredeti szöveg is. Osztrák kutatók egy új tanulmányukban a kódex idő által megviselt lapjait elemezték: kiderült, hogy számos baktérium és gomba él a lapokon, lassan, de biztosan pusztítva azokat. A kutatók által használt kombinált elemzés kimutatta, hogy elsősorban az emberi bőrre jellemző mikrobák, valamint különböző penészek degradálják a kódex anyagát.

Forrás: Microbial Ecology


Botanika

18. nemzetközi Botanikai Kongresszus fontos határozata
1

A PhytoKeys legutóbbi számában jelent meg egy közel 300 oldalas összefoglaló (http://phytokeys.pensoft.net/articles.php?id=4000) a 2011-ben Melbourne-ben megrendezett 18. nemzetközi Botanikai Kongresszusról. A kongresszus talán legfontosabb döntése volt, hogy 2012. január 1-től, az újonnan felfedezett növények, gombák, algák  tudományos diagnózisa a latin mellett lehet angol is. A legfontosabb indok az volt, hogy a 18. században, Carl von Linné által lefektetett szabály még a latin nyelvet tette elsődlegessé, hisz akkor még ez volt a tudomány nyelve, de a mostani kor kihívásának megfelelően, egy holt nyelv nem tesz eleget a nevezéktannak ("irrelevant anachronism"), és egy olyan nyelv kellett amit mindenki beszél az adott tudományterületen. A másik legfontosabb reform volt, hogy az új fajok leírását elegendó elektronikusan közzé tenni, nem szükséges nyomtatásban megjelentetni.

Forrás



Paleontológia

A theropodák méretcsökkenésével alakulhattak ki a madarak4

Nagyon sok ember képzeletét megragadják a dinoszauruszok. Ezek az őshüllők 65 millió éve pusztultak ki, amikor egy meteorbecsapódás elindította az ötödik nagy kihalási hullámot; ez a katasztrófa tette lehetővé az emlősök uralkodását Földünkön. Ettől függetlenül nagyon sokan szívesen megnéznének egy igazi, élő dinoszauruszt. Nemrég vált csak elfogadottá, hogy ez igazság szerint lehetséges is, sőt, mindannyian látjuk őket, valahányszor rántott csirkét készítünk, vagy galambokat etetünk. A madarak ugyanis a dinoszauruszok egyenes ági leszármazottai. A Science tudományos magazin nemrég publikalt egy érdekes cikket a madarak eredetéről. Az University of Southampton kutatói megpróbáljak megmagyarázni, miért maradhattak fent a madarak olyan körülmények között, amelyek a többi dinoszaurusz kipusztulásához vezettek. Elméletük szerint a Theropoda nemzettségbe tartozó dinoszauruszok 160 millió éves evolúciójuk során egyre kisebbé váltak, és egyre inkább felgyorsultak az evolúciós folyamatok. A madarakra jellemző anatómiai jellegzetességek (tollak, szegycsont, kulcscsont, és egyéb hasonló csontszerkezeti adottságok, a légzsákos tüdők, stb.), a repülés, az utódgondozási viselkedés így sokkal gyorsabban alakulhattak ki, mint ahogy a velük párhuzamosan fejlődő többi  dinoszaurusz nemzettség evolválódott. Ezek az állatok így sokkal könnyebben alkalmazkodtak a katasztrofálisan megváltozott körülményekhez, amelyek a meteorbecsapódás után évezredekig uralkodtak; óriás méretű unokatestvéreik erre képtelenek voltak. (Az elmélet persze nem magyarázza meg, hogy a hasonlóan apró, nem madárszerű dinoszaurusz nemzettségek miért nem tudtak fennmaradni - Szerző megjegyzése).

Forrás


2014. november 21.

3Walter P. Pfliegler,  2Nemes Nagy Zoltán, 4Donászi András. 1Ónodi Szilárd (szerkesztés)

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés