2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.05.30 - 2014. 06. 11. - 2014-06-12 10:01:27 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.05.30 - 2014. 06. 11.


 

Ezúttal a majmokon segíthetnek a majmokon tesztelt vakcinák1

A főemlősök felhasználása az vakcinák kifejlesztésére irányuló kísérletekben széles körben ismert és vitatott - sokak számára a majmokon történő kísérletezés elfogadhatatlan, míg mások az óriási gyakorlati jelentőség mellett érvelnek. Egy, a PNAS-ben közölt tanulmány viszont új oldalról közelíti meg a kérdést: a majmokon tesztelt ebola-oltóanyagot arra használnák, hogy a vadon élő populációkat beoltsák vele, így megvédve őket a halálos kórtól. Az ebola az egyik legfőbb halálok a vad csimpánzok és gorillák között, így a kutatók fontosnak tartják a főemlősök megmentésére szánt vakcinák fejlesztését - melyeket csak kísérleti állatokon lehet tesztelni.

Forrás


 
Új különleges szalamandrát fedeztek fel2

Kutatók nemrég felfedeztek egy neotén állapotú szalamandra fajt. A legtöbb szalamandra élete a vízben kezdődik, majd fokozatosan áttérnek a szárazföldi életre, mire elérik az ivarérettségüket. De az újonnan felfedezett, Eurycea subfluvicola faj, az Arkansasban található Lake Catherine State Park patakjaiban él, felnőtt korában is megmarad vízi élőlénynek. A kifejlett és ivarérett egyedek megtartják a fiatal szalamandrák néhány fizikai jellemzőit, mint pl a külső fésűskopoltyúk. Ez az ún. pedomorfózis, amely fejlődési jelenség akár olyan fajokat is rejtve tarthat, amelyek a szemünk előtt vannak: az E. subfluvicola azért kerülte el, hogy észrevegyék, mert úgy néz ki, mint egy rokon szalamandra faj fiatal egyede. Leírása a Zootaxa áprilisi számában
jelent meg az University of Tulsa (Oklahoma) jelentésében.

Forrás



Ingyenes rizsgenom adatbázis3
 
Május 28-án, a Világ Éhezőinek Napján World Hunger Day, a Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia (534 fajta), a Nemzetközi Rizskutatási Intézet (2466 fajta), és a BGI  89 ország 3000 rizsfajtájának (kb. 40000 rizsfajta van a világon!) genomszekvenciáját tették szabadon hozzáférhetővé. A 15,4 terabájtnyi adat (ENA: PRJEB6180) megnégyszerezi a a szabadon elérhető rizsszekvenciákat. Földünk népességének 1/8-a éhezik, becslések szerint 2050-re 9,6 milliárd ember él majd a Földön, ezért óriási igény van, hogy javítsuk a terméshozamokat, kórokozóknak, és kártevőknek is ellenállóbb növényeket nemesítsünk.

Forrás
 
 
Daganatok, bioelektromos jelek, és a mikrobiom kapcsolata3

Fejlődésbiológusok a Tufts Egyetemről, ebihal modellen mutatták be, hogy távoli sejtektől eredő bioelektromos jelek hogyan befolyásolják bizonyos tumorok kialakulását, és hogy ezt a folyamatot hogyan befolyásolja bélbaktériumok által termelt zsírsav ami megtalálhatók az ebihal és az emberben is.

"A genetikai információ gyakran nem elegendő annak megállapításához, hogy egy sejt daganatra hajlamos vagy az lesz, figyelembe kell venni a sejt fiziológia folyamatait, a bioelektromos jeleket amelyek más szövetekből érkeznek. Ez óriási hatással a diagnosztikai technológiára, valamint hozzájárul, hogy jobban megértésük a genetikai és élettani folyamatok onkológiai hátterét" - mondta Michael Levin.

"Ezek az adatok is arra utalnak, hogy számos módja van annak, hogy a daganatos betegségeket megelőzzük, kialakulásukat előre jelezzük, kezeljük." Levin hozzátette: "Például a ioncsatornákra ható gyógyszerek (electroceuticals) - alkalmasak a bioelektromos állapot helyreállítására a szervezetben. Ilyen ioncsatornákra ható gyógyszerek, például az antiepileptikumok, már engedélyezve vannak humán gyógyászatban." Levin és Brook T. Chernet, Xenopus laevis ebihalakba injektált onkogéneket, amelyek a szervezetben felelősek daganatok kialakulásáért. A tanulmány azt mutatja, hogy a tumorok kialakulását szignifikánsan lehet csökkenteni a hiperpolarizált ioncsatornák helyes működésével. Ezek a tumor kialakulásától viszonylag távolról érkező bioelektromos jelek gátolják a daganatok növekedését, annak ellenére is ha a sejtben magas az onkogénfehérje szint.

A további vizsgálat azt mutatta, hogy a hiperpolarizáció általi tumorgátló hatást szabályozta egy anaerob fermentáció során a szervezetben keletkező rövid láncú zsírsavak (és főleg a butirát) ami gátolja az eukarióta sejtek hiszton deacetiláz enzim aktivitását (végeredményben a sejtosztódás egy bizonyos fázisban leáll). Emberben, a butirát a vastagbélben keletkezik természetes bakteriális fermentáció során, és kimutatták hogy közvetett módon véd a kolorektális rák ellen. Annak igazolására, hogy a bakteriális eredetű butirát is részt vesz a "távoli" daganatkialakulás szabályozásában a kutatók az ebihalaknak antibiotikumokat adtak; úgy találták, hogy a butirát szint valóban csökken, és ezáltal a leállt az "sejtmembrán-feszültség alapú" tumorgátlás.

A tudósok úgy gondolják ez a kutatás ablakot nyit a biomedicina azon területére amelyben a bélflóra és a bioelektromos jelek hatása szerepet játszik a daganatok kialakulásában. Levin szerint a jövőben akár a megfelelő bélbaktériumok metabolikus programozásával, a megfelelő butirát-szint biztosításával, megakadályozhatók lennének bizonyos daganatos megbetegedések kialakulása.

Forrás

 

Marsi körülmények közt növesztettek gombafajokat1

A Földön számos olyan fonalas és élesztőgomba él, melyek különösen zord körülményekhez alkalmazkodtak (ún. extremofilek). Osztrák és német kutatók most három ilyen faj - köztük az Antarktisz kietlen száraz völgyeiből leírt Cryomyces antarcticus - növekedését és alkalmazkodását vizsgálták szimulált marsi körülmények közt. A Német Légi és Űrkutatási Központ (DLR, Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) Mars-inkubátorában mindhárom faj életben maradt. A kutatók nemcsak a Vörös Bolygó éghajlatát, hanem az ottani napszakok változásait is modellezték. Érdekes módon mindhárom gomba egy hét alatt hozzászokott a zord körülményekhez és fehérjeexpressziójuk a normálishoz hasonlóvá vált.

Forrás


 
A levéltevek árulkodó nyomai3

A levéltetvek, mint szívókártevők világszerte nagy veszteséget okoznak a mezőgazdaságban. Ezek a levéltetvek is rendelkeznek "bakteriális mikrobiom"-mal. Ezek a baktériumok elengedhetetlenek a levéltetvek normális életfolyamatainak fenntartásához, míg a mutualista kapcsolat révén a (Buchnera aphidicola) baktériumok a levéltetűtől táplálékot és életteret kapnak. Azonban ennek a szimbiózisnak van egy negatív következménye a levéltetű számára: a baktérium jelenléte felhívja a levéltetűre a növények védekező rendszerének figyelmét . A baktérium egyik fehérjéje ugyanis megtalálható a levéltetű nyálában, mondta Isgouhi Kaloshian (University of California, Riverside). Ahogy ez a fehérje az állat táplálkozása során bejut a növénybe, ott indukálja a növény védekező mechanizmusait melyek meggátoljak a levéltetű elszaporododását, terjedését. Úgy tűnik tehát, hogy a növény a bakteriális fehérjére adott védekező reakciója hatásos lehet a baktériummal együtt élő levéltetű ellen.

A kutatási eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben (
jelentek meg ezen a héten. A védekezó mechanizmus kiváltását indukáló fehérje kivonásához, azonosításához a kutatóknak levéltetű-nyálat kellett gyűjteniük. A több mint 100.000 levéltetű egyed nyálmintája összesen 105 féle, tömegspektrométerrel elkülöníthető fehérjét tartalmazott. Ezek a fehérjék mind a levéltetűtől, mind a B. aphidicola-tól származtak.

A vizsgálatok során az egyik bakteriális fehérje (GroEL) immunválaszt indukált a növényekben. "GroEL (chaperon, segíti a fehérjék felgombolyodását, eukariótákban a Hsp60, Hsp10 szerkezetileg és funkcionálisan közel azonos) ismert volt már korábban, és immunválaszt indukált állatoknál. Azonban az, hogy növényekben is képes védekező reakciót indukálni, eddig ismeretlen volt" - mondta Kaloshian a kutatócsoport egyk tagja. A kutatók szerint a legtöbb rovarban megtalálhatóak a Buchnera-hoz hasonló baktériumok, és valószínű, hogy más fajok nyála is tartalmazza a sok más baktérium faj által is termelt GroEL fehérjét. Ezeket az ismeretek felhasználva elképzelhető, hogy a jövőben rovar/levéltetű-rezisztens növényeket lehet majd nemesíteni, létrehozni. A kutatókat meglepte, hogy az "immunválaszt" nem egy levéltetű-protein váltotta ki, hanem egy bakteriális eredetű fehérje., jelenleg a növényben lévő GroEL receptor azonosításán dolgoznak, azonban később a levéltetű nyálában található egyéb fehérjék szerepét is szeretnék tisztázni.

Forrás


 
Az álcázás mestere : új botsáskafaj Kínából2

Az állatvilág sok képviselője egyedülálló rejtőzködő képességekkel rendelkezik, de az álcázás mesterei a rovarok. Egy tanulmányi kirándulás során Guangxiban ( Kína) Ho Wai - chun George a Hong Kong-i Rovartani Társaságtől felfedezett egy új fajt ebből a titokzatos rovarcsoportból. Leírása a Deutsche Zeitschrift Entomologische-ben 
jelent meg.

Az új botsáska a Sinophasma damingshanensis nevet kapta, teste különösen hosszúkás és zöldesbarna színű, amely megdöbbentő hasonlóságot mutat a növények szárához, ahol él. Ezzel a természetes álcázással a rovarokat rendkívül nehéz észrevenni, és hogy még nehezebb legyen a megtalálása, ringató mozgással inog egyik oldalról a másikra, hogy hasonlítson a szélben mozgó növényekre.

Az új faj Damingshan sűrű örökzöld erdeiben található. A tudósok a botsáskákat éjszaka gyűjtötték be, amikor is aktívak. Számos példányt gyűjtöttek be és később derült ki, hogy egy új fajba tartoznak. Guangxi Kína egyik tartománya, ahol a botsáskák és levélsáskák fajai élnek. Még napjainkban is fedeznek fel új fajokat az érintetlen erdőkben, amit az újonnan leírt Sinophasma damingshanensis is bizonyít.

Forrás

 

Pókméreg mentheti meg a méheket2

Egy új tanulmány szerint a világ egyik legveszélyesebb pókja segíthet megmenteni a méheket, egy olyan biopeszticidet előállítva, amely megöli a kártevőket, de megkíméli az értékes beporzó rovarokat.

Mind a vadon élő, mind a háziasított méhpopulációk (Apis mellifera) hanyatlóban vannak Európában, Amerikában és Ázsiában. A tudósok folyamatos küzdelmet folytatnak azért, hogy kiderítsék, a nagyüzemi növényvédő szerek közül melyek okozzák a méhek pusztulását. A tudósok szerint a növények, illetve a méhkaptárak védelmére használt bizonyos peszticidek megzavarják a méhek idegpályáit, befolyásolva a memória- és navigációs készségeiket, amelyekre szükségük van, hogy élelmet találjanak, így veszélyeztetve az egész kaptárat. Az EU azóta átmeneti tilalmat rendelt el néhány ilyen kemikáliára.

Most egy kutatócsoport a Newcastle University-ről (Anglia) úgy találta, hogy egy Ausztráliában élő tölcsérhálós pókfaj (Blue Mountains funnel-web spider, Hadronyche versuta) atracotoxinja (ω-hexatoxin-Hv1a) a hóvirág (Galanthus nivalis) lektinjével (GNA) együtt, mint biopeszticid (Hv1a/GNA) nem toxikus a méhekre. "Akut és krónikus adagokkal etetve a méhekkel, azon a szinten túl, amelyeket a természetben nem tapasztalhatnak meg csak igen csekély hatással volt a méhekre egyáltalán nincs mérhető hatása a tanulásra és a memóriára" - írták egy egyetemi tanulmányban. A biopeszticid sem a kifejlett méheket, sem lárvákat nem károsította, a Journal Proceedings of the Royal Society B.-ben publikált  tanulmány szerint. Azt már korábban kimutatták, hogy az emberekre nem káros, annak ellenére, hogy számos kártevő számára rendkívül mérgező.

A növények rovarok általi beborzásának kb. 80 százalékát a méhek végzik. Nélkülük sok növény nem lenne képes, hogy gyümölcsöt hozzon vagy kézzel kellene elvégezni a beporzást, ha a méhek eltűnnének. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a beporzó rovarok hozzájárulása a legfontosabb emberi élelmiszer-növények beporzásához legalább 70 százalék. A beporzás gazdasági értéke becslések szerint 153 milliárd € volt 2005-ben.

"Ez nem lesz az egyik csodaszer ", - mondta a tanulmány egyik társszerzője, Angharad Gatehouse.  "Amire szükségünk van, az integrált növényvédelmi stratégia és a rovarspecifikus növényvédő szerek ennek csak egy részét jelenthetik."

Forrás

 
Bróm, mint a 28. esszenciális elem3

A mai napig az emberi élet számára fontos, huszonhét esszenciális kémiai elemet ismerünk, de a lista bővült, van egy 28. is - a bróm
. Múlt héten a Cell-ben megjelent, a Vanderbilt Egyetem kutatói az univerzumban 92 természetes állapotban előforduló kémiai elem közül, most a brómról is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen minden állat számára a szöveti, szervi fejlődéshez.

"Bróm nélkül nem léteznének állatok. Ez a Felfedezés", - mondta Billy Hudson és Elliott V. Newman cikkszerzők. A kutatók muslicával végzett kísérleteik során vizsgálták a bróm jelentőségét.  A kutatásban a IV-es típusú kollagénrostok (hálózatképző, lamina basalis) kialakulását tanulmányozták. Két ritka vesebetegség vezetett a felfedezéshez, ugyanis két korábban ismeretlen fehérjére terelődött a hangsúly, amelyek a kollagén fehérjék "csavarását" végzik, (három balmenetes kollagén hélix egyetlen jobbmenetes tripla hélixet alkot). Ha ezek a kollagénrostok hibásak vagy sérültek, kiválthatnak egy ritka autoimmun betegséget a Goodpasture-szindrómát (haemorrhagias pulmo-renalis szindróma).

"2009-ben, Roberto Vanacore és kollégái a Science-ben (
számoltak be arról, hogy a kén atom és nitrogén atom szulfilimin kötéssel kapcsolódnak egymáshoz ami a IV-es típusú kollagén molekulákat csatlakoztatja a kötőszövetet is alkotó sejtekhez. 2012-ben felfedezték fel ezt a peroxidazin fehérjét, ami többek közt stabilizáló kötéseket alakít ki az extracelluláris mátrix és a kötőszöveti sejtek között. A peroxidazin szekvenciája konzervált az egész állatvilágban, és szerepet játszhat a betegség kialakulásában, ugyanis a túlzott enzimműködés a IV -es típusú kollagén lerakódásához és így sejtmembrán vastagodáshoz vezethet, ami ronthatja a vesefunkciókat. A jelenlegi vizsgálat során a kutatók kimutatták, hogy az ionos állapotú bróm -mint kofaktor-, nélkülözhetetlen szerepet játszik a peroxidazin által katalizált szulfilimin kötés kialakításában.

Forrás


2014. június 12.

1Walter P. Pfliegler,  2Nemes Nagy Zoltán, 3Ónodi Szilárd (szerkesztés)




 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés