2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.31. - 2014-03-31 10:35:43 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.31.




Genomika

Gyakoribbak a ritka bázisok, mint hittük
1

A DNS nukleotidjainak bázisai az adenin, timin, citozin és guanin, az RNS-ben pedig uracil helyettesíti a timint - ez ma már minden középiskola biológia tananyagában szerepel. Ugyanakkor léteznek bizonyos ritkán előforduló bázisok is, melyeknek szerepe leginkább az aminosavakat szállító tRNS-molekulákban ismert. A hírvivő mRNS-ekben a ritka bázisoknak nem tulajdonítottak nagy szerepet, egészen mostanáig. Egy új tanulmány felfedte, hogy a főemlősök genomjában található Alu-szekvenciákról átíródó mRNS-ek között meglepően magas az adenozin inozinná történő enzimes átalakításának gyakorisága (az inozin egy olyan nukleozid, melyben nem adenin, hanem hipoxantin van). A folyamat eddig is ismert volt, de gyakoriságát messze alábecsülték. A kutatók bioinformatikai analízise szerint 100 millió ilyen átalakításnak alávetett hely lehet a genomunkban, melyek közül 1,6 milliót RNS-szekvenálással is azonosítottak.

Forrás: Genome Research


Biokémia

A kúpcsigák többféle mérget termelnek
2

A Queensland-i egyetem kutatói fedezték fel, hogy a térképes kúpcsigák (Conus geographus) változatos "fegyvert" használnak attól függően, hogy vadásznak vagy védekeznek. UQ Molecular Bioscience Institute (IMB) vezető kutatója, Richard Lewis professzor elmondta, hogy a kutatócsoport vizsgálatai szerint a kúpcsigák gyorsan válthatják a különböző mérgeiket attól függően, hogy vadásznak vagy védekeznek. "A legtöbb mérggel rendelkező állat ugyanazt a toxinkombinációt alkalmazza a vadászat, illetve a védekezés során" - mondta a professzor. "A Conus geographus faj egy halálos mérgű kúpcsiga, bénulást okozó toxinokat termel (az egyik legösszetettebb „idegméregkoktél” az élővilágban) , amelyek blokkolják a neuromuszkuláris szinapszisokat. Azt tapasztaltuk, hogy ez a faj csak akkor fecskendezi ezt a halálos mérget, ha fenyegetve érzi magát és védekezik. Azonban amikor halakra vadászik, akkor egy kisebb erősségű és kevésbé összetett méregkeveréket használ, amely nem halálos az emberre. Hatékonyan váltja tehát ezeket a toxinokat, és adaptálódik az adott helyzetnek megfelelően". A kutatók képesek mindkét féle mérget összegyűjtötték a vizsgálatokhoz. Tömegspektrométerrel megvizsgálva kiderült, hogy a védekezésre és a zsákmány elejtésére használt toxin meglehetősen különböző és a csiga méreg mirigyeinek különböző régióiban termelődik. Lewis professzor szerint ez első eset, amikor bizonyítást nyer a tény, hogy a méreggel rendelkező állatok különböző mérget használnak. "A kúpcsigáknak ez egy figyelemre méltó adaptációja már az ősi fajoknál is kialakult, de hogy ez a megállapítás igaz-e más mérget termelő állatra is, mint a kígyók és pókok, az még a jövő titka" - mondta Lewis professzor. "Gyakorlati szempontból, ez a felfedezés új gyógyszerek kifejlesztéséhez nyújthat segítséget a krónikus fájdalom kezelésében.

Forrás: Phys.org,   Nature


Zoológia

A szamóca-nyílméregbékák nőstényei gondoskodnak utódaik számára a túlélésükhöz szükséges méregről2

A szamóca-nyílméregbékák (Oophaga pumilio) nem termelnek saját mérget. A Közép-Amerikában élő békák megkötik az elfogyasztott atkák, hangyák és más ízeltlábúak alkaloidjait, és ezeket a bőrükben levő mirigyekben tárolják. Azok a ragadozók, amelyek nem veszik figyelembe a a békák feltűnő piros színét, kellemetlen meglepetésben részesülnek: a békák bőre kellemetlen ízű, és betegség vagy akár halált is okozhat. Teljes cikkünket itt olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-szamocabekak-nostenyei-gondoskodnak-utodaik-szamara-a-tulelesukhoz-szukseges-meregrol


Elképesztő videó készült a korallokról1

Daniel Stoupin korallokról készített makro time-lapse felvételeket az ún. focus stacking módszert is bevetve. A 3 és fél perces 4K felbontású videóhoz 150.000 exponálás kellett egy digitális tükörreflexes géppel. A filmen sokszorosára gyorsítva csodálhatjuk meg a csalánozók életét hihetetlen nagyításban és részletességben. Az eredmény bármelyik számítógépes grafikával készült filmet maga mögé utasít.

Forrás:
http://vimeo.com/88829079


Egy csőröscet-faj merül a legmélyebbre
2

Egy Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris) megdöntötte a tüdővel rendelkező élőlények között a merülés világrekordját, -, ezt korábban az elefántfókák (Mirounga sp.) tartották. Ez a kevésbé ismert csőrös cet, amely a szivar alakú cetfélék közé tartozik és a kiemelkedő orrkorong jellemzi, a trópusi és északi mérsékelt tengerek lakója és már régóta az egyik legszélsőségesebb búvárként tartják számon: képes lemerülni 1888 méter mélységbe és ott akár 95 percet is tölteni. Egy új kutatás mérései szerint, amikor 8 cetet követtek Dél-Kalifornia partjainál műholdas nyomkövetőkkel, azt mutatták, hogy ennél sokkal mélyebbre tudnak merülni. Egy hím 2992 méterre merült, megdöntve ezzel a korábbi merülési rekordot. Egy másik vizsgált állat 2 óra 17 percet töltött a felszín alatt. Ellentétben az elefántfókákkal és az ábrás cetekkel, amelyek hosszabb időt töltenek a felszínen egy mély merülés után, a csőrös cetek kevesebb, mint 2 perc múlva újra lemerültek a mélybe, - írták a kutatók a PLoS One-ban megjelent tanulmányukban. A megfigyelt állatok naponta átlagosan 7 alkalommal merültek nagy mélységbe tintahalért és a halakért és hosszabb időt töltöttek a felszínen éjszaka. A faj merülési szokásainak alaposabb megértéséhez a kutatók remélik, hogy megoldódik a rejtélyt: a Cuvier-féle csőröscetek vajon miért különösen érzékenyek a katonai szonárok jeleire? A partra vetett tengeri emlősök 69 %-át ez a faj teszi ki. A megjelölt állatok követték az amerikai haditengerészet szonár gyakorlati területét is, ami a tudósok szerint azt jelentheti, hogy ezek a cetfélék alkalmazkodtak az emberi zajhoz - és talán ez annak is köszönhető részben, hogy a legszélsőségesebbek az extrém búvárok között.

Forrás: Science Magazine,   PLoS One


A kakukkfióka segítheti a gazdamadár fiókáit a túlélésben2

Spanyol kutatóknak sikerült igazolniuk, hogy a fészekparazitizmus nem csak hátrányokkal járhat a gazda számára. A fészekparazita madarak más madarak fészkeibe rakja a tojásait, ezért általában a parazitált fiókák egyedszáma csökken. Azonban a Science-ben megjelent kutatás szerint a kormos varjak (Corvus corone corone) fiókái előnyökben is részesülhetnek a pettyes kakukkal (Clamator glandarius) való együttéléssel. Pl: a parazitált fészkek kevésbé vannak kitéve ragadozók támadásának a kakukkfiókák szekrétumának visszataszító szaga miatt. A kutatásban leírt eredmények a parazitizmus és a mutualizmus hatásait mutatták minden egyes megfigyelt fészkelési szezonban (16 év, 741 fészek). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fészekparazitizmus sokkal bonyolultabb kölcsönhatás, mint azt eddig gondoltuk és további vizsgálatok szükségesek a pontos megértéséhez.

Forrás: Science,   Phys.org
 

2014. március 31.

1Walter P. Pfliegler 2Nemes Nagy Zoltán & Ónodi Szilárd (szerkesztés)


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés