2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.23. - 2014-03-23 19:37:10 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.23.

Molekuláris biológia

Az orrunk 1 billió illatot tud megkülönböztetni4

Egy a Science-ben megjelent kutatás szerint az ember kb. 1 billió illatot képes érzékelni, ez a szám meghaladja a korábbi vizsgálatok értékét (10000). Az ember több millió színt lát (kb. 5-10 millió), kb. félmillió hangot tud megkülönböztetni, de szaglással a kutatás vezetője Dr. Andreas Keller, (Laboratory of Neurogenetics and Behavior at Rockerfeller University in New York) azt mondja, lehet, hogy még a fenti értéknél is több illatot tudunk megkülönböztetni. Pl. a rózsa illatát 275 molekula adja, de csak néhány dominánsat érzünk ezekből, minderre egy átlagos emberi orrban levő 400 fajta szaglóreceptorral vagyunk képesek. A kutatást Dr. Keller és munkatársai önkéntesek segítségével végezték,128 féle illat molekulát tartalmazó fiolákból különböző aranyban, 10-, 20-, 30-féle molekulát tartalmazó keverékeket állítottak elő. Az önkénteseknek (26 fő) 3 fiolát kellett megvizsgálniuk egy időben, 2 fiola azonos illatmolekulákat tartalmazott, míg harmadik másokat. Minden önkéntes 264 összehasonlítást végzett. A résztvevőknek ki kellett választaniuk, hogy melyik fiola a különbözik a másik kettőtől. A kutatók az eredményeket extrapolálva jutottak arra a megállapításra, hogy kb. 1 billió illatmolekula között tudunk különbséget tenni.

Forrás:
Medicalnews, Smithonianmag


Biokémia

Automatikus osztódásra képes mesterséges "sejtet" hoztak létre magyar kutatók1

A BME-n és az ELTE-n dolgozó két kutatónak, Lagzi Istvánnak és Derényi Imrének sikerült létrehoznia olyan, a sejtekkel analóg zsírsavcseppeket, melyek az ún. pH-óra reakció segítségével külső behatás nélkül önállóan osztódnak. A kutatásról beszámoló közlemény a Physical Chemistry Chemical Physics (PCCP) nevű folyóiratban jelent meg. Magyarországon Gánti Tibor, a kemotonelmélet megalkotójának munkái óta van hagyománya a mestersége sejtek kutatásának. Jelenleg a mesterséges sejtek ill. a mesterséges élet létrehozásának két fő irányvonala van: az egyik megközelítés teljesen mesterséges génekkel működtetni a szó szoros értelmében élő sejteket (ilyen volt Craig Venter kutatócsoportjának Mycoplasma laboratorium-nak elnevezett baktériuma, a szintetikus biológia egyik legkomolyabb eredménye), míg a másik a kémiai automaták készítése, melyek az élet egy vagy több jellemzőjét mutatják ill. modellezik. Az új kutatás, melynek legnagyobb érdekessége a külső beavatkozás nélküli osztódás, ez utóbbi csoportba tartozik. Az osztódás beindulását a pH hirtelen megugrása okozza, a pH-változás maga pedig az órareakció által késleltetett.

Forrás: PCCP


Biotechnológia

Bionikus növények (nanobionics plants) jelenthetik a jövőt
3

Michael Strano professzor és csoportja (Massachusetts Institute of Technology) egy olyan tervet vázolt fel, ahol a jövőben utcai lámpák fénye helyett növények világítanak éjszaka. Nanobionikai kutatásukról „Bionikus növények” címen számoltak be a Nature Materials–ban és azt mutatták be, hogy hogyan juttattak nanorészecskéket (szén nanocsöveket, SWNTs) a növényekbe, hogy növeljék az életfolyamataikat gyorsaságát és hatásfokát. Lúdfű és spenót levelekből kivont kloroplasztisz kísérletekkel a kutatók bizonyítani tudták, hogy: (1) a növények érzékenyek bizonyos anyagokra, ezért képesek lehetnek arra, hogy érzékelőként használják(nitrogén-monoxid),szennyező anyagok nyomon követése; (2) fokozni tudták a növények fotoszintézis aktivitást , így azok legalább háromszor hatékonyabbak lesznek, mint a kontroll növények; (3) fokozták a növény regenerációját, amely lehetővé teszi a növényi energia hasznosítását üzemanyagként.

Forrás: ABC.net


Selyem alapú implantátumok a jobb törésgyógyulás érdekében2

Csonttörések esetén, az esetek egy részében szükség lehet műtéti kezelésre, amikor egyik lehetőségként lemezekkel és csavarokkal rögzítik a tört részeket egymáshoz. Ezek a rögzítő elemek általában fémötvözetből készülnek, ám a fém implantátumoknak több hátrányuk is van. Kemények és merevek, ezért feszülést idézhetnek elő az alattuk elhelyezkedő csonton. Megnövelik a fertőzések kialakulásának kockázatát és a nem elégséges sebgyógyulást idézhetnek elő. Egyes esetekben szükséges ezen fém implantátumok eltávolítása a törésgyógyulás után, ami egy második műtétet jelent. A szintetikus polimerekből készült felszívódó rögzítő elemek megoldást nyújtanak a problémák egy részére, de velük szembe gyulladásos reakciók léphetnek fel és komplikált a behelyezésük. Teljes cikkünket itt olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/selyem-alapu-implantatumok-a-jobb-toresgyogyulas-muteti-kezeleseben


Zoológia

A tengeri kígyók akár hét hónapig is kibírják ivóvíz nélkül3

Egy Franciaországból, az Egyesült Államokból és Ausztráliából származó kutatócsoport tagjai azt fedezték fel, hogy a sárga hasú tengeri kígyó (Hydrophis platurus) azért képes az óceánban élni, mert képes alkalmazkodni a súlyos kiszáradáshoz. A Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences-ben megjelent cikkben a csoport leírta, hogy több mint 500 tengeri kígyót fogtak be és vizsgálták őket, annak a meghatározására, hogyan élik túl, hogy nem áll rendelkezésükre friss ivóvíz a tengeren. A sárga hasú tengeri kígyó elsősorban a tengerben él, ami azt jelenti, hogy a táplálékát és a vizet az óceánból szerzi. A legnagyobb probléma számára az, hogy ellentétben a tengeri teknősökkel, nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy tengervizet igyon és kiszűrje annak sótartalmát. Ehelyett úgy él, hogy egyáltalán nem iszik néhány hónapig. A Costa Rica partjainál élő kígyók élete a trópusi esőktől függ (csak az esős évszakban), amikor a friss esővíz egy ideig, a nehezebb a sós víz tetején marad, amelyben a kígyó úszik és iszik, felfrissül és akkor nem kell ismét hónapokig innia. Az életben maradás feltétele az, hogy élje túl a súlyos kiszáradást; a csoport talált néhány példányt, amelyek akár testtömegük 18 %-át is elvesztették az esőre várva. A kutatók ezt az egyedülálló képességüket akkor fedezték fel, amikor elfogták az állatokat, hogy laboratóriumokban vizsgálják meg különböző évszakokban. A szomjúság tesztelésére a kígyók friss víztartályokba kerültek. A kutatók azt találták, hogy a kígyóknak van némi képességük arra, hogy eltávolítsák a sót – kis mirigyek találhatók a nyelv körül, amelyek kiválasztják a sót táplálkozás közben, amikor halat esznek. A mirigyek működése közel sem elegendőek ahhoz, hogy a kígyók inni is tudjanak a sós vízből, azonban az állatok nem is hajlandók erre. Azt is megállapították, hogy a kígyók bőre megakadályozta a só felszívódását a testükbe. A kutatók azt is tapasztalták, hogy a kígyók tengeri „túlélő technikája” miatt különösen ki vannak szolgáltatva a környezetnek, mint pl. a trópusi csapadék gyakoriságának csökkenése. Ez alapján talán az is bizonyítást nyerhetne, amit a tudósok már feltételeznek, hogy a tengeri kígyó populáció csökkenésének oka a globális felmelegedés hatására változó esők mennyisége szerte a világon.

Forrás: Phys.org


A pitonok is képesek visszatalálni az eredeti élőhelyükre3

A burmai piton (Python molurus bivittatus) rendelkezik egy „beépített iránytűvel”, amely lehetővé teszi számára, hogy majdnem egyenes vonalban akkor is hazataláljon, ha több tucat kilométerre viszik az élőhelyétől, - állapították meg kutatók. A pitonok több mint öt méter hosszúra is képesek megnőni, bár Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonosak, a dél- floridai Everglades Nemzeti Parkban is megtalálhatók, valószínűleg a szabadon engedett házikedvencekként kerültek ide. Olyan jól alkalmazkodtak az új élőhelyekhez, hogy most már komoly veszélyt jelentenek számos faj számára, amelyre vadásznak. A tudósok befogtak hat pitont az Everglades Nemzeti Parkban, zárható, műanyag dobozokba helyezték őket, majd 21 és 36 km távolságra vitték őket a befogási helyüktől. A beültetett rádiós adóvevő segítségével követték az állatok mozgását egy repülőgépre szerelt GPS-el, és mérni tudták az irányukat és sebességüket is. Szabadon bocsájtásuk után az összes kígyó azonnal keletre indult, arra a helyre, ahol befogták, és öt példány a hatból, visszatért öt kilométeren belülre a befogás helyszínétől. A hatodik valamennyire irányt változtatott, de ez is az eredeti élőhely közelébe jutott. A kígyók 94 és 296 nap között tették meg az utat, és bebizonyították, hogy " kígyók számára is létezik motiváció, hogy visszatérjenek az eredeti élőhelyükre" a tanulmány szerint, amely a Royal Society Journal Biology Letters-ben jelent meg.

Forrás: Phys.orgRSBL


Megjelent Magyarországon az ázsiai márványospoloska
1

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) egy világszerte terjedőben lévő kártevő poloskafaj, mely a legkülönbözőbb növényfajokkal képes táplálkozni - komoly károkat okozva az alma, paradicsom, paprika, kukorica, bab, szója, valamint csonthéjasok, parkfák stb. között. Ráadásul fitoplazmákat is terjeszt. Magyarországon a közelmúltban jelent meg, a fajról pedig hazai kutatók publikáltak egy összefoglaló jellegű cikket a Zootaxa legújabb számában, melyben a faj anatómiáját is részletesen leírják.

Forrás: Zootaxa


Paleontológia

A legősibb fosszilis szonár3

A szonár technológia kifejlesztését az II. világháborúban az ellenséges tengeralattjárók megtalálására igazi technológiai áttörésként tartják számon. A tenger világában azonban ez a „technológia” már réges-régen tegnapi hír. Egy amerikai csoport bejelentette a legősibb ismert bálna felfedezését, amely már használt echolokációt – a Cotylocara macei mintegy 28 millió évvel ezelőtt élt, és akkora lehetett mint egy palackorrú delfin. Teljes cikkünket itt olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-legosibb-fosszilis-szonar

2014. március 23.

1Walter P. Pfliegler, 2Dr. Wlasitsch Mirkó,  3Nemes Nagy Zoltán, 4Ónodi Szilárd (szerkesztés)



 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés