2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.16. - 2014-03-16 21:03:05 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.16.


Medicina

A globális felmelegedés elősegíti a malária terjedését2

A kutatók, mintegy két évtizeden keresztül ellenezték azt az álláspontot, hogy a globális felmelegedésnek hatása van a malária terjedésére. Az eddig elfogadott elképzelés szerint, moszkitók terjesztette betegség sohasem fertőz meg 300 millió embernél többet évente. Ám az ökológusok szerint, ez a szám megnő a melegebb években és lecsökken a hidegebb időszakokban. A University of Michigan ökológusai Etiópia és Kolumbia hegyvidéki régióiról származó adatokat tanulmányozták és megfigyelték, hogy a maláriában szenvedők száma megnövekedett a melegebb években, ami egy vitathatatlan jele annak, hogy a magasabb régiókban megjelenő malária terjedése összefügg a hőmérsékleti változásokkal. A kutatók szerint, a további felmelegedés jobban segítheti a malária terjedését főleg a sűrűbben lakott területeken, nemcsak Etiópiában és Kolumbiában, hanem Afrikában vagy Dél Amerikában is. A kutatás rámutatott arra, hogy a hőmérséklet emelkedésével a malária megjelenhet a magasabban fekvő, eddig viszonylag érintetlen területeken, komoly gondot okozva az ott élőknek. Egy korábbi tanulmány során a kutatók becslése szerint Etiópiában 1 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés eredményezhet további 3 millió maláriás megbetegedést évente a 15 év alatti lakosságnál, hacsak nem fordítanak plusz költségeket és figyelmet a megelőzésre és ellenőrzésre.

Forrás: ScienceDaily


Ételkontroll2

A kutatók egy furcsa kísérlet során megfigyelték, hogyha rá tudják venni az embereket arra, hogy jobban odafigyeljenek egy gyorsételre, akkor elkezdik előnyben részesíteni azt a többi étellel szemben, akár hetekkel vagy hónapokkal a kísérlet befejezése után is. A kutatás eredményeinek felhasználásával, a tudósok remélik, hogy ilyen módon rá lehetne venni az embereket az egészséges ételek fogyasztására. Az emberek hajlamosabbak azt a terméket megvásárolni, amin jobban megakad a szemük, a University of Texas kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy ez a hajlam megváltoztatható e azelőtt, mielőtt az alanyoknak választaniuk kell a különböző termékek közül. A tudósok megkérdeztek 200 egyetemistát, hogy értékeljenek 60 különféle harapnivalót, mint például csípsz vagy drazsé, aszerint, hogy mennyit hajlandóak fizetni értük. Ezek után a résztvevők egy 30-50 perces számítógépes tréninget végeztek el, amelynek során a képernyőn a 60 korábban már értékelt, különböző harapnivaló fotói jelentek meg. Ha az alany a megjelenő kép mellett egy rövid hangsort hallott meg kellet nyomnia egy gombot, amilyen gyorsan ez lehetséges volt. A számítógépes tréning után a kutatók megkérték a diákokat, hogy válasszanak két harapnivaló közül. A részvevők kétharmada azt az ételt választotta, ami a tréning során össze volt kötve a rövid hangsorral, még akkor is ha előzőleg nem értékelték túl sokra. Sőt mi több, amikor megismételtették a diákokkal a 60 harapnivaló értékelését, a részvevők hajlandóak voltak többet fizetni azokért az ételekért, amik a tréning során össze voltak párosítva hangsorral. A tudósok két hónappal később is megvizsgálták a résztvevő diákokat és kiderült, hogy még mindig hajlamosabbak az a harapnivalót választani, ami hosszú idővel ezelőtti tréningen össze volt kötve a hangsorral. A kutatás eredményeinek felhasználásával, a tudósok remélik, hogy ilyen módon rá lehetne venni az embereket az egészséges ételek fogyasztására. Viszont az ehhez megfelelő metódus kidolgozása még várat magára.

Forrás: Science


Biokémia

Új antibiotikumcsoport tagjai eredményesek az MRSA ellen2

Az MRSA törzsek, olyan methicillin rezisztens Staphylococcus aureus baktériumok, amik rezisztenciával rendelkeznek szinte az összes eddig ismert antibiotikum ellen. Néhány antibiotikum bizonyul még hatásosnak a mikrobák ellen, de a baktériumok bizonyos törzsei között már megjelent a rezisztencia ellenük. Az MRSA fertőzés leggyakoribb megjelenési formája a sebfertőzés, a bőr- és lágyrész fertőzés, véráramfertőzés és a tüdőgyulladás. Ezek a baktériumok manapság egyre gyakrabban fordulnak elő nagyvárosi és egyetemi kórházakban, ahol komoly gondokat okoznak. Az MRSA-fertőzések kezelése, a baktériumok multirezisztenciája miatt nem egyszerű, ám most a University of Notre Dame kutatói talán megtalálták a hatékony ellenszert az MRSA ellen. A tudósok számítógépes adatszűrési technikával (in silico) azonosították az antibiotikumok egy új csoportját, amikkel egérmodellben sikeresen kezelhető az MRSA vagy más antibiotikumrezisztens baktériumerőzés. A kutatók által oxadiazoloknak (oxadiazoles) elnevezett antibiotikumok meggátolják az egyik penicillinkötő proteint és a sejtfal bioszintézisét, így a rezisztens baktériumok sebezhetővé válnak más gyógyszerekkel szemben. A tudósok által létrehozott új antibiotikumok jelenleg az egyetlen csoport, ami szájon át alkalmazva is hatásos az MRSA ellen. Az újonnan felfedezett antibiotikumokat még tesztelni kell embereken is, de a kutatók remélik, hogy az új antibiotikumcsoport sikerrel alkalmazható lesz az antibiotikumrezisztens baktériumok ellen.

Forrás: Phys.org


Genetika

Majdnem 1 millió brit rendelkezik viking ősökkel1

Bár már 900 éve véget ért a viking uralom a Brit-szigeteken, egy új genetikai vizsgálat szerint még körül-belül 930.000 egyesült királysági és írországi férfi lakosban vannak meg a harcos népcsoportra jellemző Y-kromoszómális markerek. A BritainsDNA cég projektjének keretében 3500 férfitól vettek DNS-mintát, melyek alapján a shetlandi, orkney-i, chaithness-i, man-szigeti és a Hebridákon lakó emberek között a legmagasabb a viking férfiősökkel rendelkezők száma (10-30% közötti, a legmagasabb Shetlandon). A délebbi területeken és Írországban ez az arány csak 1-5 % körüli. Az északi örökség tehát a gének szintjén is kimutatható, és valószínű, hogy más, nem az Y-kromoszómához kötődő markerek vizsgálatával még több brit és ír lakos esetében lehetne viking ősök nyomára lelni.

Forrás: Daily Mail


Festetics Imre gróf, Mendel egyik elfeledett elődje4

Manapság a tudomány együtt dolgozó kutatócsoportok munkája révén halad előre. Ám a történelem során régebben is felbukkanhat példa ilyesmire, meglepő helyen is. Amikor Gregor Johann Mendel érdeklődése a borsónövény tulajdonságainak öröklődése felé fordult, korántsem volt „magányos szerzetes”. Inkább a legutolsó a sorban azon moráviai (később Morvaország, a mai Csehország keleti része) kutatók és gazdálkodók közül, akik már egy fél évszázada tulajdonképpen a genetika rejtelmeiről gondolkodtak. A Helsinki Egyetem 3 tudósa (köztük egy magyar) érdekes írást közölt a 19. századi kutatókról. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/festetics-imre-grof-mendel-egyik-elfeledett-elodje


A "szupergén" életmentő a színes pillangó számára3

Az 1860-as években Henry Walter Bates brit természettudós észrevett egy furcsa viselkedést az állatvilágban: ártalmatlan rovarok utánozták megjelenésükben (mimikrizáló alakok) a mérgező rovarokat. Az alkalmazkodás oka, mint később kiderült, hogy elkerüljék őket a ragadozók. Alfred Russel Wallace kutató kiegészítette ezt egy új megfigyeléssel: egy Délkelet-Ázsiában széles körben elterjedt pillangó fajnál – Papilio polytes - csak bizonyos nőstényeknél figyelhető ez meg. Nemrég a kutatók megoldották a rejtélyt, hogy ezek a nőstények hogyan képesek a túlélésre ebben az „álruhában”. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-quotszupergenquot-eletmento-a-pillango-szamara


Evolúció

Hogyan befolyásolja a madarak vizuális érzékelése a virágok fejlődését

Ausztráliában a mézevőfélék családjában (Meliphagidae) messze a legbőségesebb és legfontosabb nektárral táplálkozó madár fajok találhatók, e madarak nagyon fontosak, mint a virágok beporzói. A kérdés milyen hatással van a vizuális észlelésük az általuk látogatott virágok színeinek fejlődésére? Egy csoport biológus Monashból, a melbourne-i RMIT egyetemekről és Bucknell University-ről cikket írtak ennek a kérdésnek a kapcsán, a legtöbb adatot gyűjtve és precízen kiértékelve. Matematikai modelleket használtak a madarak látásával kapcsolatban, ábrázolva az ausztrál virágok színét, ahogyan a madarak látják. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/hogyan-befolyasolja-a-madarak-vizualis-erzekelese-a-viragok-fejlodeset


Zoológia

Különleges páncélos barlangi pókokat fedeztek fel Kínában1

A Tetrablemmidae családba tartozó, rendkívül különös morfológiájú pókokat fedeztek fel Délkelet-Kína barlangjaiban. Az új pókok egy része teljesen új nembe is tartozik. A Tetrablemmidae fajai ’páncélozott’ testtel rendelkeznek, a nőstény és hím példányok fejformája pedig érdekes ivari dimorfizmust mutat.

Forrás, kép: ZooKeys


Először dokumentálták egy legyezőszárnyú parazita életciklusát1

A legyezőszárnyúak (Strepsiptera) alighanem az egyik legkülönlegesebb rovarrend. Ezen apró rovarok kivétel nélkül más rovarok élősködői: lárváik leggyakrabban hártyásszárnyúak potrohában élnek. A hímek elhagyják a gazdát és a megfertőzött rovar potrohából épphogy kitüremkedő nőstények után kutatnak rendkívül rövid életük során, akikkel úgy párosodnak, hogy azok el sem hagyják a gazdarovar testét. Egy kutatócsoport most egy darazsakat parazitáló faj életciklusát vizsgálta részletesen, a világon elsőként. Sikerült dokumentálniuk azt a pillanatot is, amikor egy hím elhagyja gazdája potrohát.



Először sikerült nyomon követni egy nagy fehércápa átkelését az Atlanti-óceánon1

Az Ocearch nevű, cápák valósidejű nyomon követésével foglalkozó honlap adatai szerint egy Florida partjainál 2013 márciusában jeladóval ellátott és Lydiának elnevezett nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) lett fajának első olyan példánya, melyet végig követni tudtak, miközben átszelte az Atlanti-óceánt. A ragadozó már elhagyta a Közép-Atlanti-hátságot, jelenleg az Egyesült Királyság vizei felé tart. Az új megfigyelés alapján a kutatók feltételezik, hogy az óceán két oldalán élő populációk között van géncsere. Lydia megjelölése óta 32.000 kilométert tett meg, ezzel pedig új rekordot állított fel: egyetlen fehércápánál sem regisztráltak még ekkora megtett távolságot.

Forrás: National Geographic


Pelikánpókok - lassú, biztos gyilkosok3

A pókoknál az Archaeidae család vadászai a távolból is megölhetik áldozatukat. Ez a távolság mindössze néhány milliméter és csoport ún. pelikánpókjai (Eriauchenius sp.) veszélyes ragadozók : táplálékukat egyéb pókok alkotják. A pelikán név az alakjukból származik. "Úgy néznek ki, mint a pelikánfiókák," mondta Hannah Wood, az University of California (Davis) kutatója. A pók teste körülbelül akkora, mint egy rizsszem. A pelikánpókok nem építenek hálót. A lombozat alsó felén mozognak és fejjel lefelé vadásznak más pókokra. A nőstény magával hordja a petéit egy selyemgubóban a harmadik pár láb közül az egyikben. A pókok hátsó hat lábán jár, az első kettővel köröz a levegőben, hogy megérezze a zsákmányt. A pelikánpók ha megérzi egy másik pók hálójának a selyemszálát, órákig vár a háló szélén. Ellentétben a gyors mozgású pókokkal Wood tapasztalata alapján ezek a pókok "lassúak és megfontoltak". Animáció a vadászatról. De amikor lecsapnak, az nagyon gyors. A hosszú nyaknak és a csáprágónak köszönhetően a zsákmány a pók számára ártalmatlan távolságban küzd az életéért, ahonnan a mérge nem tud kárt okozni. A hosszú állkapoccsal való támadást régóta használják a pókok. A biológusok kihalt pelikánpók fosszíliákat fedeztek fel még azelőtt, hogy rájöttek: a családnak még mindig vannak élő fajai (Madagaszkáron, Dél-Afrikában és Ausztráliában). A mai fajok akkor váltak szét, amikor a Pangea szuperkontinens mintegy 180 millió évvel ezelőtt darabokra vált.

Forrás:
Science News
Kép:
Paul Bertner


A boldog arcú pókok7

Boldog arcú pók több szempontból is egyedülálló élőlény. A happy face spider, (Theridion grallator, Theridiidae) egy endemikus faj, Hawaii 4 szigetén (Oahu, Molokai, Maui, Hawaii) él. A potroh színes mintázata különböző lehet, de olykor hasonlít agy emberi arcra. A pókok a levélfonákon élnek 300-2000 m tengerszint feletti magasságban és ez a faj aktívan törődik a kikelt utódokkal, ami a pókfajok mindössze 1%-ra jellemző.

Forrás:
Cornell.edu


Diszkó-kagyló7

A Ctenoides ales kagylófaj éles kék-fehér fényben villódzik, de nem biolumineszcenciát látunk, hanem egy fényvisszaverő irizáló szövetet a köpeny széle mentén. A tengeraljzatra leszűrődő környezet fényei verődnek vissza kagyló szövetéről. Ez a funkció egyedülálló a kagylók közt, és funkciója még nem ismert számunkra. Sulawesi, Indonézia.

Forrás: Sciencephoto


Természetvédelem

Az idén kisebb területen telelnek a pompás királylepkék Mexikóban6

Az USA és Kanada területéről Mexikóba vándorló pompás királylepkék (más néven Danaida-lepke; Danaus plexippus) állománya a '90-es évek óta folyamatosan csökken. Fényképes beszámolónkat az alábbi linken érheti el: http://www.mrns.hu/hirek/az-iden-kisebb-teruleten-telelnek-a-pompas-kiralylepkek-mexikoban


Visszatértek a mediterrán barátfókák az Adriára
1

A Rewilding Europe horvátországi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a mediterrán barátfóka (Monachus monachus), a világ második legritkább fókája, egyben Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősállata újra megjelent az Adrián. A „Mediterranean Monk Seal Group” nevű csoport 4500 új fotót és videófelvételt gyűjtött össze a kipusztulás szélére sodródott állatokról, melyek bizonyítják, hogy több példány is állandó otthonául választotta a magyar turisták által is kedvelt tengert, ahonnan az emberi tevékenység okozta zavarás és főleg a szaporodóhelyek számának csökkenése szorította ki a fajt korábban. A fókák megfigyelése többek közt a Cres-sziget és a Kamenjak-fok közelében történt. Becslések szerint a faj világállománya kisebb 600 egyednél, így a lehető legszigorúbb védelmet élvezi.

Forrás: Rewilding Europe

Paleontológia

Törpeméretű Tyrannosaurus-rokon járta a Sarkvidéket1

Alaszka északi részén egy kisméretű, 70 millió évvel ezelőtt élt ragadozó dinoszaurusz maradványait tárták fel, mely a Tyrannosaurus-szal egy családba tartozott. Híres, 12 méteres hosszú rokonához képest a Nanuqsaurus-nak elnevezett új faj mindössze 7 méter hosszúságú lehetett. Élőhelye már akkor is a kontinens legészakibb részén helyezkedett el, így a kisebb méret valószínűleg a hideg éghajlathoz való alkalmazkodását segítette.

Forrás: PLoS One

2014. március 16.

1Walter P. Pfliegler, 2Sárosi Csaba,  3Nemes Nagy Zoltán, 4Kettinger Dóra, 5Dr Wlasitsch Mirkó,  6Szenczi Péter, 7Ónodi Szilárd (szerkesztés)
 



 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés