2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.09. - 2014-03-10 08:01:25 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.03.09.

Medicina

Új távlatok az orvosi diagnosztikában, a gyógyászatban és a génterápiában1

A sejtek által kibocsátott extracelluláris vesiculák gyulladásos folyamatokban játszott szerepéről, új diagnosztikai, megelőzési és kezelési perspektívákról számoltak be összefoglaló tanulmányukban a Semmelweis Egyetem és a Zürichi Egyetem kutatói a Nature Reviews Rheumatology című folyóiratban.

Forrás: MTA, Nature Reviews Rheumatology


Sejtbiológia

Új technika segít feltérképezni az RNS aktivitást a sejtekben
2

A molekuláris biológusoknak eddig korlátozott rálátásuk volt az egyes gének expressziójára, vagyis arra a folyamatra, amikor a kétszálú DNS-ből egyszálú RNS képződik, majd az RNS-ről a transzláció során adott fehérjét képződik. Egy a Science-ben közölt új kutatás szerint azonban, a tudósok most már képesek megmondani, hogy hol és hogyan fejeződik ki többezer gén egy teljes sejtmintában, ami származhat akár az emberi agyból vagy esetleg egy légyembrióból is.  A Boston, Massachusetts-ben található Harvard Medical School tudósai kötőszöveti sejtekből álló sejtkultúra sebgyógyító képességét vizsgálták. A kísérlet során megszekvenálták a sejtvándorlás és a sebgyógyulás folyamatában résztvevő sejtek RNS tartalmát. A 6880 megszekvenált génből a kutatóknak sikerült azonosítania 12-őt, amelyek génexpressziójában változás történt, ebből 8 gént még nem vizsgálták a a sebgyógyulásban betöltött szerepéről. A tudósok ebben a kutatásban az általuk kifejlesztett új RNS szekvenálási technika (fluorescent in situ RNA sequencing, FISSEQ) felhasználhatóságát bizonyították be. Az új metódus szerint, a kutatók a sejteket RNS tartalmukkal együtt speciálisan tárolják (fossilizing) a felhasználásukig, majd megszekvenálják azokat. A sejtek RNS tartalmának kinyerése után reverz-transzkriptázzal DNS-t készítenek, felszaporítják azokat. Az egyszálú gyűrű alakú DNS nanogömbökké állnak össze, amelyek egymáshoz kapcsolódva egyfajta ellenálló mátrixot hoznak létre a sejtben. A nanogömb DNS ezek után megszekvenálható (SOLiD szekvenálás, Sequencing by Oligonucleotid Ligation and Detection), majd fluoreszcensen detektálhatók a bázisok. Az új eljárás segítségével az egyszerű sejtmintákból adatgazdag, háromdimenziós térképeket lehet alkotni, amik megmutatják a különböző sejtinterakciókat, ami nagyban elősegítheti egyes súlyos megbetegedések, mint például a rák kialakulásának a megértését vagy az emberi agyban található idegsejtek közötti kapcsolatok felderítésében is komoly szerepet játszhat, ami az egyik célja az US National Institutes of Health's által indított Human Connectome Project-nek. 

Forrás: Science Magazine,   Nature


Genetika, Genomika

Sikerült összeállítani a szezám genomját2

A kutatók nem kevesebb, mint 29 szezámnövény (Sesamum indicum) genomját (kb. 337 Mb, 27000 gén) vizsgálták, hogy azonosítsák a lipid bioszintézisben szerepet játszó géneket; és azok esetleges diverzitását. Fényt derült a magok fejlődésében és az olajakkumulációban résztvevő génekre. Továbbá a tudósoknak sikerült azonosítaniuk a szezamin termelésében kulcsszerepet játszó géneket is. A szezaminról korábbi kutatások kimutatták humán vonatkozásait is, normalizálja a vérnyomást, csökkenti a koleszterin szintet, védi a májat és szerepe van a fogyásban is. Most a tudósok kiderítették, hogy a szezamin bioszintéziséhez két kulcsfontosságú génre van szükség: a dirigent protein-t (DIR) és a piperitol/szezamin szintáz (PSS) kódoló génre. A DIR- t kódoló génről kiderült, hogy hasonló gén megtalálható a paradicsomban is, ám a PSS-t kódoló gén csak a szezámnövény genomjában van. A mostani kutatás eredményei segíthetik a tudósokat a valódi kétszikűek evolúciójának a felderítésében, akárcsak a lipid bioszintézis kutatásában.

Forrás: Science Daily


Emberi hatásra terjedt el a ló különleges jármódját okozó génmutáció4

Kevés állatfaj játszott olyan központi szerepet az emberi történelmében, mint a ló, a Feröer-pónitól a spanyol musztángig. Egy új kutatás az Animal Genetics folyóirat hasábjain felderítette, hogy a ló egy bizonyos jármódját (gait keeper), mely az ember számára nagy fontosságú, egy genetikai mutáció (nonsense) eredményezte. Az embernek nagy szerepe volt, hogy ez a tulajdonság világszerte elterjedt hisz erre a kívánt mutációra szelektáltak. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/emberi-hatasra-terjedt-el-a-lo-kulonleges-jarmodjat-okozo-genmutacio


Mikrobiológia

Megjósolható a következő influenzajárvány?
2

Az embereket megbetegítő, szezonális influenzavírus, tudományos nevén jelenleg A/H3N2 vírus hihetetlenül gyors evolúciós változásokon megy keresztül, aminek köszönhetően évről-évre új változatai jelennek meg. A vírus ezzel az adaptív mutációval az emberi immunrendszer által támasztott akadályokat próbálja megkerülni, mégpedig úgy, hogy évről évre megváltoztatja a felszínén található antigenikus epitópokat (antigen drift, antigen shift), amik az antitestkötő oldalláncai a vírus felszínén található hemagglutinin fehérjének. Egy a Nature magazinban közölt kutatás szerint, a tudósoknak sikerült kifejleszteniük egy modellt a hemagglutinin-re, amivel képesek lennének megjósolni az influenzavírus populáció szezonális változásait. A modell feltérképezi az influenzavírus A múltban történt adaptációit és a segítségével megmondható, hogy milyen védőoltás lenne a leghatásosabb az új influenzavírus-változat ellen. A modell nagyban elősegítheti az influenzavírus A elleni védekezést, és talán alkalmazható lenne más gyorsan változó patogénekre is.

Forrás: Nature


Új gyógymód a hepatitis B vírus ellen?5

Az Institute of Virology (Helmholtz Zentrum, München) és a Technische Universität (München) kutatóinak egy csoportja Prof. Ulrike Protzer es Prof. Mathias Heikenwälder vezetésével egy igéretes módszert dolgoztak ki a hepatitis B vírussal (HBV) fertőzött betegek gyógyítására. A hepatitis B vírus, bár létezik ellene hatékony védőoltás, világszerte évente így is 600.000! ember haláláért felelős. A vírus a fertőzött emberek egy részében májcirrózist és végül rákot okozhat; a legtöbben azonban spontán módon megszabadulnak a fertőzéstől, vagy krónikus hordozók lesznek (bennük a betegség újra előjöhet, ha legyengül az immunrendszer, vagy nagy mennyiségű drog vagy alkohol fogyasztás hatására). Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/uj-gyogymod-a-hepatitis-b-virus-ellen


30.000 éves óriásvírust izoláltak Szibériában1

A legnagyobb vírusok a Megaviridae családba illetve a Pandoravirus rokonsági körébe tartoznak, mindkét vírustípus kizárólag amőbákat fertőz. Egy, a szibériai permafroszt (állandóan fagyott talajréteg) vírusait vizsgáló kutatócsoport most felfedezte és leírta az óriásvírusok harmadik típusát, mely kinézetében a Pandoravirus-hoz hasonlít, de replikációsmechanizmusa a Megaviridae családba tartozó vírusokéra emlékeztet. Az új óriásvírust egy 30 000 éve fagyott permafroszt-rétegből sikerült izolálni és újra életre kelteni. A kutatók szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a jelenleg gyorsuló ütemben olvadó permafroszt-rétegekből különböző, akár veszélyes vírusok bukkanhatnak fel.

Forrás: PNAS


Zoológia

A lábakon levő szőrszálak jelentik a vízen járás titkát3

Kínai kutatók fedezték fel, hogy a molnárpoloskák szőrös lába úgy fejlődött ki, hogy egyensúlyt teremtsenek a víz kapillaritása és a gravitáció között. A rovar lábán levő szőrszálak közti távolságban pont elfér egy olyan alakzat, amely figyelembe veszi a szőrszál érintkezési szögét a vízzel és az áramlást, hogy biztosítsa a maximális teherbíró képességet és a lebegő stabilitást a vízfelszínen. Az eredmények nem csak betekintést nyújtanak ezeknek a rovaroknak e figyelemre méltó képességére, de hatással vannak a miniatűr tutajok tervezésére és a molnárpoloska ihletésű robotra, amely képes stabilan lebegni és könnyen mozogni a vízen. " Sok kutató próbálta megérteni, hogy a szőrös struktúrák hogyan teszik bizonyos rovarok lábait vagy szárnyait víztaszítóvá a felületi fizika és a kémia szempontjából", mondja Huiling Duan professzor, a Pekingi Egyetem Mechanikai és a Műszaki Tudományok tanszékéről. A korábbi kutatások azt feltételezték, ezek a szőrös felületek szuperhidrofóbok , így képesek taszítania vizet." A valóság az, hogy a szőrös felület víztaszító képessége a szőrök méretétől, távolságától és tájolásától függ", mondta Duan professzor. Annak vizsgálatára, hogy a szőrszálak hogyan taszítják a vizet, Duan és munkatársai megvizsgálták az apró szőrszálak elrendezését a molnárpoloskák lábain és a szárnyakon. Azt tapasztalták, hogy a távolság a rovarok lábain levő szőrök között és a szárnyakon levő szőröknél úgy van optimalizálva, hogy a szőrszálak elég közel vannak ahhoz, hogy nem hatoljanak be a víz felszínére az érintkezés során, de nem olyan közel egymáshoz, hogy ne legyenek hatékonyak. Sűrűbb sörte nélkül minden bizonnyal több biológiai energiára lenne szükség, a vízfelszínen maradáshoz, ez növelné a tapadást és az energiaelnyelést a rovar mozgása közben a vízen.

Forrás: ABC.net


Etológia

Ahol a tengeri teknősök az "elveszett éveiket" töltik3

A kutatók nemrég jelentették meg az első műhold követési adatok eredményét a fiatal cserepes teknősökről. A fiatal állatok kényelmesen utaznak északi irányba a Golf-áramlattal, majd az Azori-szigetek felé veszik az irányt. Útjuk során a legtöbb időt a hullámokon lovagolva töltik és a Nap segíti őket a testhőmérsékletük növelésében. " Erről a kevés fiatal teknősről származó adat néhány igazán fontos fejleményhez vezethet a teknős populációk megértéséhez, mondja Nathan Putman, az Oregon State University (Corvallis) a teknős biológusa. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja:http://www.mrns.hu/hirek/ahol-a-tengeri-teknosok-az-quotelveszett-eveiketquot-toltik


Vidra vs. Aligátor6

A vidrák aranyos és barátságos élőlénynek tűnhetnek, de néhány a közelmúltban megjelent fotón az Amerikai Hal-és Vadvédelmi Szolgálat azt mutatja be, hogy ez az elképzelés nagyon megtévesztő is lehet. Egy 2011-ben készült fotósorozaton, ami most jelent meg, egy vidra egy fiatal aligátorral küzd és megöli azt. A fotós állítólag hallotta a "ropogó hangokat", ami számára azt bizonyította, hogy a vidra lakomázott az ellenfeléből. A vidrák általában halakat és rákokat esznek, de kétéltűek és hüllők is felkerülnek időről-időre az étlapjukra. A hihetetlen képeket Geoff Walsh készítette a floridai National Wildlife Refuge Woodruff-tónál.

Forrás:
AJC.com


Kígyó vs. krokodil: Egy 3 m-es kígyó 5 órás küzdelem után megölt és 15 perc alatt lenyelt egy méteres krokodilt6

Észak-Queensland-i Moondarra tóban 5 órás küzdelem után egy kígyó legyőzte áldozatát. Tiffany Corlis szemtanú aki a közelben piknikezett fényképeken is megörökítette a küzdelmet. A kígyó az alig 1 m-es halott krokodilt a szárazföldre kivonszolta és ott nyelte le, ami úgy 15 percig tartott. A krokodil halálát közvetve fulladás vagy szívelégtelenség, szívmegállás okozhatja. Egy 2012-es tanulmány szerint (http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/8/3/473), a Boa constrictor képes érzékelni áldozata szívverését, és ez alapján szabályozza szorítása erősségét. Egyébként az ausztráliai Queensland államban található a világ néhány legveszélyesebb hüllője, mint például kígyók ill. a bordás krokodil (Crocodylus porosus).

Forrás: BBC


Paleontológia

Európa legnagyobb ragadozó dinoszauruszát fedezték fel Portugáliában1

A Lourinhã melletti, ismert dinoszauruszlelőhelyen előkerültek egy olyan ragadozó csontjai, mely kifejlett egyedei 10 méter hosszú és 4-5 tonnás lehettek. Így valószínűleg a kontinens legnagyobb ragadozó dinoszauruszfajáról van szó. A leletek (felsőállkapocs-töredék, fogak, csigolya, combcsont) egy új fajhoz tartoznak, mely a Torvosaurus gurneyi nevet kapta a most megjelent tanulmányban.

Forrás: PLoS One

2014. március 10.

1Walter P. Pfliegler, 2Sárosi Csaba,  3Nemes Nagy Zoltán, 4Kettinger Dóra, 5Donászi András, 6Ónodi Szilárd (szerkesztés)


 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés