2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.17. - 2014-02-17 08:11:25 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.17.

Molekuláris biológia

Evolúciós módszerek a fehérjék kölcsönhatásainak vizsgálatában 4. rész - fXII inhibitorok fejlesztése fág bemutatással
4

A véralvadás XII-es faktora (fXII) több más véralvadási faktorhoz hasonlóan többdoménes fehérje, ami a C-terminálisán egy szerin proteáz doménnel rendelkezik. A véralvadási rendszerről alkotott klasszikus ismeretek szerint a fXII a véralvadás belső vagy kontakt aktivációs útvonalának elindításáért felelős. Negatívan töltött mesterséges felszínekkel (például kaolin vagy dextrán-szulfát) érintkezve a fXII szerin proteáz doménje aktiválódik. Az aktiválódott fXII legfontosabb szubsztrátja két inaktív szerin proteáz előalak: a prekallikrein és a véralvadás XI-es faktora (fXI). Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/evolucios-modszerek-a-feherjek-kolcsonhatasainak-vizsgalataban-4-resz-fxii-inhibitorok-fejlesztese-fag-bemutatassal


Genetika, Genomika

Genetikai tesztekkel a szuper-olimpikonokért2

A Közép-Ázsiában található Üzbegisztán 2015-től genetikai tesztek bevetésével szeretné fokozni az ország olimpiai sikereit. A Bioorganikus Kémiai Intézetnek elnevezett központ genetikai laborja mintegy 50 olyan gént fog vizsgálni a leendő fiatal sportolók mintáiban, melyek fontosak (lehetnek) a fizikai teljesítmény szempontjából. Így a tehetséges gyerekek közül korán kiválaszthatják a genetikailag legalkalmasabbakat, akikbe a legtöbb energiát és persze pénzt fektethetik. A Doppingellenes Ügynökség hasonló eljárásokat nem tart szerencsésnek, de fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben nem géndoppingról (mely tiltott, és kétséges, hogy valaha sikerrel alkalmazták-e már), hanem egy előzetes válogatásról van szó, amelyet semmilyen egyezmény nem tilt. Ugyanakkor a hasonló, megkülönböztetést eredményező és nem mindig pontos genetikai tesztek veszélyeire számos kutató ill. sci-fi mű is felhívta már a figyelmet.

Forrás: NGS News


Forradalmian új genetikai öröklésmenetről számoltak be magyar és francia kutatók a Nature Genetics-ben
2

A Magyar Tudományos Akadémia két támogatott egyetemi kutatócsoportja a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel és francia kutatókkal együttműködve forradalmian új öröklésmenetet fedezett fel egy ritka vesebetegséggel (a nefrotikus szindróma 2-es típusával) kapcsolatban. A most publikált tanulmány szerint az NPHS2 nevű gén egy különleges, mutáció-függő autoszómás recesszív öröklődésmenetet követ, melyben bizonyos esetekben két egészséges szülőnek 50% eséllyel születhet beteg gyermeke, nem pedig 25% eséllyel, mint az a klasszikus mendeli öröklődésmenet esetén várható lenne. Bővebb összefoglaló az MTA honlapján: http://mta.hu/mta_hirei/akademiai-kutatok-forradalmian-uj-genetikai-oroklesmenetrol-szamoltak-be-a-nature-genetics-folyoiratban-133549/

Cikk: Nature Genetics http://www.nature.com/ng/journal/vaop/ncurrent/full/ng.2898.html


Hogyan tartja magát melegen a jegesmedve? A kutatók a választ a génekben találták meg
5

Télen a barna medvék (U. arctos) és fekete medvék vagy baribálok (U. americanus) hibernációba húzódnak, hogy energiájukat elraktározzák és melegen tartsák magukat. Sarkköri rokonaiknál, a jegesmedvéknél (Ursus maritimus) más módon történik mindez. Ennél a sarkkörön élő állatfajnál csak a vemhes nőstények vackolják el magukat a fagyos hónapokra. De akkor társai, hogy élik túl az extrém sarki telet? Ez az új kutatás egy lehetséges válaszra mutatott rá, a nitrogén-monoxid termeléséhez kötődő genetikai adaptációkra. Ez a vegyületet a sejtekben, segíti azt a folyamatot amely a tápanyagot energiává vagy hővé alakítja. A University of Buffalo kutatócsoportja szerint, azok a gének, amik a nitrogén-monoxid termelését kontrollálják a jegesmedvék genomjában különböznek, a barna- vagy fekete medvék génjeitől. Hagyományosan a sejtek a tápanyagot energiává alakítják. Azonban van egy jelenség, amit adaptív vagy nem-didergő hőtermelésnek neveznek, amikor a sejt hőt termel energia helyett, válaszul egy adott étrendre vagy környezeti tényezőre. A nitrogén-monoxid szintje lehet a kulcs abban az összefüggésben, hogy a sejt mennyi hőt vagy energiát termel a tápanyagokból és hogy mennyi tápanyagot raktároz zsírszövetként. „A nitrogén-monoxid magas szintje gátolhatja az energia termelést”- állítja a Durham University kutatója, Andreanna Welch. A vizsgálat egy nagyobb kutatási program része, ami arra hivatott, hogy megértsék hogyan alkalmazkodott a jegesmedve a kietlen sarkköri élethez. 2012-ben Lindqvist és kollégái megszekvenálták a genomját több barna medvének, fekete medvének és jegesmedvének. A tanulmány szerint, ami a Proceedings of National Academy of Sciences-ban (http://www.pnas.org/content/early/2012/07/20/1210506109.full.pdf+html) jelent meg, az összehasonlító vizsgálat a három faj DNS-ei között felfedeztek genetikai különbségeket, amelyek hatással van azokra a fehérjékre, amik szerepet játszanak a zsír metabolizmusban. Részletesebb cikk itt érhető el: http://gbe.oxfordjournals.org/content/early/2014/02/06/gbe.evu025.full.pdf+html

Forrás és kép:
Phys.org


Az ősi birodalmak és a rabszolgatartás nyomai a genomunkban vannak2

A történelem néhány nagy népvándorlással vagy népességcserével járó eseménye annyira komoly hatást gyakorolt egyes területek emberi populációjára, hogy annak ma is kimutatható nyoma maradt az adott helyek lakóinak genomjában, állítja a Science egy új cikke. Az arab rabszolgakereskedelem, a mongol birodalom térhódítása és számos más hasonló jelentős esemény folytán genetikai rokonaiktól távol élő populációk alakultak ki, melyek máig megőrizték őseik jellemző genetikai markereit. Ilyenek pl. a képen látható pakisztáni Kalash nép tagjai, akiknek európai származása bizonyítható. Ez egybevág a nép őstörténetével: szerintük őseik Nagy Sándor seregéből maradtak Közép-Ázsiában. A cikkben számos más példa is található hasonló érdekes genetikai jellemzőkkel rendelkező népekről.

Forrás: Science


Medicina

Vizelethajtó gyógyszerrel az autizmus ellen
1

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség. Jellemző tünetei a lassú nyelvi fejlődés és, hogy a páciens nehezen képes szemkontaktust létesíteni; a tünetek a születés után néhány évvel megjelenhetnek. Azonban egy, egerekkel és patkányokkal végzett kutatás szerint már a méhen belül fejlődő embrióban is kezelni lehetne az autizmust. Korábbi kutatások feltételezik, hogy egy neurotranszmitter (GABA, https://www.neurology.org/content/suppl/2013/01/03/78.8.578.DC2/benarroch.pdf) hibás működése felelős az autizmus kialakulásáért. Az emberekkel és állatokkal végzett kísérletek kimutatták, hogy egészséges egyéneknél a GABA mint az egyik fő gátló neurotranszmitter működése autista páciensek esetében megváltozik és gátlás helyett képes aktiválni egyes agysejteket. A Marseille Mediterranean Institute of Neurobiology kutatói Yehezkel Ben-Ari vezetésével, a korábbi kutatások eredményeit felhasználva feltételezték, hogy a GABA hibás működése a születés idején alakulhat ki, amikor a GABA termeléséért felelős neuronok működése megváltozik. A tudósok szerint ezt a változást a neuronok kloridion koncentrációjának változása idézi elő. Ben-Ari és csapata egerekkel és patkányokkal végzett kísérletekkel bebizonyították hipotézisük helyességét. Ezenkívül felfedezték, hogyha a vemhes rágcsálóknak egy nappal, mielőtt megszülnének bumetadint, egy elterjedt vizelethajtó gyógyszert adnak, akkor autisztikus viselkedést kevésbé mutató utódokat hoznak a világra. A kutatóknak tehát sikerült bebizonyítaniuk, hogy az autizmus, ilyen módon bumetadinnal kezelhető, viszont a gyógyszer hatása mögött álló pontos biológiai mechanizmus még ismeretlen és az sem biztos, hogy a hatás egész életen át tart. Mindenképpen szükség van még egy széleskörű emberekkel végzett tesztre, de utána meglehetne az a terápiás eljárás, amivel megelőzhető lenne az autizmus kialakulása.

Forrás: Nature


Bankkártya méretű eszköz segíthet diagnosztizálni a hasnyálmirigyrákot1

A hasnyálmirigyrák egy súlyos betegség, a páciensek 94%-a 5 éven belül belehal. 2013-ban a 10 leghalálosabb rákos megbetegedés között tartották számon. Ha időben sikerül diagnosztizálni, van lehetőség a hasnyálmirigyrák hatékony kezelésére, ám mivel a kevéssé ismert megbetegedések közé tartozik, a páciensek gyakran már túl későn kapják meg a diagnózist. A University of Washington tudósainak és mérnökeinek, azonban most sikerült kifejleszteniük egy alacsony költségvetésű berendezést, amivel korán és gyorsan diagnosztizálni lehetne a hasnyálmirigyrákot. Egy olyan mikrofluidikai eszközt készítettek, amely képes a páciensekből származó biopsziákat elemezni és a biopsziák szállítását folyadékrendszerek áramoltatásával végzi, így nem igényel emberi segítséget. Jelenleg a szerkezet prototípusa van készen, de a fejlesztők remélik, hogy rövidesen sikerül egy laborban használható eszközt készíteniük. Továbbá szeretnének további funkciókat hozzáadni, hogy a berendezés képessé váljon az összes rákos megbetegedés gyors és korai diagnosztizálására.

Forrás: Science Daily


Belgium törvényesíti az eutanáziát bármilyen életkorú gyermek számára3

Belgiumban a héten legalizálták az eutanáziát bármely életkorú gyermekek számára, ezzel az első ország lett a világon, ahol ezt törvényesítik. Ez a lépés a politikai pártok és az ország lakosságának széles támogatásával történhetett meg. A törvény még jóvá kell hagynia a belga államfőnek, Philippe királynak, de ez már puszta formalitás. Belgium 2002-ben legalizálta az eutanáziát a 18 éven felüliek számára. Ez ugyancsak legális a nagykorúaknak Luxemburgban és a 12 év felettieknek Hollandiában. Néhány amerikai államban és Svájcban törvényes az asszisztált öngyilkosság. Az Egyesült Királyságban az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság továbbra is illegális, bár voltak különböző kísérleteket az elmúlt években, hogy úgy változtassák meg a törvényt, hogy azok, akik segítenek másoknak öngyilkosságot elkövetni ne kelljen aggódniuk a felelőségre vonás miatt. Az új belga törvény gyerekeknél való alkalmazása tartalmaz bizonyos feltételeket: két orvos és egy pszichiáter kell, hogy kezeljen minden esetet, és a szülők beleegyezése is szükséges. A törvény azt is kimondja, hogy a gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy maga döntsön, de nem határoz meg minimális korhatárt. Jelenleg csupán néhány halálos beteg gyermek van évente, aki valószínűleg úgy dönt, hogy meghal, mondta Luc Deliens, a Free University of Brussels és a Ghent University „End-of-life” kutatócsoport elnöke. "Nem lesz eutanázia robbanás” - mondja. " Lesz egy nagyon alacsony szám a felnőttek kérelmének számához viszonyítva". A felnőtt halálesetek kb. 2 %-a eutanázia következménye. Deliens állítása szerint a felmérések azt mutatják, a halálosan beteg gyerekek azért nem kérik az eutanáziát, mert azt hiszik, ezzel felzaklatnák, felháborítanák a szüleiket. " A gyerekek nem kérnek eutanáziát, mert óvják szüleiket. Mikor érettek eléggé a gyerekek ahhoz, hogy egy ilyen nehéz döntést meghozzanak? A idegtudomány csak korlátozottan tud választ adni a kérdésre. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a prefrontális kéreg – ez az agyi rész alakítja a döntéshozatalt és érteti meg a tevékenységek következményeit - az utolsó része az agynak, ami anatómiailag és funkcionálisan teljesen kifejlődik. Egy funkcionális MRI tanulmány, amelyet 2010-ben Nico Dosenbach csapata a Washington Egyetemem, (St. Louis. Missouri) végzett, arra utal, hogy jelentős változások az agynak ebben a részében nem történnek, amíg az ember el nem éri a 20 éves kort. Azonban még nem világos, hogy ezek a változások az agyban meghatározzák-e egy személy viselkedését. Így valószínűleg nem fog segíteni azoknak a szülőknek, akik arra kényszerülnek, hogy meghozzák azt a szívszorító döntést, hogy elfogadják gyereküknek azt a kívánságát, hogy meghaljon. Vannak kutatások arra vonatkozóan, hogy a gyerekek maguk hogyan tekintenek az eutanáziára. ’Femke’, egy kitalált 14 éves lány esetét, aki a csontrák végső stádiumában van, nem tudja elviselni a fájdalmat és meg akar halni. Az ő feltételezett ügyét mutatták be 20 középiskolában 1769 belga tinédzsernek, akik 14 év körüliek voltak. Közülük 61% mondta azt, hogy Femkének fel kell ajánlani az eutanáziát, míg egy másik esetre ’Nathalie’ aki súlyos, de nem életveszélyes égési sérülésekkel volt kórházban, mindössze 18 százalék mondta ki az eutanáziát. Egy másik vizsgálatban a rákot túlélő felnőttek 90 %-a azt mondta, a halálosan beteg gyerekeknek szabadon kellene arról dönteniük, hogy meghaljanak. "A legtöbb gyermek azt mondja, hogy szeretne saját maga dönteni" - mondta Johan Bilsen a Free University of Brussels és a Ghent University „End-of-life” kutatócsoport munkatársa, aki mindkét vizsgálat társszerzője, - " de szeretnék, ha a szülők is részt vennének ebben az életreszóló kérdésben".

Forrás:
New Scientist


Neurológia

Mi tesz minket emberré?1

Az Oxford University kutatói emberek és makákók ventrolaterális frontális agykérgéről (ventrolateral frontal cortex: vlFC) készült MRI felvételek vizsgáltak és sikerült azonosítaniuk néhány részletet, amelyekben a humán és a főemlős (makákó) vlFC jelentősen különbözik. A vlFC szerepet játszik a legmagasabb szintű nyelvi és kognitív képességek kialakításában, amelyek csak az emberekre és más főemlősökre jellemzőek. Az Oxford University kutatói 25 felnőtt önkéntes ventrolaterális frontális agykérgéről készült MRI felvételeket hasonlították össze 25 makákó hasonló MRI képeivel. A tudósok 12 különböző területre osztották fel a vlFC-t. Ezek a területek nagyrészt minden élőlénynél megtalálhatóak és minden egyes terület a rá jellemző módon létesít kapcsolatot az agy további részeivel. A kutatók szerint, ez nem jelent kevesebbet, minthogy ennek a 12 területnek különleges szerepe van. Az is kiderült, hogy a 12 területből 11 mind az ember, mind a makákó esetében megtalálható és hasonlóan kapcsolódnak az agy további részéhez. Egy terület (lateral frontal pole prefrontal cortex) azonban csak a humán vlFC-ben található meg. A tudósok által felfedezett, csak az emberi agyban megtalálható terület részt vesz a legfejlettebb tervezési és döntés hozó folyamatokban, amik egyedül az emberekre jellemezőek. Továbbá sikerült még azonosítani egy hallásért felelős részt, ami az emberi agyban szoros összeköttetésben van a vlFC-vel, ám makákóknál ez a kapcsolat lazább. Ez megmagyarázhatja az emberekre jellemző fejlett kommunikációs képességet. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az emberi tulajdonságok: tervezés a jövőre, rugalmas problémamegoldás, tanulás másoktól az emberek leglenyűgözőbb, “legemberibb” képességei. Ugyanakkor ezek a képességek valójában már eleve megtalálhatóak az agyunkba programozva és most talán az Oxford University kutatói felderítették, hogy pontosan hol.

Forrás:
Science Daily, Cell


Zoológia

Darwinról neveztek el egy új rovarfajt, melyet ő maga gyűjtött
2

A ZooKeys folyóiratban Darwin születésének évfordulója alkalmából egy új holyvanemet és fajt írtak le, melynek neve (Darwinilus sedarsi) a híres tudós előtt tiszteleg. A faj leírása egy olyan példány alapján történt, melyet maga Darwin gyűjtött 1832-ben Argentínában, a Beagle-lel tett híres útja során. A példány így 181 évig pihent a Londoni Természettudományi Múzeumban, míg kiderült róla, hogy a tudomány számára ismeretlen fajt képvisel. A fajt leíró cikket pedig Darwin születésnapjára időzítették, címe: Darwin's legacy to rove beetles (Coleoptera, Staphylinidae): A new genus and a new species, including materials collected on the Beagle's voyage.

Forrás: ZooKeys


Új rákfajok Hawaii-ról2

Mau'i szigete mellől, 91 méteres mélységből két szép, korábban ismeretlen rákfaj került elő, melyeket felfedezőik fotókkal és rajzokkal illusztráltak a Zootaxa folyóiratban. A Hawaii-szigetek szárazföldi biodiverzitása meglehetősen széles körben ismert, de a szigetcsoport környékén honos tengeri élővilág is hasonlóan sokszínű és bizonyára még számos más itt őshonos faj vár leírásra.

Forrás: Zootaxa


Etológia

A városi méhek műanyagot építenek fészkeikbe3

Korábban hírt adtunk arról, hogy mexikói kutatók megfigyelése szerint (http://www.mrns.hu/index.php?page=content%2Fhirek.php&nid=777) cigarettacsikkekkel béleli a fészkét a házi veréb (Passer domesticus) és a házi pinty (Carpodacus mexicanus), amely a paraziták elleni védelmet szolgálja. Most egy újabb kutatás számol be arról, hogyan alkalmazkodnak egyes fajok a városi környezethez, hogyan használják fel a műanyag polietilén és poliuretán hulladékot. Az University of Guelph (Canada) egy új tanulmány szerint egyes méhfajok, pl. a lucerna-szabóméh (Megachile rotundata) és a Megachile campanulae műanyag zacskók és építőanyagok maradékát is felhasználják a fészkek építésére. Ez egy fontos felfedezés, mert azt mutatja, a méhek" találékonyan és rugalmasan alkalmazkodnak az emberi környezethez”- mondta a kutatást vezető Scott MacIvor. Bár a kutatók már bizonyították a műanyag káros hatását az ökoszisztémára, eddig még kevés alkalommal figyelték a rovarok alkalmazkodását a műanyagban gazdag környezethez. A nyomok arra engedtek következtetni, hogy méhek másképp rágják meg a műanyagot, mint a leveleket , ami arra utalt, hogy a rovarok nem véletlenül gyűjtötték a műanyagot. " A már összegyűjtött műanyagot “feldolgozták” - megrágva és kiköpve, olyan lesz mint a gumi - amit használni tudnak" mondta Moore. A megfigyelt esetekben a méhek sikeresen készítettek műanyag bevonatú ivadékbölcsőt, amelyben a lárváikat nevelték. Tény, hogy a méheknél kialakult a parazitamentesség, ami arra utal, hogy a fizikailag akadályozhatják a paraziták terjedését. "Az új anyagok alkalmazása a méhek fészkénél rámutathat a túléléshez szükséges ökológiai adaptív tulajdonságok fejlődéséhez az egyre inkább ember uralta környezetben" mondta MacIvor.

Forrás:  Science Daily,   ESA Journals

2014. február 17.

1Sárosi Csaba,  2Walter P. Pfliegler,  3Nemes Nagy Zoltán,  4Szakács Dávid, 5Dr. Wlasitsch Mirkó,  & Ónodi Szilárd (szerkesztés)

Kapcsolódó cikkeink:

Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából_4
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából_5
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.06.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.13.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.20.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.27.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.04.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.11.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.17.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.25.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.01.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.08.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.15.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.22.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.29.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.01.05.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.01.13.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.01.19.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.01.26.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.02.
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.09.




 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés