2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.09. - 2014-02-09 13:15:42 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.09.

Medicina

Önmegújítás játszik központi szerepet a vastagbélrák kialakulásában1

Egy, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint, a tudósoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a tumorok képződését és, még pontosabban a humán vastagbélrák kialakulását segítő sejtek (cancer-initiating cells: CICs) működése függ az önmegújítást szabályozó BMI-1 fehérjétől. A kutatóknak xenograft modelleken sikerült megfigyelniük, hogy a BMI-1 szintjének mesterséges csökkenése esetén a humán vastagbélrák kialakulását segítő sejtek elveszítik önmegújítási képességüket, ezzel jócskán csökken a tumorképzési potenciáljuk. Azzal, hogy a tudósoknak sikerült megzavarniuk a BMI-1 fehérjéhez kötődő önmegújítási mechanizmust, egy új terápiás megközelítést alkothatnak a humán vastagbélrák kezelésére.

Forrás: Nature


Kapcsolat a HIV és a prionfertőzés között1

A George Washington University kutatója: Michael Bukrinsky szerint összefüggés van a prionfertőzés és a HIV között. Bukrinsky és csoportja a koleszterinlebontás és a prionfertőzés kapcsolatát vizsgálták, folytatva egy korábbi kutatásukat, amiben a koleszterinlebontás és a HIV között kerestek összefüggést. A tudósok rájöttek, hogy a prion, és a HIV a funkcionális különbségek ellenére, mindkettő közvetve a koleszterin-homeosztázis legfőbb szabályozófehérjéjét, az ABCA1 proteint támadja meg. A prionokkal végzett kutatások rámutattak arra is, hogy az ABCA1 mesterséges úton történő stimulálása hatásos terápiás eszköz lehet a prionfertőzések ellen, mivel így megállítható lenne a patogén prionok kialakulása. Továbbá kiderült, hogy a magas koleszterinszint a sejtekben képes megvédeni az ABCA1 fehérjét a prionoktól. Így ebben az esetben a sok lipid és zsírfogyasztás előnyös lehet, habár Bukrinsky szerint ez csak egy speciális esetben igaz, de akkor is egy “érdekes lehetőség”.

Forrás:
Science Daily


Új megközelítésben a Parkinson-kór1

A Parkinson-kór a neurodegeneratív megbetegedések közé tartozik. Az először 1817-ben James Parkinson által leírt betegség legfőbb tünetei a nyugalmi remegés és a meglassulás, ezek szemmel látható jelei a középagy szürkeállományában található neuronok pusztulásának. A tünetek kialakulásában a környezeti hatások és génmutáció játszhat kulcsszerepet. Sok génről sikerült már kimutatni, hogy hibás működésük esetén kiváltják a Parkinson-kórt. Egyik ezek közül a PINK1 gén, amelynek mutációja esetén a sejtek mitokondriumai nem képesek megfelelően funkcionálni, ami az egész sejt pusztulását okozhatja. Ám, hogy a PINK1 gén miként képes befolyásolni a mitokondriumok működését, az eddig tisztázatlan volt a tudósok számára. Most azonban a Max Planck Institute of Neurobiology tudósainak végre sikerült felderíteni az eddig ismeretlen kapcsolatot. Az ecetmuslicákkal végzett kísérletek bebizonyították, hogy a GDFN, egy idegsejtek növekedéséért felelős faktor és annak receptora Ret segíti a mitokondriumok működését. A tudósok kísérleti szinten képesek voltak újra aktiválni a Ret receptorokat, így megvédték a sejtek mitokondriumait PINK1 gén mutációja okozta degenerálódástól. A kutatók szerint, az emberi sejtekben is hasonlóképpen alkalmazható lenne ez a metódus, így egy, speciálisan a GDFN/Ret kapcsolatot megcélzó terápiás módszert lehetne kifejleszteni a Parkinson-kórban szenvedő páciensek hatékony kezelésére.

Forrás: MPG


Sejtbiológia

Hisztonfehérjék segítik az indukált pluripotens őssejtek kialakulását1

A testi sejtek újraprogramozásával a indukált tudósok pluripotens őssejteket (iPS sejtek) képesek előállítani, amik képesek ezután a három csíralemez sejtjeivé differenciálódni. A pluripotencia kialakítása azonban manapság sem egyszerű feladat. Japán kutatónak most talán sikerült meglelniük egy újabb megoldást az iPS sejtek egyszerű előállítására. A differenciálódott testi sejtekből a tudósok manapság már sokféle módon képesek iPS sejteket létrehozni. A japán tudósok által felfedezett új módszer petesejtekben (oocyta) megtalálható két hisztonfehérje-variánsra: TH2A és TH2B; fókuszált. A kutatók rájöttek, hogyha a TH2A-TH2B "duót" az indukált pluripotens őssejtek (iPS sejtek) létrehozását segítő faktorokhoz adják, akkor megnövekszik az iPS sejtek képződésének hatékonysága. A tudósoknak azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a TH2A-TH2B párban képes csak funkcionálni; a petesejtben, így a zigótában is megtalálható "hisztonfehérje-duó" a korai embrionális szakaszban hozzáköt a DNS-hez, befolyásolva különböző gének expresszióját. Az eredményekből a japán kutatók arra következtetnek, hogy a TH2A-TH2B páros elősegíti a differenciálódott sejtek újraprogramozását indukált pluripotens őssejtekké, így a jövőben felhasználható lenne iPS sejtek gyorsabb generálására.

Forrás: Cell


Savas környezeti stresszel serkenthető a pluripotencia1

A tudósoknak sikerült egy szokatlan eljárást kifejleszteniük, amivel módosítani lehet a testi sejtek működését. Rájöttek, hogyha testi sejteket, rövid időre alacsony pH-jú környezetbe helyezik, akor ezek a sejtek egyfajta pluripotens sejtekké alakulnak, amelyek újra képesek lesznek szinte bármilyen típusú sejtté differenciálódni. Ez az új eljárás nem igényel transzkripciós faktorokat vagy sejtmag-manipulációt, amikről eddig a tudósok azt hitték, hogy nélkülözhetetlen a pluripotencia serkentéséhez. A kutatók ezeket az újonnan létrehozott puripotens sejteket, STAP (stimulus-triggered acquisition of pluripotency) sejteknek nevezték el és feltételezik, hogy a pluripotens őssejtek egyik egyedi ágát képviselik. A kutatások a STAP sejtekkel jelenleg is folynak, ám annyi már bizonyos, hogy a test sejtjeiben megvan a hajlam, hogy pluripotensé váljanak, ennek egyszerű indukálása pedig a modern orvoslás korszakalkotó újdonsága lehet.

Forrás: Science Daily


Etológia

A főemlősök után a madarakról is bebizonyosodott, hogy a szemüket használják kommunikációra3

Cambridge-i és Exeter-i kutatók felfedezték, hogy a csókák (Corvus monedula) arra is használják a szemüket, hogy kommunikáljanak egymással. Azt, hogy mi emberek hogyan használjuk a szemünket non-verbális kommunikáció során már alaposan tanulmányozták, azonban szinte semmit nem tudunk arról, hogy egyes madárpopulációk egyedei is alkalmazzák ezt a kifejezésmódot. A Biology Letters-ben megjelent új tanulmány azt mutatta be, hogy a csókák szemüket figyelmeztető jelzésként használják arra, hogy sikeresen megakadályozzák a versenytársak közeledését a költőládához. Gabrielle Davidson (Cambridge University), a tanulmány vezetője azt mondta: " A csóka szeme nagyon szokatlan. Ellentétben a közeli rokonaival, a varjúval és a hollóval - , amelyek nagyon sötét szeműek - a csóka szeme szinte fehér és az halvány szivárványhártya nagyon feltűnő és elüt a fekete tollazattól.” Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-foemlosok-utan-a-madarakrol-is-bebizonyosodott-hogy-a-szemuket-hasznaljak-kommunikaciora


Zoológia

Összefoglaló mű a hangyalesők lárváiról2

A látványos és Magyarországon jórészt védett hangyalesők európai fajainak lárváiról jelent meg egy határozó ill. összefoglaló tanulmány a Zootaxa-ban. A részletes mikroszkópos képekkel illusztrált cikkben a szerzők 70 oldalon keresztül mutatják be ezeket az érdekes életmódú rovarokat, melyek lárvái elsősorban az általuk kialakított tölcsérszerű csapdákról és túlméretezett rágóikról ismertek a természetbarátok körében. A közleményben több európai faj lárváját elsőként írják le részletesen.

Forrás: Zootaxa


Természetvédelem

Patogén gombák veszélyeztetik a tengeri teknősök utódait3

A világ hét tengeri teknősfaja közül mindegyik veszélyeztetett vagy közel áll a kihaláshoz. Ezeknek az állatoknak a száma nagyon lecsökkent, mivel az élőhelyeiket tönkretették, modern halászati eszközök tizedelik az állományukat, a fészkelő területeket zavarják és begyűjtik a tojásaikat, vagy lenyelik a tápláléknak vélt műanyag szemetet és mind az emberek, mind a ragadozók vadásznak rájuk. Egy újabb veszélyt számukra a gombakórokozók jelentik, ami miatt aggódni kell- írják a kutatók egy a január 21-i PLoS One-ban megjelent tanulmányban. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/patogen-gombak-veszelyeztetik-a-tengeri-teknos-utodokat


Az éhes jegesmedvék a tengeri madarak tojásai fogyasztják
3

A jegesmedvék (Ursus maritimus) mindent elfogyasztanak, amit ehető, az ételmaradékoktól a rénszarvason át a különböző bogyókig. De az alacsonyabb szélességi fokokon, a kanadai sarkvidéken elsősorban a gyűrűsfókákat (Pusa hispida) vadásszák. Az elmúlt 30 évben azonban az éghajlatváltozás miatt a jégmezők fokozatosan elolvadtak és a medvék most 2 hónapos jégmentes élőhellyel kénytelenek szembesülni. Mivel a fókák is eltűnnek ilyenkor, a medvék egyre inkább a szárazföldről szerzik be zsákmányukat, beleértve a északi pehelyréce (Somateria mollissima borealis) és a vastagcsőrű lumma (Uria lomvia) tojásait – fedezték fel a tudósok. 2010 -2013 között három nyáron át a kutatók 230 szigeteken és több mint 1000 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező Hudson-szoros és az északi Hudson-öböl környékén vizsgálták a fészkelő telepeket. 16 szigeten 22 jegesmedvét számoltak össze és további 63 szigeten észlelték a medvék nyomait. Nagyon sok alkalommal megfigyelték a medvéket tojásokat fogyasztani és azt tapasztalták, hogy a madarak sokkal több tojást vesztettek a jegesmedvék által, mint a szokásos ragadozók, a sarki róka és a sirályok miatt. A meredekebb sziklafalak telepeit egyelőre nem fenyegetik a jegesmedvék, de a kutatók még nem tudják, ez fog-e változni a következő években; amennyiben ez az intenzív tojászsákmányolás nem marad abba, néhány madárkolónia hamarosan kihalhat. A tanulmány alapján a jegesmedvéknek azokon a területeken, ahol a jég hamar elolvadt, nem volt elég idejük a fókák vadászatára és hogy megszerezzék azokat a zsírtartalékokat, amelyekre a jégmentes időszakot átvészelni. Az eltűnő tengeri jég olyan lépcsőzetes váratlan környezeti hatást okoz, ami nem csak a jegesmedvéket, hanem a tengeri madarakat is nagymértékben érinti.

Forrás:
Science Magazine

2014. február 9.

1Sárosi Csaba 2Walter P. Pfliegler 3Nemes Nagy Zoltán & Ónodi Szilárd (szerkesztés)




Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés