2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.02. - 2014-02-02 10:57:22 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.02.02.


Medicina

Vírusmentes őssejtekkel gyógyítják az egerek sérült retinaszövetét1

A tudósoknak sikerült, olyan emberi indukált pluripotens őssejteket kitenyészteniük, amelyek képesek egerekben regenerálni a sérült retinaszövetet. A kutatók a kísérletben emberi köldökzsinórvérből származó őssejteket használtak, amiket embrionális állapotba tartottak. A tudósok nem használtak vírusokat a különböző őssejtfaktorok bejuttatására, amelyek ráveszik a sejteket, hogy őssejtekké alakuljanak, mivel ez a módszer szerintük mutációt és így rákos megbetegedéseket okozhat. Helyette a kutatók gyűrű alakú DNS darabokat (plazmidokat) alkalmaztak, melyek rövid idő alatt bejuttatják a kívánt szekvenciát a sejt genomjába, majd felszívódnak. Ez az újfajta vírusmentes módszer segítheti a biztonságosabb őssejtterápiák kidolgozását.

Forrás: Science Daily


Velőshüvely szétesést okozhat egy baktériumtoxin1

A velőshüvely szétesés más néven sclerosis multiplex (SM) egy, a központi idegrendszert érintő gyulladásos megbetegedés, melynek során az idegsejtek védőburka, az úgynevezett velőshüvely vagy myelin hüvely megbomlik. Eddigi ismereteink szerint, a genetikai és néhány környezeti tényező együttesen válthat ki velőshüvely szétesést. A környezeti tényezők, például egyes fertőzések, melyek sclerosis multiplexet okozhatnak még mindig kevéssé ismertek. Egy új kutatás, azonban komoly előrelépést jelent ezeknek a környezeti tényezőknek a feltérképezésében. A Weill Cornell Medical College tudósai rájöttek, hogy az epszilon toxin, a baktériumok által termelt toxin, amely képes megáltoztatni a vér-agy gát áteresztőképességét és elpusztítja az agyban található oligodendrocitákat, amik az agyidegek mylein hüvelyének termeléséért felelősek; így az epszilon toxin velőshüvely szétesésre jellemző tünetket vált ki. Az egerekkel végzett kísérletek azt is kiderítették, hogy a toxin agyhártyagyulladást is okoz, ami szintén jellemző tünete a sclerosis multiplexnek. A toxin a Clostridium perfringens baktérium egyes változataiban található, ezek a baktériumok felelősek az ételmérgezések nagy részéért az Egyesült Államokban. A kutatók akkor kezdtek érdeklődni irántuk, amikor egy 21 éves sclerosis multiplexben szenvedő nő tünetei felrősödtek a C. perfringens baktériumok okozta ételmérgezéstől. A tudósok tesztjei szerint 37 ételminta 13,5%-a tartalmazza a baktériumot és ezeknek a baktérumoknak a 2,7%-a hordozza az epszilon toxin termeléséhez szükséges gént. Ha a tudósoknak sikerül egyértelműen bebizonyítaniuk, hogy a C. perfringens toxinja velőshüvely szétesést okoz, akkor a jövőben az epszilon toxin termelés célpontja lehet egyes vakcináknak.

Forrás: Biology News


Molekuláris biológia

Fény derült a mitokondriális riboszómák szerkezetére1

A mitokondriumok a sejtek energiaközpontjai, a bennük található riboszómák már hosszú ideje foglalkoztatták a tudósokat. A zürichi Swiss Federal Institute of Technology (ETH) kutatói most egy újfajta eljárás segítségével minden eddiginél jobb minőségű fotókat tudtak készíteni az emlősök mitokondriumaiban található riboszómák nagy alegységéről, melynek segítségével egy számítógépes modellt sikerült alkotniuk ezekről a sejtalkotókról. Az már ismert volt, hogy a mitokondriumokban található riboszómák különböznek a citoplazmában jelenlevő riboszómáktól, így a molekuláris szerkezetük feltérképezése nem volt egyszerű feladat. A tudósok dolgát az is nehezítette, hogy az eddig széles körben alkalmazott képalkotási eljárás: a röntgenkrisztallográfia, nem alkalmazható ebben az esetben. A kutatóknak több száz kilogramm disznómájra lett volna szükségük, hogy megfelelő mennyiségű mitokondriális riboszóma nagy alegységet tudjanak kinyerni a röntgenkrisztallográfiához. A tudósok ezért egy új fejlesztésű, nagyteljesítményű cryo-elektron mikroszkópot (cryo-electron microscope) használtak. Ennek segítségével sikerült több mint egymillió képet készíteniük a nagy alegységről, és létrehozták a riboszóma 3D-s számítógépes modelljét. A mitokondriális riboszóma szerkezetének feltérképezése segítségével a kutatók azonosítottak egy fehérjét, amely a horgonyfehérjékhez hasonlóan, adszorpció segítségével rögzíti a riboszómát a mitokondrium membránján, azon a helyen ahol a frissen szintetizált fehérjék átjuthatnak a membránon. A tudósok remélik, hogy a jövőben még több hasznos felfedezést tudnak tenni; például a mitokondriumok szerepet játszhatnak egyes izombetegségekben kialakulásában és a rákos megbetegedésekben. A kutatás komoly áttörést hozhat ezeknek a betegségeknek a vizsgálatában is.

Forrás: Medical News Today


A hibás konformáció eredete1

A prion hibás szerkezetű fehérje. Jelenlegi ismereteink szerint annak ellenére, hogy nem tartalmaz semmilyen örökítőanyagot, prion megváltoztatja az eredeti fehérje szerkezetét (PrPC), az kóróssá válik (PrPSc), és ez a folyamat kaszkádszerűen folytatódik. Sok, jelenleg kezelhetetlen neurodegeneratív megbetegedésért felelős; mint például emlős állatoknál a BSE, FSE, embernél a Creutzfeldt-Jakob szindróma, kuru, fatális inszomnia. A tudósoknak azonban most talán sikerült felfedezniük, miként alakul ki prionok hibás fehérjeszerkezete. A kutatók újfajta módszerrel vizsgálták a prionokat. Kisméretű fehérjéket használtak, melyek képesek rákényszeríteni a prionokat, hogy stabilizálják szerkezetüket. Sikerült kideríteni, hogy a hibás szerkezet kialakulása a prionfehérje N terminális szakaszához köthető. Az N terminális szakasz laza szerkezete egy dinamikus struktúrát feltételez, amelynek megváltozása, mint kiderült komoly hatással van az egész fehérje szerkezetére. A kutatás segíthet megérteni a prionok patogenitása mögött álló okokat, így a tudósok egy lépéssel közelebb jutottak, hogy hatékony kezelési eljárásokat dolgozhatnak ki ellenük.

Forrás:
Eurekalert


Precízebb és hatásosabb génterápiát hozhat egy új módszer2

Kínai kutatók makákókon eredményesen teszteltek egy új módszert, mellyel precíz módosításokat lehet végrehajtani a főemlősök genomjában. Ez egyrészt a betegségek kutatásához szükséges modellállatok létrehozása szempontjából jelentős, másrészt előrevetíti a ma még csak ritkán alkalmazott humán génterápia tökéletesítését is. Az alkalmazott metódus lényege, hogy a más organizmusokban már alkalmazott, de rendkívül újnak számító ún. CRISPR/Cas9 rendszert a majmok zigótáin alkalmazták (a módszert 2012-ben publikálták, melyről mi is beszámoltunk: http://www.mrns.hu/hirek/programozhato-dns-hasitas-rns-ek-segitsegevel-uj-modszer-a-molekularis-biologusok-eszkoztaraban). A zigótákban  egy lépésben két gént is ki lehetett ütni (úgy, hogy más gén egyáltalán nem sérült). A zigótákból fejlődő embriókat ezután "béranyák" hordták ki. A módszer jelentőségét jól jelzi, hogy a neves Cell folyóiratban jelent meg annak ellenére, hogy alapjait már korábban lefektették.

Forrás: Cell


Genetika

A nemi kromoszómák titkos élete4

A génjeink felelősek azért, hogy azzá váltunk, amik vagyunk. (Ez persze csak tágabb értelemben igaz. Azért valóban a gének felelősek, hogy a H. sapiens egy-egy illusztris példányává fejlődjünk, de hogy milyen emberré válunk, azért már egyéni felelőség terhel minket.) Huszonhárom pár kromoszómán sorakozik körülbelül huszonötezer gén; ezek alkotják az emberré válás programját a sejtekben. Ezeknek a géneknek felét az apától, a másik felét az anyától kapjuk. Így tehát egy fontos kivétellel az összes kromoszómánkból (és génünkből) két másolatunk van (ezeket a kromoszómakat autoszómáknak hivják). Kivételt csak egy kromoszómapár jelent, az úgynevezett nemi kromoszómák. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-nemi-kromoszomak-titkos-elete


A királynők már évmilliók óta ugyanolyan molekulákkal gátolják a dolgozók ivarzását5

Az állatok világában az egyik legnagyobb evolúciós lépés az euszocialitás irányába: a szaporodási munkamegosztás. Ez legalább 10 különböző alkalommal jelent meg a törzsfejlődés során a hangyáknál, méheknél és darazsaknál. Már régóta úgy vélték a kutatók, hogy a kizárólagosan szaporodó királynők feromonjai kulcsszerepet játszanak a kolóniák rendkívül komplex szociális rendszerének szabályozásában, így a dolgozók ivari működésének elnyomásában is; ám ezek evolúciós molekulatörténetét még nem ismerték. Egy, a Science folyóiratban megjelent tanulmány fényt derített egy olyan feromonra, amely az egyik „közös ős” molekula lehetett. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-kiralynok-mar-evmilliok-ota-ugyanolyan-molekulakkal-gatoljak-a-dolgozok-ivarzasat


Zoológia


Kannibál típusú gondoskodás3

Elképzelhető, hogy egyfajta törődés és nem feláldozás, amikor egy hím festőbéka (Dendrobates tinctorius) a frissen kikelt ebihalakat egy olyan pocsolyába engedi, ahol más fajta, nagyobb testű és kannibál ebihalak vannak? A Francia Guyanaban élő nyílméregbéka fajt tanulmányozva a kutatók azt tapasztalták , hogy míg a tavacska mérete és mélysége alig volt hatással arra, hogy az apák hol engedtél vízbe az ebihalakat, sokkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy ott engedjék vízbe őket, ahol már nagyobb és érettebb ebihalak is voltak, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján gyakran kannibálok voltak. A természetes tavacskákban ahol gyakran 50 különböző ebihal is volt, azt tapasztalták, hogy a teljes megfigyelési időszakban csak 12 esetben történt kannibalizmus, tehát a frissen kikelt utódok döntő többsége elérte a felnőttkort. A tövábbi megfigyelések segíthetik a kutatókat abban , hogy megértsék az ösztönösség ellenes viselkedés evolúcióját és hogy az élőhelyeknek milyen szerep lehetett ebben.

Forrás, kép: Science Magazine


Paleontológia

Különleges, 425 millió éves ízeltlábú fosszíliájára bukkantak Angliában2

A Royal Society B folyóiratban egy szilur időszakból származó új genuszt és fajt írtak le, mely a Megacheira nevű, mára teljesen kihalt állatcsoportba tartozik. A legtöbb ilyen ízeltlábú jóval korábban, a kambrium korban élt, így egy devonkori fajt leszámítva a maga 425 millió évével az új fosszília a legfiatalabb saját osztályában. A faj neve Enalikter aphson lett és meglepően jól, 3 dimenziósan megőrződött fosszíliája segíthet az enigmatikus csoportot elhelyezni az ízeltlábúak törzsfáján. Korábbi elképzelések szerint a Megacheirák a csáprágós ízeltlábúak ősi rokonai voltak, de az új adatok szerint valószínűleg még korábban ágaztak el a többi ízeltlábútól.

Forrás, kép: Royal Society B


Természetvédelem

A világ egyik legfurább kinézetű madara újra felbukkant3

A Föld egyik legkevésbé ismert (és legfurább kinézetű) madarát fényképezték le a Szamoa szigetcsoporthoz tartozó Savai'i szigeten a kutatók. A madár egy fiatal fogasgalamb (Didunculus strigirostris) és ez a faj első megerősített megfigyelése közel egy évtizede. A fogasgalamb vagy a Manumea, ahogy a helyiek hívják, Szamoán endemikus és az ország nemzeti madara. A Természetvédelmi Világszövetség a veszélyeztetett kategóriába sorolja, az 1845-ben felfedezett faj hamar veszélybe került a vadászat és az élőhelyek elvesztése miatt. A fotók alapján bizonyítékot nyert, hogy a fogasgalamb még nem pusztult ki. A következő lépés a kutatók számára, hogy felmérjék Szamoa déli szigetét, Upolu , ahol néhány jelentés szerint még élnek ezek a madarak, de a biztos eredményekhez több terepmunka, kutatás szükséges.

Forrás: Birdlife.org


A csökkenő jaguárpopulációt a kihalás veszélye fenyegeti az Atlanti-erdei régióban
3

A jaguárok hamarosan kihalhatnak a brazíliai egyre zsugorodó esőerdőkből, figyelmeztetnek a brazil tudósok. A brazil Cenap természetvédelmi hatóság tanulmánya szerint a régió felnőtt jaguár populáció száma 250-re csökkent, ami "80 százalékkal kevesebb az elmúlt 15 évhez képest" és csak az állatok 1/5-e van reproduktív korban. A "Mata Atlântica" vagy az Atlanti-erdei ökoszisztéma, amely sok egyedülálló fajnak ad otthont és amely számos trópusi erdei élőhelyet foglal magába, az évszázadok során eredeti méretének több mint 90%-át elvesztette. Ez valamikor több mint 1,2 millió négyzetkilométer volt – ennek kb. 25 százaléka van az Amazonas vidékén, és mintegy 15 százaléka brazil területen. Jelen pillanatban a SOS Mata Atlântica Alapítvány adatai szerint már csak 28.600 négyzetkilométer a területe az erdőirtás, állattenyésztés, és a fokozott urbanizáció miatt. Az élőhelyek elvesztése nyomást gyakorol a jaguárokra, mind az élelemforrások keresésében, mind a vadászatukban. A mezőgazdasági munkások például nem haboznak megölni egy jaguárt, ha az megevett egy tehenet, mondta Pedro Galetti biológus. Mégis, a jaguárok számának csökkenése, mint a régió táplálékpiramis tetején álló csúcsragadozóé, egyértelmű veszélyt jelent az erdők biológiai sokféleségére, figyelmeztetett Ronaldo Morato, a Cenap vezetője. A jaguárok eltűnése jelentős környezeti egyensúly felbomlást okoz és az Atlanti erdő gyors eltűnését. A Cenap nemsokára belekezd egy új kutatásba, hogy figyelemmel kísérje a fennmaradó jaguárokat és műholdas rendszerrel követik nyomon a mozgásukat. A terület nagyméretű csökkenésének riasztásával az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a világörökség részének nyilvánította a régiót 1999-ben.

Forrás: ABC Net


Mexikó " víz szörnyetege " lehet, hogy eltűnik
3

A mexikói axolotlok (Ambystoma mexicanum) kipusztulhattak az egyetlen ismert természetes élőhelyükről, Mexikóváros néhány megmaradt tavából. Az állat egyetlen természetes élőhelye a Xochimilco tavak és csatornák hálózata - a nád szőnyegre felhalmozott "lebegő kertek", amelyet még az aztékok építettek a növényeinek , de most ez az ökoszisztéma a szennyezéstől és a város terjeszkedésétől szenved. Armando Tovar Garza biológus, a mexikói National Aotonomous Egyetemen tartott előadásában arról beszélt, hogy „komoly a veszélye annak, hogy az axolotlok eltűnnek a természetes élőhelyeikről”. 2013-ban a kutatók megpróbáltak állatokat befogni Xochimilco sekély , iszapos vizeiben, de a négy hónapos keresés eredménye „nulla axolotl volt". Néhány axolotl még megtalálható akváriumokban, víztartályok és kutató laboratóriumokban, de a szakértők szerint ezek a feltételek a beltenyészet kedveznek és egyéb kockázatok is feléphetnek. A mexikói Tudományos Akadémia egy nyilatkozata alapján az 1998 felmérés idején átlagosan 6000 axolotl volt négyzetkilométerenként, ez a szám később 1000-re csökkent 2003-ra, és 100-ra a 2008-as felmérés szerint. Tovar Garza szerint még túl korai a kijelentés, hogy az axolotlok kihaltak a természetes élőhelyükön. Február elején elkezdődik egy három hónapos kutatás és reméli, hogy kiderül, hogy mi történt az utolsó szabadon élő axolotl populációval. „A keresést szinte az összes csatornában meg kell ismételni, mert most már a hideg évszakban vagyunk, alacsonyabb a hőmérséklet, és most a legnagyobb az esélye annak, hogy megtaláljuk az axolotlokat, mert most van a szaporodási időszakuk". A populáció elmúlt években tapasztalt drasztikus csökkenése miatt a kutatók axolotl menedékhelyeket hoztak létre Xochimilcoban. Ezeken a kijelölt területeken sziklákat helyeztek el, növényeket telepítettek és tisztább vizet szivattyúztak, hogy jobb körülményeket hozzanak létre az állatok számára. A menhelyeknek az is a célja, hogy megvédje az axolotlokat a nem őshonos pontytól és a tilápiától, amelyeket évekkel ezelőtt telepítettek a tórendszerbe és komoly táplálékkonkurrenciát jelentenek az axolotloknak.

Forrás: Phys.org

2014. február 2.

1Sárosi Csaba 2Walter P. Pfliegler 3Nemes Nagy Zoltán 4Donászi András 5Kettinger Dóra & Ónodi Szilárd (szerkesztés)


 

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés