2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.01.13. - 2014-01-13 08:38:40 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2014.01.13.


Medicina, Sejtbiológia

Alzheimer-kórban szenvedő páciensektől származó agyszövetből sikerült élő agysejteket létrehozni1


The New York Stem Cell Foundation (NYSCF) Research Institute és a Columbia University Medical Center (CUMC) tudósainak elsőként sikerült indukált pluripotens őssejteket (iPS) létrehozniuk, a New York Brain Bank at Columbia University biobankban 11 évig fagyasztva tárolt, Alzheimer-kórban szenvedő betegekből vett agyszövetből. Az iPS sejtek hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint az embrionális őssejtek, így a kutatók képesek voltak élő agysejteket generálni, amelyekben nagy a valószínűsége az Alzheimer-kór kialakulásának. A kutatók számára ez az első alkalom, hogy összehasonlítsanak "élő" Alzheimer-kóros agyból származó agysejtet egészséges agyból származó sejttel. A tudósok reményei szerint ezeken a sejteket tanulmányozni tudják, hogy pontosan hogyan alakul ki az Alzheimer-kór és esetleg gyógyszereket is tesztelhetnek rajtuk.

Forrás:
Science Daily


A skizofrénia molekuláris magyarázata1

A skizofrénia egy kóros mentális állapot, összefoglaló neve azoknak az agyi betegségeknek, amelyeknek közös jellemzője, hogy a beteg akarata, gondolatai és érzelmei szétesnek. Mai tudásunk szerint kialakulásában több tényező is közrejátszik, de a pontos kiváltó ok ismeretlen. Az utóbbi időben két újabb elképzelés látott napvilágot. Illana Gozes és csoportja a Tel Aviv Egyetemről felfedezte, hogy az autofágia mértéke lényegesen csökken a skizofréniában szenvedő betegek agysejtjeiben. Az autofágia a sejtek önemésztése, a folyamat során a sejtek saját, számukra felesleges, anyagaikat, elöregedő sejtszervecskéiket membránba csomagolják és megemésztik. Az autofágia, tehát egy öntisztító mechanizmus a sejtekben, amelynek csökkent mértéke a sejtek pusztulásához vezethet. A tudósok arra is kíváncsiak voltak, melyek azok a fehérjék, amelyek szabályozzák az autofágia mértékét. Sikerült is azonosítaniuk egy fehérjét, ez a Beclin 1 volt, ami növeli a autofágia mértékét, ám a skizofréniában szenvedő betegeknél megfigyelték, hogy mennyisége a hippokampuszban (előagy egy része) lecsökken.

A tudósok szerint a csökkenést az ADNP (activity-dependent neuroprotective protein), egy korábban ismert fehérje szintjének növekedése okozza. A skizofrénia kialakulásakor, tehát a vérben megnő az ADNP szintje, így próbálja a szervezet megvédeni az agysejteket, ennek következtében a hippokampuszban lecsökken a Beclin 1 mennyisége, ami az ott található agysejtekben az autofágia csökkenéséhez vezet. A folyamat pedig fontos agyi idegsejtek pusztulásához vezethet, ezzel skizofréniára jellemző tüneteket okozva. Kazuya Iwamoto (University of Tokyo) és Tadafumi Kato (RIKEN) által vezetett japán kutatócsoport azonban mást nevez meg a skizofrénia kiváltó okának. A tudóscsoport felfedezte, hogy a skizofréniában szenvedők agyában jelentősen megnő a retrotranszpozonok mennyisége. A retrotranszpozonok, más néven “ugráló” gének vagy génszakaszok, olyan rövid DNS darabkák, melyek szabadon képesek helyváltoztatásra a DNS molekulán.

Egyik csoportjukat röviden LINE-nak (Long Interspersed Nuclear Elements) nevezik és egyes tudósok szerint szerepet játszanak több rendellenesség például a rák kialakulásában is, ebbe a csoportba tartozik a LINE-1 retrotranszpozon. A japán tudósok sokkal nagyobb mennyiségű LINE-1 retrotranszpozont találtak a skizofréniában szenvedő betegek post mortem agysejtjeiben. Továbbá makákókon és egereken kimutatták, hogy a skizofrénia kialakulásában közrejátszó környezeti tényezők (pl. stresszes életmód), akárcsak a skizofréniára való genetikai hajlam, egyaránt vezethet az agysejtekben megnövekedett LINE-1 szinthez. A kutatócsoport szerint a környezeti hatások megváltoztathatják a genomot és közreműködhetnek a skizofrénia kialakulásában. Ha ugyanis az agysejtekben megnő a LINE-1 szintje, ezek a retrotranszpozonok képesek más gének működését megváltoztatni, így az agyidegek között kialakult szinaptikus kapcsolatokat tönkretenni, ezzel pedig a skizofrénia tipikus tüneteit is okozhatják.

A skizofrénia kialakulásának pontos oka még mindig eléggé tisztázatlan, valószínűleg különböző okok vezethetnek az egyes tünetek kialakulásához. Viszont mindkét kutatás komoly előrelépést jelent a skizofrénia megértésében és így hatékonyabb kezelésében.

Forrás:
Science Daily, Science Daily


Új remény a kannabisz káros hatásainak kezelésére1

A kender (Cannabis sativa) megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzatának kábítószerként (marihuána) való felhasználása igen elterjedt. Ilyen módon az emberi szervezetre káros és további veszélye, hogy a függőséget is okoz. A kannabisz okozta káros hatások kezelésére, a tudósok nemrég egy új módszert fedeztek fel. A kannabisz legfőbb pszichoaktív hatóanyaga a delta-9-tetrahidrokannabinol. A röviden THC-nek is nevezett anyag eredeti feladata, hogy megvédje a növényt a kártevőktől és a káros sugárzástól. Emberi szervezetben az agyban található CB1 (cannabinoid receptor) receptorokhoz kötődik és rövid távon hallucinációkat okoz. Hosszabb távon az emlékezőképesség romlását és a használó személy elbutulását okozza. A tudósok rájöttek, hogy amikor a THC hozzákötődik a CB1 receptorhoz, az emberi szervezet elkezd nagy mennyiségben pregnenolont termelni. A pregnenolonról ismert volt, hogy egy szteroid hormon és szerepe van más szterán vázas hormonok szintézisében. Az új kutatás fényt derített arra, hogy a pregnenolon képes megakadályozni, a THC hozzákapcsolódását a CB1 receptorokhoz, ezáltal enyhíti a THC káros hatásait és védi az agyat a CB1 receptorok túlterhelődésétől. Így a pregnenolon további kutatása, új lehetőséget ad a kannabisz káros hatásainak a kezelésére.

Forrás: Science Magazine


Speciális molekulák segítik a fogyást1

Új év új élet. Sok ember újévi fogadalma volt, hogy több időt fordítanak a testedzésre és ezáltal megszabadulnak felesleges kilóiktól. Pont nekik szólhat az a Science-ben közölt kutatás, amelyben a kutatók rájöttek, hogy mi lehet a kapcsolat a testedzés és a fogyás között. A testedzés átdolgoztatja az összes izmot. A PGC-1α fehérje fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. A dolgozó izmokban képes egyes gének aktiválására, melyek megnövelik az izmok energiafelhasználását. Ez a hatás más szövetekre is átterjedhet és át tudja alakítani a fehér zsírszövetet (energiaraktárként funkcionáló zsírszövet, a hasnál és a csípőnél rakódik le) barna zsírszövetté, mely felelős a kalóriák elégetéséért. Ugyanakkor az már ismert volt, hogy a PGC-1α csak az izomsejtekben fordul elő, így kell lennie legalább egy másik molekulának, amely a PGC-1α fehérjéhez hasonló hatást fejt ki más szövettípusokban. Robert Gerszten a Harvard medical School tudósa és kollégái felfedezték, hogy a β-amino-vajsav (Baiba) elősegíti a fehér zsírszövet barna zsírszövetté alakulását a szövetekben, továbbá képes stimulálni a zsírok lebontását a májban. Az egerekkel végzett kísérletek bebizonyították, hogy a Baiba képes fogyást előidézni. Az emberi vérminták vizsgálata kimutatta, hogy a testedzés megkezdésekor a Baiba szintje akár 17%-kal is emelkedhet, viszont a magas koleszterin és inzulinszint alacsony Baiba szinttel jár együtt. A elért eredmények felhasználásával ki lehetne fejleszteni egy olyan gyógyszert, amely megnöveli a Baiba szintjét az emberi szervezetbe, ezzel elősegítené a fogyást és csökkentheti a koleszterin és az inzulin szintjét. Azonban addig még hosszú út fog vezetni, így a gyors fogyást okozó csodaszerre még várni kell és inkább természetes módon az edzőteremben megpróbálni elérni a kívánt eredményt.

Forrás: Science Magazine


Mikrobiológia

A Staphylococcus aureus baktériumok különleges védelme az emberi immunrendszer ellen1

A kórházakban és egyéb közösségekben megjelenő, baktériumok okozta, megbetegedések kezelése manapság sem egyszerű feladat. A kórokozó baktériumok között egyre szélesebb körben elterjedő antibiotikum rezisztencia miatt szükségessé vált a meglévő kezelési eljárások fejlesztése. A tudósok nemrég a baktériumfertőzések jelentős részéért felelős Staphylococcus aureus baktériumot vették górcső alá. Céljuk, hogy végre hatásos védőoltást fejlesszenek ki ez ellen a felettébb ellenálló kórokozó mikroba ellen. Az emberi immunrendszer igen hatékony baktériumfertőzések esetén. A komplement rendszer megjelöli a kórokozó baktériumokat, így a falósejtek könnyedén azonosíthatják és bekebelezhetik a káros mikrobákat. Az S. aureus baktériumok azonban hatékony védelemmel rendelkeznek az emberi immunrendszer ellen. A kísérletek igazolták, hogy az S. aureus baktériumok képesek az úgynevezett 16 kD Efb (extracellular fibrinogen binding protein) termelésére. Ez a speciális fehérje lehetővé teszi a baktériumsejt számára, hogy egy kapszulaszerű burkot hozzon létre maga körül. A buroknak köszönhetően az S. aureus baktériumok képesek megvédeni magukat az immunrendszertől, vagyis minden különösebb nehézség nélkül megfertőzhetik a szervezetet. Az elvégzett kísérletek bebizonyították, hogy a kapszulaszerű Efb burok védelmet biztosít az S. aureus baktériumoknak, ezért célpontja lehet egy hatékony oltóanyagnak.

Forrás: PLoS Pathogens


Perzisztens baktériumok védekezése az antibiotikumok ellen
1

Nemrég a Hebrew University of Jerusalem tudósainak sikerült rájönniük hogyan képesek az úgynevezett perzisztens baktériumoknak (persistent bacteria) túlélni egy antibiotikumos kezelést, eredményeiket a Nature Communications-ben közölték. Az már ismert volt, hogy az perzisztens baktériumok különböznek az antibiotikum rezisztens baktériumoktól, melyek képesek mutációval védekezni az antibiotikumok ellen. Ezzel szemben az perzisztens baktériumok egyszerűen inaktív fázisba kapcsolnak, mintha csak elaludnának. Ilyen módon egy ideig nem vesznek fel semmilyen anyagot a környezetükből, így az antibiotikumokat sem. A kérdés az, hogy miként képesek ezek a baktériumok inaktívvá válni "elaludni", majd “felkelni”, amikor az antibiotikumok már nem jelentenek rájuk veszélyt. Egyes kutatások szerint az inaktív fázis és az aktív fázis váltakozását az perzisztens baktériumokban természetes módon megtalálható HipA toxin (Szerin/treonin-protein kináz) képes szabályozni. A Herbew University két professzora, Gladi Glaser és Nathalie Balaban által vezetett kutatócsoport a HipA hatását vizsgálta az perzisztens baktériumokban. A tudósok rájöttek, hogy amikor az antibiotikumok megtámadják a baktériumokat a HipA toxin megakadályozza a fehérjék képződését, ezzel szinte belekényszeríti a baktériumot egy inaktív fázisba. Mikor az antibiotikumok okozta veszély elmúlik, a baktériumok “felébrednek” és ismét aktív fázisba kerülnek. Nem kevés patogén baktérium tartozik a perzisztens baktériumok közé, ha sikerülne gyógyszerek segítségével mesterségesen lecsökkenteni bennük a HipA szintjét, védtelenné válnának az antibiotikumokkal szemben. Ugyanakkor ehhez még hosszú út fog vezetni, például az még mindig tisztázatlan, hogy pontosan mi befolyásolja a HipA toxin termelődését az perzisztens baktériumok.

Forrás:
Medical News Today


Botanika

A növények dilemmája: növekedni vagy védekezni1

A növekedés létfontosságú a növények számára, főleg ha más növényekkel versenyeznek a napfényért. A gyors ütemben növekvő növény azonban nagyon sebezhetővé válna a kórokozókkal szemben, ezért szüksége van egy olyan szakaszra, amikor a védekezésre összpontosíthat. A növekedési és a védekezési periódusoknak folyamatosan váltaniuk kell egymást, így képesek a növény alkalmazkodni környezetéhez. A növekedési és a védekezési szakaszok váltakozása fejlett szabályozórendszert igényel. A tudósok kiderítették, hogyan használnak a növények brasszinoszteroidokat: különböző növényi hormonokat, hogy beindítsák az intenzív növekedésüket. A csírázó magvakban is végbemenő folyamatban kulcsszerepet játszik a BZR1 fehérje, amely az intenzív növekedés beindításáért felelős. A növény, így figyelmen kívül hagyja a kórokozók elleni védekezést és csak a növekedésre koncentrál. A kutatás megmutatta, hogy a BZR1 fehérje szintjének mesterséges csökkentése előnyös lehet a a növények számára. Mivel így akár kisebb méretű, ám ellenállóbb élelmiszernövényeket is ki lehetne nemesíteni.

Forrás:
eLife


Zoológia

A baktériumok segítik a csőférgek megtelepedését1

Az óceánban élő csőférgek életük nagy részét a tengerfenéken, egy kövön megtelepedve töltik. Fejlődésük korai szakaszában, azonban szabdon úszó lárvaként keresik azt a helyet, ahol megtelepedhetnek, ebben pedig segítheti őket egy baktériumfaj. A tudósok rájöttek, hogy a Pseudoalteromonas luteoviolacea baktérium képes egy mikroszkópikus szőnyeget készíteni, ezzel segítve a Hydroides elegans csőféreg megtelepedését és metamorfózisát. Az új felfedezés segítheti a védekezést a hajók oldalán és egyéb ember alkotta dolgokon megtelepedő csőférgek ellen.

Forrás: Science Magazine


Látványos új tengeri férget írtak le2

Mexikó vizeiből egy látványos, új soksertéjű gyűrűsférget írtak le a ZooKeys legújabb számában. A faj a Pectinariidae családba tartozik, melynek képviselői fagylaltos tölcsérre emlékeztető házat építenek maguknak, erről kapták angol nevüket is (ice cream cone worms). A legtöbb soksertéjű féreghez hasonlóan ezek az állatok is kizárólag tengerekben élnek.

Forrás: ZooKeys


Ökológia

Baktériumvezikulák a tengeri ökoszisztémában
1

A heterotróf baktériumok képesek a saját maguk által megtermelt anyagok egy részét membránhólyagokba (vezikulákba) csomagolva, az extracelluláris térbe juttatni. Ilyen módon távolról segíthetik a sejtek és a környezet közötti kölcsönhatásokat. Vezikulák termelésére képes fotoautotróf baktériumot, még ezidáig nem sikerült leírni és a vezikulák pontos szerepe a természetes ökoszisztémákban is ismeretlen. Ám a Prochlorococcus cianobaktérium-kultúrák pontosabb tanulmányozásával, a tudósok meglepő felfedezéseket tettek. Megfigyelték, hogy a tengerekben nagy számban előforduló, fotoautotróf Prochlorococcus lipidvezikulákat termel, melyek fehérjéket, DNS-t és RNS-t tartalmaznak. A tudósok kimutatták, hogy ezek a vezikulák különböző, partközelben és a nyílt tengerben gyakori, baktériumfajok DNS-ét is tartalmazzák. A kutatás során az is kiderült, hogy a Prochlorococcus baktériumok vezikuláik segítségével segíthetik más heterotróf baktériumok övekedését, így teszik még összetettebbé a tengeri ökoszisztémát.

Forrás: Science Magazine


Etológia

Az ember a kutya legjobb barátja? Kötődési teszt felnőtt kutyák között3

A kutyák szociális élete rendkívül fejlett. Két adott egyed közötti kapcsolatnak egy bizonyos része a kötődési kapcsolat. Dr Chiata Mariti csoportja Olaszországban nemrég ugyanazon családban élő kutya-párosokat tanulmányozott, meglepő eredménnyel. Legalább 14 hónapos, legalább 9 éve egy háztartásban élő, nem rokon kutyapárosokat teszteltek (összesen 11 párost), olyanokat, amelyek nem mutattak agressziót sem egymás, sem idegen személy irányban. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/az-ember-a-kutya-legjobb-baratja-kotodesi-teszt-felnott-kutyak-kozott


A kutyák előre tudják, mit szeretne a gazdájuk
3

Egy, az Abertay Egyetem evolúcióbiológiai laborjában feltárt meglepő eredmény tovább mélyíti az „öröklődés vagy környezet” vitáját a kutyák nevelésével kapcsolatban. A kutyák parancsokat teljesítő képességét vizsgálva a kutatók azt találták, hogy az ebek sokkal nagyobb figyelemmel követik a gazdájukat, mint eddig vélték, és egy napon talán megtanulják arra használni a tudásukat, hogy előre jelezzék az „ő emberük” viselkedését. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/a-kutyak-elore-tudjak-mit-szeretne-a-gazdajuk


2014. január 13.

1Sárosi Csaba 2Walter P. Pfliegler 3Kettinger Dóra & Ónodi Szilárd (szerkesztés)




 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés