2017. szeptember 21. csütörtök
Máté, Mirella
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.29. - 2013-12-29 20:56:47 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.29.


Medicina


Az agy 5 rejtélye1

A BBC "Five mysteries of the brain" címmel érdekes összeállítást közölt az agykutatás legnagyobb talányairól Paula McGrath neurológus (virtuális) tollából. http://www.bbc.co.uk/news/health-25462959


Genetika, Genomika


A bordásmedúzák lehetnek a legősibb állatok
1

A Science folyóiratban publikálták a Mnemiopsis leidyi nevű bordásmedúza 150 megabázisos genomját. A bordásmedúzák első pillantásra a közismert medúzákhoz hasonlítanak, de régóta kérdéses, hogy a két állattörzs (a bordásmedúzák és a csalánozók) milyen közeli rokonságban áll egymással, illetve, hogy hol helyezkednek el az állatvilág evolúciós törzsfáján. Az új eredmények azt látszanak alátámasztani, hogy a bordásmedúzák, érdekes módon, még a szivacsoknál is korábban leágaztak az állatvilág evolúciójának hajnalán. A szivacsok primitív testfelépítése (pl. az idegrendszer hiánya) így vélhetően másodlagosan alakult ki, redukció révén, míg a bordásmedúzák megőrizték ősi testfelépítésüket, idegrendszerüket és evolúciós történetük genomi nyomait. Annak eldöntésére, hogy az állatvilág valóban legősibb képviselői-e a bordásmedúzák, vélhetően még több kutatásra és számos más primitív testfelépítésű faj (pl. a korongállatkák) genomjának megszekvenálására lesz szükség.

Forrás: Science


Neandervölgyi genetika
3

Ha azt gondolnánk, hogy a beltenyésztés az emberek körében az európai királyi családok sajátja, gondoljuk újra. Az egykor Szibéria területén élt neandervölgyiek is a közeli rokonaik közül választottak maguknak párt. De nemcsak egymással, hanem más emberfajokkal, így a modern ember őseivel is keveredtek. Minderre az a minden eddiginél teljesebb neandervölgyi genomszekvencia vizsgálata derített fényt, melyet Max Planck Evolúciós Antropológia Intézet (Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology) és a Berkeley Egyetem (University of California, Berkeley) kutatói egy neandervölgyi nő 50.000 éves maradványaiból nyertek. Teljes cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/neandervolgyi-genetika


Zoológia

Rejtélyes hálóból szőtt képződmények
2

Tambopata, Peru - Idén nyáron egy hallgató Troy Alexander fura, hálóból szőtt "építményeket" fedezett fel Peru őserdeiben. A képződményeket Tambopata Research Center közelében egy kis szigeten találta. A Tambopata Research Center hívására kutatók érkeztek a rejtély kiderítésére. Phil Torres entomológus vezetésével a kutatók 6 hónapos munka után bizonyosak abban, hogy valamely pókfaj szőtte ezeket a hálókat. Feltételezik, hogy egy vagy két új fajt sikerült felfedezniük.

Forrás, kép: Wired


Több krokodilfaj létezik, mint gondolták1

Egy új tanulmány során, morfológiai és genetikai vizsgálatok segítségével kiderült, hogy az afrikai páncélos krokodil (Mecistops cataphractus) valójában két, egymáshoz hasonló faj komplexe. A gaboni és kongói régiókban élő populációk legalább 7 millió éve elkülönültek egymástól, a nyugati faj pedig kifejezetten veszélyeztetettnek számít. Emiatt a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a világ állatkertjeiben található példányokat is tüzetesen meg kell vizsgálni, hogy a fajok szaporítása során elkerülhető legyen a kétféle páncélos krokodil véletlen keresztezése.

Forrás: Proceedings B


Etológia

Képesek lehetnek a cetek a bosszúra?
1

A BBC összeállításában az ámbráscetek szellemi képességeit elemezte több, a bálnákkal foglalkozó zoológus. A Newcastle University munkatársa, Dr. Richard Bevan szerint a bálnák biztosan emlékeztek az őket korábban bálnavadászok által ért támadásokra, emiatt pedig elképzelhető, hogy agresszívan reagáltak a bálnavadászok hajóira. De hogy képesek-e bosszúból cselekedni (tehát a veszély közvetlen elhárulása utáni agresszióra), azt valószínűleg sohasem fogjuk megtudni. Abban viszont egyetértenek a kutatók, hogy a bálnák valamiféle alapvető öntudattal rendelkeznek és képesek szeretettel viszonyulni egymáshoz. A 19. században számos beszámoló szólt ámbráscetekről, melyek hajókat támadtak meg - ezek a történetek inspirálták a Herman Melvillet Moby Dick, a fehér bálna c. regénye megírására is. A leghíresebb megtörtént eset során egy ámbráscet kétszer is rátámadt egy Essex nevű bálnavadászhajóra, melyet el is süllyesztett. Az elmúlt századokban a bálnavadászok gyakran megszigonyoztak, majd élve tartottak bálnaborjakat, hogy a fiatal állatok rokonait is a hajók közelébe csalják - ez is könnyen kiválthatta az állatok támadását.

Forrás: BBC

2013. december 29.

1Walter P. Pfliegler,  2Ónodi Szilárd, 3Duleba Mónika




 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés