2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.22. - 2013-12-22 15:19:48 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.22.


Molekuláris biológia, Sejtbiológia

Megállították az öregedés egyes folyamatait egerekben
1

Az emlősök sejtjei elsősorban aerob respirációval termelnek energiát, ezért a folyamatért pedig a mitokondriumok felelősek. A mitokondriumoknak megvan a saját genomjuk ill. fehérjeszintetizáló apparátusuk, de számos fontos fehérjéjük a sejtmagban kódolt. Így a sejtmag és a mitokondriumok szorosan együttműködnek. A Harvard egyik kutatócsoportja megállapította, hogy az öregedés során a mitokondriumokban az mRNS-ek szintézisének mértéke csökken. A Cell folyóiratban közölt új eredményeik szerint ennek az az oka, hogy az öregedő sejtek NAD+ tartalma (ismeretlen okból) csökken, emiatt a mitokondriumok homeosztázisa sérül és végeredményben a sejtmag és a mitokondriumok genomjának összhangja is felborul. Ez a folyamat nem érinti a magban kódolt mitokondriális géneket. A kutatók kísérleteik során 22 hónapos, idős egerek sejtjeiben sikeresen emelték a NAD+ szintjét (egy hétig adagolt nikotinamid-mononukleotid injekciókkal), emiatt pedig kimutathatóan emelkedett egy SIRT1-nek nevezett fehérje szintje az állatokban. Ez a fehérje a mitokondriális és a magi genom együttműködését segíti, így pozitív hatással volt az egerek öregedésére: a muszkuláris atrófia és a gyulladásos folyamatok markerei csökkenést mutattak, emellett pedig az öreg egerekben a fiatalokéra jellemző izomzat fejlődött. A 22 hónapos egerek a 6 hónapos társaikra kezdtek hasonlítani. A tanulmány új lehetőségeket nyit az öregedés kutatásában.

Forrás:
Cell, NewScientist


Evolúció

A barlangi vaklazac az alternatív evolúciós változás mechanizmusának bizonyítéka
2

A mély és sötét mexikói barlangokban élő vaklazacoknál (Astyanas mexicanus) találtak a tudósok először bizonyítékot annak a régóta vitatott evolúciós változás mechanizmusára, amely különbözik a természetes szelekció során spontán keletkező mutációktól. Ez az eset ezért is különleges, mert a szemekkel rendelkező ős még ma sem halt ki, megtalálható a felszíni vizekben a környéken. A cikk egyik társszerzője William Jeffery, a Marine Biological Laboratory (MBL) adjunktusa (Woods Hole , Massachusetts), és az University of Maryland professzora.  A környezeti hatás, ami a halak látásának az elvesztéséhez vezetett, a tudósok feltételezése szerint 2 - 3 millió évvel ezelőtt történt, amikor a felszínén élő ősök, amelyek még rendelkeztek szemmel, vagy meghódították ezeket a barlangokat vagy valami ok miatt csapdába estek ott - mondta Jeffery. A felszínen egy olyan környezetben, ahol van fény, a nagyobb szem sokkal hasznosabb, mint a kis szem. De amikor a halak a barlangba kerültek, ott már nem számít a látás, mert teljesen sötét van. A szem elvesztésének képessége viszont már a felszínen élő ősökben is megvolt, a ma is élő felszíni populációk vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy bennük egy olyan mechanizmus működik, mely a felszíni körülmények között meggátolja a a szem méretének változását. A variabilitás viszont a felszíni populációkban is megvan, csak épp nem fejeződik ki: minden felszíni halnak nagy szeme van. A barlangi körülmények okozta sokk viszont lehetővé teszi a szem méretének változatosságának tényleges kifejeződését - innentől pedig a természetes szelekcióé a terep, amely a barlangban a szem nélküliségnek kedvez.

Forrás:
Medical NewsScience


Zoológia

A varánuszok a madarakhoz hasonlóan lélegeznek2

A varánuszok nem veszik figyelembe azt a tankönyvi meghatározást, hogyan kellene lélegezniük és ahelyett, hogy két egymással ellentétes irányba zajlana légcsere a tüdőn át, a légzésük egyirányú hurokszerű, mint a madaraké. A varánuszok általában nagy testű gyíkok, hosszú nyakkal, erős végtagokkal és nagyon izmos farokkal rendelkeznek. A legtöbb faj földi, de néhány közülök a fák és vízparti környezetben él. Megtaláljuk őket Afrikában, Ausztráliában, Új-Guineában és Ázsia számos részén. Az emlősök légzésekor a levegő a szájon és az orrnyíláson, majd a légcsövön át beáramlik a tüdőbe, majd az elhasznált levegő ellenkező irányban távozik - ugyanazon a légcsövön, majd az orr- és szájnyíláson. A madaraknál is s a csőrön és az orrnyílásokon át történik a légcsere, de a tüdőben a madaraknál a levegő csak egy irányba mozog. A gyíkoknál elméletileg kétirányú volt a tüdőben a levegő útja, mint az emlősöknél. Az Afrikában élő szavannai varánusz (Varanus exanthematicus) tüdejébe beültetett érzékelők azt mutatták, hogy a levegőt egy irányba fújta, mondta Colleen G. Farmer, az University of Utah (Salt Lake City) kutatója. Légzéskor a levegő áthalad az állat több lebenyes tüdején és hurkot alkotva távozik. A kutatócsoport megállapította, hogy a levegőt átfújja egyik lebenyből a másikba a falakon található nyílásokon át, amelyek olyanok "mint a csipke-függönyök" mondta Colleen. Az új felfedezés alapján megtörténhet, hogy újra kell gondolni a tüdő fejlődéséről szóló elméleteket. Feltételezik, hogy ez a típusú légzés mintegy 20 millió évvel korábban keletkezett, mint a korábban becsült 270 millió év – amikor a légkörnek még rendkívül magas volt az oxigén tartalma.

Forrás: NatureGuardian


Pollent is fogyasztanak a keresztespókok1

A keresztespókok generalista ragadozókként ismertek - valójában gyakorlatilag az összes pók ragadozó, egy ugrópókról ismert, hogy részben növényevő. Egy új kutatás szerint meglepő módon a fiatal keresztespókok étrendjének negyedét is kiteheti a hálóba ragadt pollenszemek és gombaspórák (aeroplankton) elfogyasztása. A pókok gyakran elfogyasztják hálójukat, hogy újat szőjenek, ilyenkor a hálóval együtt jutnak be szervezetükbe a pollenszemek és spórák, melyeket meg is emésztenek - ezt izotópos jelzéssel sikerült kimutatni.

Forrás: PLoS One


A Bűn Városának skorpiója1

Amerikai kutatók egy új, Las Vegas mellett felfedezett skorpiófajnak a peccatum fajnevet adták - ami latinul bűnt jelent, utalva ezzel a nevadai kaszinóváros gyakorta használt becenevére. A fajt a bonyolult taxonómiájú Pseudouroctonus nembe sorolták, mely a Vaejovidae családba tartozik.

Forrás, kép: Zookeys


Számítógépes szimulációs magyarázat a zebrák csíkos megjelenésére2

Martin How (University of Queensland) és Johannes Zankerb (University of London) kutatók azt állítják, hogy megoldották a zebrák csíkosságának a rejtélyét. Publikációjukban leírják, hogyan készítettek egy számítógépes szimulációt, amely azt bizonyította, hogy a zebrák csíkjai a kártevők és ragadozók megzavarását szolgálja. Az evolúciós biológusok már régóta próbálják kideríteni a zebrák fekete-fehér csíkosságának okait, de eddig még nem sikerült magyaázatot találni a kialakulásuk okára. Mivel a csíkok annyira élénk és elütnek a környezettől, amelyben a zebra él, úgy tűnik, hogy inkább könnyebb zsákmánnyá teszi őket a ragadozók számára, nem pedig a túlélésüket segíti. Az egyik kézenfekvő érv a csíkok magyarázatára az volt, hogy "vakítja" a ragadozókat, így azok nehezebben összpontosítanak a zsákmányra. Ez az ötlet még soha nem bizonyították, How és Zankerb ezt tűzte ki célul. A két kutató gyanítva, hogy a csíkok optikai illúziót okoznak, egy szimulációs programot alkottak a mozgásérzékelés algoritmusaira és ezeket használták fel a zebra különbőző csíkjainak az elemzésére. Ennek során kiderült, hogy a csíkos zebra mozgása által generált jelek optikai félrevezető információt eredményeznek. Az eredmények valószínűleg hasonló kutatásokhoz vezetnek majd más csíkos állat esetében is, és talán még kiindulási pontként szolgálnak, néhány tanulmány számára melyek közt biztos lesz katonai célú is.

Forrás: Phys.org


Először láttak vadon élő, a törpeség tünetét mutató elefántot Srí Lankán5

Biológusoknak Srí Lanka szigetén (Udawalawe Nemzeti Park) először sikerült kifejlett vadon élő állatnál törpeséget dokumentálni. A hím ázsiai elefánt (Elephas maximus) magassága mindössze 1,5 m, lábai aránytalanul rövidek, és agresszívebben viselkedett mint más átlagos méretű fiatal fajtársa. A közlemény a Gajah című újságban jelent meg IUCN/SSC Ásziai Elefánt Szakértő Csoport tollából. Az ivarérettségre az is bizonyítékul szolgált, hogy az állat mászt (musth) állapotban volt, ilyenkor a kifejlett hímekben hormonális változások játszódnak le, a bikák rendkívül agresszívekké és veszélyesekké válnak. A törpeség olyan növekedési rendellenesség, amelynél a végtagok aránytalanul rövidek a testhez viszonyítva, vagy az egész test kisebb az átlagos példányokéhoz képest. A törpeség hátterében genetikai mutációk állnak, de pl. a haszon- vagy a hobbiállatok nemesítésénél szempont lehet e tulajdonság, azonban a törpeség, vadon élő állatoknál rendkívül ritka - írják a kutatók. A kutatók úgy gondolják a törpeség nem jelent előnyt főként ha a párzásra kerül(ne) sor, az állat azért maradt életben, mert a szigeten nincsenek ragadozók, melyek veszélyt jelenthetnének. A törpeség örökölhető, de nem ismerjük, hogy melyik gén felelős érte az elefántoknál. Számos kérdése van még a kutatóknak, melyekre keresik a választ, pl. "Hogy maradhatott életben, hogyan szopott ez az egyed, hisz el kellett valahogy érni az anyja emlőit".

Forrás:
Gajah, Mongabay.com


Etológia

A városi madarak cigarettacsikkeket használnak a paraziták kifüstölésére2

Cigarettacsikkekkel bélelni a fészkeket egészségtelennek tűnhet első látásra, de egy csapat ökológus állítása szerint messze nem természetellenes a cigarettacsikkek használata a városi madaraknál, a kutatók úgy gondolják, hogy ez egy ősi alkalmazkodás modern városi változata lehet. A madaraknál már régóta ismert, hogy a fészkükben olyan, különböző vegyületekben gazdagnövényeket használnak, amelyek elűzik a parazitákat. Ismert tény, hogy a dohánylevélben található vegyi anyagok elriasztják az olyan ízeltlábúakat, mint pl. élősködő atkák; ezért Monserrat Suárez-Rodríguez, a National Autonomous University of Mexico (Mexico City) ökológusa és kollégái azt vizsgálták, vajon a városi madarak ugyanarra használják-e a csikkeket. A kutatók az észak-amerikai kontinens két ismert madárfajának a fészkeit vizsgálták meg. Megmérték a cellulóz-acetát (a cigaretta csikk egyik összetevője) mennyiségét a fészkekben, és megállapította, hogy minél magasabb volt az érték, annál kevesebb élősködő atkát tartalmaztak a fészkek. A csapat hőcsapdákat is használt, hogy tesztelje a cigarettacsikkek riasztó hatását, amely a nikotin tartalommal volt kapcsolatos. Suárez-Rodríguez és kollégái hőcsapdákat helyezett el 27 házi veréb (Passer domesticus) és a 28. házi pinty (Carpodacus mexicanus) fészkeiben. A hőcsapdák szerepe az volta, hogy odacsalják a parazitákat a cellulóz rostokhoz, amelyekben elfüstölt vagy ép cigarettát helyeztek el, valamint a ragasztószalagot, amivel elfogják az ízeltlábúakat. 20 perc után a csapat azt találta, hogy azokban a fészkekben levő ragasztószalagokon, amelyeknél ép cigaretta volt, sokkal több parazita volt jelen, mint azoknál, ahova elfüstölt cigarettacsikkeket helyeztek. Valóban a madártojásokat tartalmazó fészkek csapdái ha nem használt cigaretta volt bennük, átlagosan több mint kétszer annyi parazitát tartalmaztak.
"Ami igazán elgondolkoztatott: lehetséges, hogy ezek a madarak előszeretettel választják azokat a cigaretta márkákat, amelyeknek magas a nikotin tartalma? Ha igen, ez azt sugallja, ez a magatartás valóban egy adaptív válaszként fejlődött ki az élősködők kihívásaira", mondja Timothy Mousseau ökológus, a Dél-Karolinai Egyetem Columbia. Suárez-Rodríguez figyelmeztet azonban arra is, hogy ezeknek az anti-parazita hatásoknak még egyelőre ismeretlen negatív hatása lehet a madarakra, mert a cigarettacsikkek sok vegyülete rákkeltő.

Forrás: Nature


A denevérek hang alapján átérzik egymás érzelmi állapotát1

Egy kutatócsoport a nagy álvámpírok (Megaderma lyra) vizsgálata során kimutatta, hogy az állatok képesek fajtársaik hangja alapján azok békülékeny vagy épp agresszív érzelmi állapotát beazonosítani. A tesztek során a két viselkedésformát mutató állatok hangját rögzítették - a két hangjelzés csak az intonációban különbözött. Ezek a denevérek gyakran mutatnak efféle társas viselkedési formákat, de normál eseten a hangjelzések a vizuális ingerekkel és a testi kontaktussal együtt érvényesülnek. A kísérletek szerint azonban elegendő a hangszóróból lejátszott hang is, hogy a tesztelt példányok beazonosítsák a másik denevér érzelmi állapotát, szándékát. A hangjelzések gyorsítására pedig úgy reagáltak a denevérek, ahogy az emberek is: a parancsszerűen, sürgetően kiejtett hangokat aggresszívebbnek értékelték, mint az enyhén lelassított felvételeket. A kutatók szerint az efféle kommunikáció sokkal gyakoribb lehet kevésbé kutatott emlősök között is, mint korábban gondolták.

Forrás: Frontiers in ZoologyScience Magazine


Természet- és környezetvédelem

A Barrow-sziget állatvilága: a hely, amely még Ausztráliában is különlegesnek számít1

Az Ausztrál Állam területén számos olyan nemzeti park (500-nál is több) és védett terület található, melyek élőviláguk és természeti értékeik révén különlegesnek számítanak. A 27 km hosszú Barrow-sziget Nyugat-Ausztrália partjaitól 50 km-re terül el és nincs rajta semmilyen édesvíz, mégis egyedülálló élővilágnak ad otthont számos endemikus fajjal. Itt él például a Drakula írójáról elnevezett endemikus pókszabású, a Draculoides bramstokeri, de vannak csak itt élő madár ill. emlős-alfajok is. A legérdekesebb a szigetben azonban az, hogy 100 éve természetvédelmi terület, viszont 5 évtizede az ország legnagyobb olajkitermelő projektje is itt működik. A szigeten egy szigorúan ellenőrzött üzem is található. Emiatt a terület élővilágát folyamatosan monitorozzák a szakemberek - ennek a munkának a tudományos eredményeit közölték most egy tanulmánykötet formájában, 25 teljesen új faj leírásával.

Forrás: Catalogue of Organisms


Terjeszkednek a komodói varánuszok
2

A komodói sárkány (Varanus komodoensis) a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő faj, a világ legnagyobb gyíkja. Előhelye a Komodo–szigetek Nemzeti Parkja. A szomszédos Flores-szigeten a madarak számára kihelyezett kameracsapdák felvételei azt igazolták, hogy ez a nagytestű varánusz már megjelent a kis sziget nyugati részén, a természetvédők ezért megpróbálják természetvédelmi területté nyilváníttatni ezt a szigetet a faj megóvása érdekében. "Reméljük, hogy ezek a felfedezések széles körben ismertté válnak és segítik erőfeszítéseinket, hogy megvédjük ezt a pótolhatatlan biológiai sokféleségben gazdag, erdős környezetet" , mondta Burung Indonézia kommunikációs tisztje, Irfan Saputra.

Forrás: Birdlife


Florida az invazív fajok paradicsoma4

Invazív fajokkal mindenhol vannak gondok a világban, hol több, hol kevesebb. Vannak fajok amelyeket nem szándékosan hurcol be magával az ember (mint például a vándorpatkány), vannak fajok, amelyeket valamilyen céllal terjeszt el egy adott területen (nagyon sok példa van a jó szándékú, ámde balsikerű betelepítéseknek), és vannak egzotikus kedvencek, amelyeket a tulajdonosaik eresztenek szabadon, amikor megunják őket. Bővebb cikkünket az alábbi linken olvashatja: http://www.mrns.hu/hirek/florida-az-invaziv-fajok-paradicsoma

2013. december 22.

1Walter P. Pfliegler 2Nemes Nagy Zoltán 3Dr. Wlasitsch Mirkó 4Donászi András 5Ónodi Szilárd



 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés