2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.08. - 2013-12-08 14:58:29 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.08.

Molekuláris biológia, Sejtbiológia


Szintetikus proto-sejtekben sikerült RNS-t másoltatni1

Modell proto-sejtek régóta léteznek, ám ezeknek eddig számtalan hiányosságuk volt ahhoz, hogy komolyan lehessen velük modellezni az élet kialakulását vagy épp a sejtek legalapvetőbb működéseit. A Nobel-díjas Jack Szostak és munkatársa, Katarzyna Adamala a napokban egy Science cikkben közölt olyan eredményeket, melyek alapvető előrelépést jelentenek a mesterséges sejtek kutatása terén. Zsírsav-vezikulákat használtak proto-sejtekként, melyekben RNS jelentette az örökítőanyagot - ahogy a feltételezések szerint ez az élet keletkezésekor is történt. Citrát hozzáadásával sikerült elérniük az RNS-szintézishez megfelelően magas magnéziumion-koncentrációt úgy, hogy a proto-sejt közben stabil maradt a magas ionkoncentráció ellenére is. A modellben az RNS-molekula saját magát másolta, ez valószínűleg az élet kezdeti szakaszában is így történt - a polinukleotidok másolásának funkcióját csak később vették át a fehérjék.

Forrás:
Science


A ciklin D1 szabályozza a mikro RNS-eket a mellrák sejtjeiben1

Egy, a Nature Communications-ben publikált tanulmány szerint a sejtciklus egyik fő szabályozójaként ismeretes ciklin D1 fehérje a mellrák-sejtekben indukálja a Dicer nevű fehérjét, mely a mikro RNS-ek processzálódását és expresszióját szabályozza (az RNS-interferenciáról, mikro RNS-ekről cikkünket itt http://www.mrns.hu/hirek/rns-interferencia-virusok-es-emlos-sejtek) olvashatja. Jelenleg nagyon kevés ismerettel rendelkezünk még a sejtciklus irányítása és a genom nem-kódoló részének (beleértve a mikro RNS-eket) kapcsolatrendszeréről. Az új kutatás szerint a ciklin D1 mind in vitro, mind in ivo képes szabályozni a Dicer fehérje expresszióját. Fontos megfigyelés, hogy a ciklin D1 és a Dicer expressziója szignifikáns módon korrelál a mellrák két különböző típusában is. A kutatócsoport korábban már publikált egy tanulmányt a rákos sejtek és a nem-kódoló genom kapcsolatáról. A téma annyira újszerű, hogy akár új irányokat is nyithat a sejtbiológiában és a hozzá kapcsolódó rákkutatásban.

Forrás: Nature Communications


Az ABL gén kutatása: hogyan vándorolnak a sejtek az egyedfejlődés során?1

Egy új kutatás során amerikai kutatók az ABL nevű gén egyedfejlődés során játszott szerepét vizsgálják - más génekkel együtt ez a gén szabályozza azt a folyamatot, melynek során a korai egyedfejlődés alatt a sejtek alaktalan csoportjából formát ölt az adott egyed teste. A kutatók ecetmuslicák lárvái segítségével tervezik felderíteni az ABL szerepét és szabályozását - ennek az állatnak csak egy ABL-je van, míg a gerincesekben két rokon, ABL-1-nek és ABL-2-nek nevezett gén működik. Az előbbiről ismert, hogy egyik mutációja a krónikus mielogén leukémiát (CML) okozza.

Forrás: National Science Foundation

 
Genomika, Genetika, Epigenetika

A királykobra genomja1

Egy kutatócsoport megszekvenálta és analizálta a királykobra genomját. A PNAS-ben közölt tanulmányban a szerzők a kígyó méregmirigyének transzkriptomját és kis RNS-eit és a mérget alkotó proteineket is vizsgálták. Az adatok szerint a kígyók méregtermelését szabályozó genomi hálózatok a hasnyálmirigyben működőekből fejlődhettek ki a mérges kígyók őseiben. A toxintermelésért felelős gének pedig génduplikációk által kísért jelentős pozitív szelekción estek át a csoport evolúciós története során. A kutatók szerint a méregtermelésért felelős gének gyorsan és diverz módon bekövetkező változásait a ragadozó és préda között fennálló evolúciós fegyverkezési verseny eredményezte.

Forrás: PNAS


A burmai piton genomja és a kígyók különleges evolúciója
1

A kígyók genomjáról eddig nagyon kevés információ állt rendelkezésre, de a héten a királykobra ill. egy óriáskígyó genomjának analízisét is publikálták - mindkettőt a PNAS-ben. A kutatók szerint a burmai piton (Python bivittatus) kiváló modell az extrém fenotípusos plaszticitás és metabolikus adaptáció genomikai hátterének tanulmányozásához. A genomanalízis során a kígyó belső szerveinek táplálkozás utáni méretét és működését szabályozó géneket azonosítottak, melyeknek az expressziója igen gyorsan és nagy mértékben változik. Ezt az óriáskígyók különleges táplálkozási szokásai kívánják meg (nagyméretű zsákmányállatok ritkán történő elejtése). Emellett a piton genomja alapján biztosra vehető, hogy számos, a metabolizmusért, belső szervekért, csontozatért felelős gén mutációja, a génexpresszió változásai és a genom struktúrájának alapvető változásai is mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a különleges ragadozók valamikor a krétakorban kifejlődtek és rendkívül sikeressé váltak.

Forrás: PNAS


A félelem továbbörökítése egerekben1

Egy új tanulmány szerint az egerek két generáción keresztül is továbbörökíthetnek traumatikus eseményekhez kötődő epigenetikai bevésődéseket. Csak nemrég óta ismert, hogy a DNS ún. epigenetikai módosításait a környezet is képes befolyásolni, ha pedig ez az ivarsejtekben történik meg, a változások az utódok felé is továbbörökíthetők. A jelenség, amely az emberi fajban is működik, még meglehetősen hiányosan ismert. Az új tanulmányban a kutatók egy traumatikus ingerrel és egy szagingerrel kondicionáltak egereket, majd kimutatták, hogy azok első és második utódnemzedéke is érzékenyebben reagált ugyan arra a szagra. A DNS-üket vizsgálva pedig kimutatható volt az egyik szaglóreceptort kódoló génben a metiláció csökkenése, azaz az epigenetikus változás. Az epigenetikus kondícionálás mechanizmusának feltárása még bizonyára számos további kutatást fog igényelni.

Forrás:
Nature NewsNature Neuroscience


Dizájner-spermiumok: a génmódosítás új és hatékony módja1

Angliai kutatók a FASEB Journal egyik új cikkében meglepően egyszerűen kivitelezhető új technikát írnak le a transzgénikus egerek előállításához. Számtalan orvosi-élettani kutatáshoz használnak genetikailag módosított emlősöket - ezeket a kísérleti állatokat pedig gyakran a petesejt genomjának módosításával állítják elő (homozigótákat így hosszadalmas előállítani, mivel először hím és nőstény utódokat kell nyerni, majd ezeket pároztatni). A spermiumok módosítása, azaz az SMGT (sperm-mediated gene transfer) kevésbé elterjedt. Az új tanulmányban a kutatók egerek spermájához adtak egy lentivírus-vektorba helyezett GFP (zöld fluoreszcens protein) gént. Az eredmények szerint a spermiumokba hatékonyan beépült a transzgén, az egéranyák mesterséges megtermékenyítése után pedig az utódok majdnem fele (!) tartalmazta és ki is fejezte a GFP-t. A módszer jóval egyszerűbbé és gazdaságosabbá teheti a transzgénikus kísérleti állatok előállítását. A folyóirat főszerkesztője, Dr. Gerald Weissman szerint pedig akár az is felmerülhet, hogy a jövőben genetikai rendellenességekkel rendelkező férfiak ivarsejtjeit is hasonló módon kezeljék mesterséges megtermékenyítés előtt, hogy az utódokba ne jussanak tovább a hibás gének - a dizájner-spermiumok kora tehát egyszer eljöhet, számos etikai kérdést is felvetve.

Forrás:
FASEB JournalScience Daily

 
Mikrobiológia

Új, veszélyes HIV-törzset írtak le
2

„Egy újonnan felfedezett HIV törzs lényegesen gyorsabban vezet az AIDS kialakulásához, mint a jelenlegi legelterjedtebb változata” - állítják a svédországi Lund Egyetem kutatói. Több mint 60 különböző HIV törzs található a világon, és a különböző földrajzi régiót gyakran uralja egy vagy két ilyen törzs. Ha valaki két különböző törzzsel fertőződik meg, akkor ezek fuzionálnak és így már ezek rekombinált formában is előfordulhatnak. "A rekombináns változat úgy tűnik, hogy erőteljesebb és agresszívabb, mint az a törzs, amelyből kifejlődött" - magyarázta Angelica Palm, a Lund-i Egyetem doktorandusza. "Az HIV egy rendkívül dinamikus és változó vírus. Az új altípusok és rekombináns formáinak a megjelenése része a világunknak, és nagyon valószínű, hogy létezik egy nagyszámú cirkuláló rekombináns, amelyekről keveset vagy semmit sem tudunk; ezért kell tisztában lenniük azzal, hogy milyen időbeli változások történnek a vírussal ", mondta Patrik Medstrand a Klinikai Virológiai professzora a Lund-i Egyetemről.

Forrás: Journal of Infectious Diseases, Biology News
 

Evolúció


Hogyan képesek a kolibrik nagy tengerszint feletti magasságban repülni?
2

Magasan az Andokban számos kolibrifaj él az alacsony oxigénszint ellenére is. Ezeknek a madaraknak van a leggyorsabb anyagcseréjük a gerincesek közül, a pulzusszámuk elérheti az 1260/perc-es értéket – ezek alapján nehéz elképzelni olyan környezetben röpködni őket, ahol kevés az oxigén. Jay Storz evolúcióbiológus (University of Nebraska – Lincoln) és munkatársai tanulmányában 63 különböző, az Andok eltérő magasságú területein őshonos kolibrifaj hemoglobinját vizsgálta. A kutatások eredményei megerősítették a kapcsolatot a madarak hemoglobinjának funkcionális tulajdonságai és azok élőhelyeinek magassági feltételei között. A különböző kolibrifajok evolúciójának rekonstruálásával a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy magasságban élő fajoknál egymástól függetlenül alakult ki a hemoglobin magas oxigénmegkötő képessége, de nagyon hasonló mutációk által.

Forrás: PNAS


Egy paleontológus professzor elmélete az élet eredetére – ősleves a meteoritkráterben4

Hogyan kezdődött az élet a Föld bolygón? Az emberiség évezredes talánya. A Texas Tech Egyetem őslénykutatóinak új tanulmánya szerint az égből is hullhatott, majd indulhatott a pokol fenekéről. Sankar Chatterjee, a földtudományok professzora, a Texas Tech Egyetemi Múzeum vezetője úgy véli, meglelte a választ, a kémiai evolúció elméleteinek és a Föld jól ismert korai geológiai folyamatainak kombinációjával. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/egy-paleontologus-professzor-elmelete-az-elet-eredetere-osleves-a-meteoritkraterben

 
Paleontológia

300.000 évesnél idősebb ősember DNS-ét szekvenálták meg1

Egy nemzetközi kutatócsoport, melyet az ősi-DNS egyik legismertebb szakértője, Svante Pääbo irányított, a Nature magazinban publikálta az eddigi legrégibb ősembermaradványból izolált DNS-szekvenciát. A kutatók egy Spanyolországban, az Atapuerca-hegységben, a Sima de los Huesos lelőhelyen talált maradványból sikeresen megszekvenálták a 3 – 400.000 évesre becsült ősember majdnem teljes mitokondriális genomját. Morfológiailag az itt talált leletek a meglehetősen primitív Homo heidelbergensis és a neandervölgyiek között mutattak átmenetet. A DNS-ük alapján pedig az itt élő embercsoport a nemrég felfedezett gyenyiszovai emberek őseinek közeli rokona volt - ez azért meglepő, mert a kutatók a gyenyiszovaiak maradványait eddig Ázsiában keresték, európai eredetükre korábban nem utalt semmi.

Forrás:
Nature
 

Zoológia

A több hím jobb: poliandria a szalamandráknál
2

A Bielefeld Egyetem és a Technische Universität Braunschweig kutatói az elsők, akik kimutatták a több apától való megtermékenyülés előnyét egy gernicesfajnál. Dr. Barbara Caspers és Dr. Sebastian Steinfartz csapata azt fedezték fel, hogy a foltos szalamandrák (Salamandra salamandra) nőstényei több hímmel is párosodnak természetes körülmények között (poliandria). A hím állatokról régóta ismert, hogy akkor növelhetik szaporodási sikerüket, ha több nősténnyel párzanak. A nőstényekről azonban a legtöbb kutató úgy gondolta, hogy monogámok, egy hímmel párzanak csak - számukra az az előnyös, ha a legjobb apajelöltet választják ki. Az új kutatás alapján azonban úgy tűnik, az állatvilágban a poliandria a szabványos, és a monogámia inkább kivétel. A különböző hímek spermáinak keveredése a szalamandráknál meglehetősen pozitív hatású, ami több megtermékenyített petét eredményez és végül több lárva kel ki a petékből, növelve a nőstény reprodukciós sikerét.

Forrás: Molecular Ecology


Az anyacápák szüléskor hazatérnek2

Majdnem 2 évtizedes kutatás után a tudósok megerősítették, amit már régóta gyanítottak: a citromcápák (Negaprion brevirostris) nőstényei visszaúsznak születésük helyére (születési filopátria), amikor ők is készen állnak a szülésre. A citromcápák, és valószínűleg más cápa fajok is, a lazacokhoz és és a tengeri teknősökhöz hasonlóan rendelkeznek születési helyhűséggel. Annak bizonyítására, hogy a vemhes cápák felkeresik eredeti születési helyüket, a tudósok 1995 és 2012 között több mint 2000 fiatal citromcápát jelöltek meg Biminin (Bahama-szigetek). Minden cápa ivadéktól genetikai mintát is gyűjtöttek, így el tudták készíteni a cápák családfáját, ami lehetővé tette, hogy az újszülötteket összekapcsolják a megfelelő anyákkal. A citromcápák nem tojásból kelnek ki, hanem teljesen kifejlett állapotban születnek meg; a nőstények vemhessége majdnem egy évig tart, az újszülöttek száma 8-12 is lehet. A Bimini sziget “bölcsődei” vizeiben mintegy 5 éves korukig tartózkodnak, amikor már elég nagyok ahhoz, hogy biztonságban éljenek a nyílt óceánon; kb. 12 éves koruk körül válnak ivaréretté. A kutatók legalább hat nőstény cápák figyeltek meg pontosan ugyanazokon a vizeken, ahol 15 évvel korábban születtek. Bár ez nem túl nagy szám, a kutatók azt mondják, hogy ez tükrözi a felnőtt cápák elfogásának veszélyeit. Az egy anyától született cápák közül általában csak 1-3 éli túl a harmadik évet. A kutatók nem biztosak abban, hogy a nőstények hogyan képesek megtalálni a haza vezető utat, de gyaníthatóan a korai években eltöltött bevésődés alapján. Ismerve azt a tényt, hogy a cápák szorosan kötődnek meghatározott helyekhez, segíthet a cápákra vonatkozó természetvédelmi programokban, különös tekintettel a “bölcsődék” megőrzésében.

Forrás: Science, Molecular Ecology
 

Természet- és környezetvédelem

A műanyag mikroszemcsék megbetegítik a tengeri férgeket
2

A műanyag hulladék apró szemcséi (<5 mm átmérő) nagy problémát okozhatnak a tengeri ökoszisztémában, kezdve a tengeri férgeknél (Arenicola marina) és egyéb alacsonyabb rendű élőlényeknél; állítja a Plymouth University és az University of Exeter egy kutatócsoportja, akik bejelentésüket a tengeri férgek kutatásaira alapozva publikálták. A tengeri férgek kulcsfontosságú ökológiai szerepet játszanak, mint más tengeri állatok alapvető tápláléka. Stephanie Wright (University of Exeter) megállapította, ha a tengeri üledék erősen szennyezett műanyag mikrohulladékkal (lágyított PVC), emiatt a tengeri férgek kevesebbet táplálkoznak. Mark Anthony Browne (Plymouth Egyetem) egy másik kutatás alapján, azt bizonyította be, hogy a mikroszemcsék fogyasztása által romlott a tengeri férgek egészségi állapota azáltal, hogy a káros vegyi anyagok halmozódnak fel a szervezetükben. Ezek az első egyértelmű bizonyítékok laboratóriumi vizsgálatok alapján arra, hogy a műanyag mikroszemcsék kárt okoznak egy élőlényben, és igazolják, hogy ennek oka az elfogyasztott műanyagszemcsék vagy a felhalnozódott különféle vegyi anyagok jelenléte. A kutatás következő fázisa az lesz, hogy meghatározzák ezeknek az eredményeknek a hatását az állatok természetes élőhelyein.

Forrás: Science Daily,   Current Biology


Kihalt kőszáli kecske klónozására készülnek spanyol kutatók3


Spanyol kutatók a Research and Food Technology of Aragon központból megállapodást írtak alá a helyi vadász szövetséggel (Aragon Hunting Federation) miszerint megkísérlik egy 2000-ben kihalt hegyi kecske klónozását. A beceite kőszáli kecske (Capra pyrenaica pyrenaica) egyik alfaja volt a spanyol kőszáli kecskének. A Pireneusokban, elsősorban a Beceite és a Tortosa hegyekben élt. Számuk évek alatt folyamatosan csökkent. Az utolsó kecskét Celiának hívták. Egy farmon pusztult el, miután rádőlt egy fa, de a szerencsétlenség előtt még tudtak a kutatók mintát venni tőle, amit folyékony nitrogénben lefagyasztottak. Abban reménykedtek, hogy a tudomány és a technológia annyit fejlődik, hogy végül a mintákból származó sejtekkel képesek lesznek klónozni egy példányt és feléleszteni az alfajt. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/kihalt-koszali-kecske-klonozasara-keszulnek-spanyol-kutatok

 


 
2013. december 8.

1Walter P. Pfliegler ,2Nemes Nagy Zoltán, 3Dr. Wlasitsch Mirkó, 4Kettinger Dóra

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés