2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.01. - 2013-12-01 21:33:04 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.12.01.

Molekuláris biológia, Sejtbiológia

Két gén is elég a megtermékenyítésre képes hímivarsejtekhez egerekben1

Egy új, a Science-ben publikált kutatás szerint mindössze két gént kell csak meghagyni az egerek Y-kromoszómájából, hogy a genetikailag módosított hímeknek olyan (mozgásra nem képes) ivarsejtjei termelődjenek, melyeket mesterséges megtermékenyítésre lehet használni. Ezek a sejtek nem tekinthetők valódi spermiumoknak, de segítségükkel mégis életképes utódokat nemzhetnek a génmódosított hímek. A kutatók szerint ez jó kiindulópont a férfi meddőség okának és génterápiájának kutatásában: elképzelhető, hogy egy vagy pár gén hibás működésének kiküszöbölésével már el lehetne érni azt, hogy az életképes spermiumokat egyáltalán nem termelő meddő pacienseknek is legyenek olyan sejtjei, melyekkel mesterséges megtermékenyítést lehet végezni. Az egerekben azonosított két fontos gén egy tesztisz-determináns faktor és egy spermatogónium proliferációs faktor.

Forrás: Science


Egyetlen kromoszóma organizációja is tanulmányozható egy új módszerrel
1

Egy, a Nature-ben publikált új módszer a Single-cell Hi-C nevet kapta: ezt a technikát használva egy angliai és izraeli kutatók alkotta csoportnak sikerült  egyetlen sejt egy adott kromoszómájának alakját, kondenzáltságát, ill. ezek változásait megvizsgálniuk. Korábban csak a chromosome conformation capture nevű technika volt képes hasonlóra, de az csak több millió sejtmag kromoszómáinak együttes vizsgálatára volt alkalmas. A kromoszómák struktúrája nagyban hat a gének expressziójára: a kondenzált régiókban található gének nem vagy alig fejeződnek ki. Ennek a jelenségnek alapvető fontossága van számos sejtbiológiai és genetikai kutatási területen. Az új módszer kapcsolatot teremt a kromoszómák mikroszkópos vizsgálata és genomika között, megmutatva, hogy hogyan függ össze a genom moduláris szerveződése, a kromoszómák dinamikusan változó struktúrája és a gének aktivitási mintázata.

Forrás: Nature


Genomika

A nagy fehércápa szívét vizsgálták transzkriptomikai módszerrel1

A nagy fehércápa (Carcharodon carcharias), a Föld egyik legnagyobb ragadozója méltán vívta ki a közvélemény, a természetvédők és a tudományos világ érdeklődését. Genomikai adatok azonban eddig egyáltalán nem álltak rendelkezésre erről a hatalmas porcoshalról. Amerikai és japán kutatók most az állat szívét alkotó szövetek transzkriptomját elemezték - azaz azt, hogy milyen gének és milyen módon fejeződnek ki a nagy fehér szívében. Bár az állat teljes genomjának ill. transzkriptomjának felderítése még várat magára, a kutatók már ezekből az adatokból is érdekes megállapításokat tudtak tenni: kiderült, hogy a cápa szívének transzkriptomja - ebből következően pedig a szív anyagcseréje, az egyes fehérjék működése, stb. is - jobban hasonlít az emberéhez, mint a zebrahaléhoz (ez utóbbi fajt modellszervezetként használja a tudomány, így róla rendkívül sok adat állt rendelkezésre, emiatt vonták be az analízisbe). A kutatók kimutatták azt is, hogy a fehércápa transzkriptomjában a gerincesek között szokatlanul kevés a trinukleotid ismétlődés (repeat).

Forrás: BMC Genomics


Ismertté vált a csukabálna genomja
1

A bálnák genomjának jobb megismerése nemcsak kiemelt természetvédelmi értékük és különleges anatómiájuk, hanem érdekes evolúciós történetük miatt is nagy tudományos érdeklődésre tarthat számot. Egy főként kínai és dél-koreai kutatókból álló csoport a napokban tette közzé a csukabálna, a barázdásbálna, egy disznódelfin és a palackorrú delfin genomjának elemzését a Nature Genetics folyóiratban. Az összehasonlító genomikai tanulmány a bálnák genomjában a stresszválasz-fehérjéket kódoló gének expanzióját mutatta ki. Ezzel szemben tapintásért és a szőrnövekedésért felelős géncsaládok, nem meglepő módon, komoly redukción estek át a cetek evolúciója során. A bálnák és rokonaik, a párosujjú patások összehasonlító elemzésével ezen túl kimutatható volt a vérnyomás és a sóháztartás szabályozásáért, valamint a szabadgyökök semlegesítéséért felelős gének néhány érdekes, csak az előbbiekre jellemző mutációja. Ezek a mutációk hozzájárulnak ahhoz, hogy a sós tengervíz és a merülés során fellépő stressz elviselhető legyen a bálnák számára.

Forrás: Nature Genetics


Mikrobiológia

Az influenzavírus sikerének oka1

Egy nagy nemzetközi kutatócsoport az influenza vírusának az 1968-as Hong Kong-i Láz során hírhedtté vált, de azóta is nagyon gyakori H3N2 nevű típusát vizsgálta. A kutatók a vírus hemagglutininjának változásait követték nyomon az 1968-as járványtól 2003-ig (a hemagglutininről kapják az influenzavírusok a nevükben a H után álló számot, míg az N után álló a neuraminidáz-altípust jelöli). Az influenzavírusok antigénjeik megváltozásának köszönhetően képesek kikerülni az immunrendszert, ez a változás történhet ún. drift során (az antigén a vírus örökítőanyagában történt mutáció miatt megváltozik), vagy antigén-shift miatt (ilyenkor különböző vírusok antigénkódoló génjei rekombinálódnak és egy teljesen új antigén jön létre). Az új tanulmányban kiderült, hogy a H-antigén driftje leginkább egyetlen aminosavat érintő változásokban nyilvánult meg, és mindössze a fehérje 7 aminosavpozíciójában. Mindegyik változás a H-antigén receptor-kötőhelye közelében történt, ráadásul a H1N1 és az Influenza B vírus esetén is ugyan ilyen változások voltak megfigyelhetők. Úgy tűnik tehát, hogy a receptor-kötőhely közelében lezajló apró változások teszik lehetővé a vírus gyors és sikeres evolúcióját, vagyis az immunrendszerünk kikerülését.

Forrás: Science


A borok terroir-jellegét a mikrobák is alakítják1

A neves PNAS folyóirat egyik friss cikkében amerikai kutatók a borrajongók és borszakértők egyik kedvenc fogalmával, a terroir-ral foglalkoznak. A terroir egy adott termőterület geográfiájának, alapkőzetének, talajának, klímájának, ökológiájának - és egyesek szerint "annak a megfoghatatlan valaminek" - hatása a végtermékre, a borra. Az új tanulmány pedig a mikrobiális terroir-ral, azaz a termőterületek mikrobaközösségeinek és a bor jellegeinek kapcsolatával foglalkozik. Teljes cikkünk az alábbi linken: http://www.mrns.hu/hirek/a-borok-terroir-jelleget-a-mikrobak-is-alakitjak


Evolúció

Egyre többet tudunk a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberekről - ezáltal saját fajunkról is
1

A történelem során először van lehetősége az emberi fajnak arra, hogy mára kihalt közvetlen rokonai genomját is tanulmányozza, ezzel minden eddiginél mélyebb betekintést nyerve saját evolúciójába is. Az elmúlt héten a Nature News egyik rövid áttekintő cikke nyomán bejárta a világsajtót a hír, hogy az Afrikán kívüli népcsoportok örökítőanyaga az ősi fajok keveredésének következtében több-kevesebb gyenyiszovai- illetve neandervölgyi-szekvenciát is tartalmaz - bár ezt több korábbi tanulmány is kimutatta már. A 2013-as évben azonban nem számos más érdekes adat is napvilágra került a gyenyiszovai és neandervölgyi fajokról. Bővebb cikkünk az alábbi linken olvasható: http://www.mrns.hu/hirek/egyre-tobbet-tudunk-a-neandervolgyi-es-a-gyenyiszovai-emberekrol-ezaltal-sajat-fajunkrol-is


Zoológia

A több jobb: az új fajok bőséges illusztrálását ajánlják entomológusok1

Az entomológiában nagyon gyakori, hogy új fajok leírásakor azok leglényegesebb tulajdonságait illusztrálják csak. Ez sok esetben az ivarszerv, melyet a legjobb több nézetből illusztrálni, ám néha ez is elmarad. A régebbi publikációkban leírt fajokról így gyakran túl kevés információ áll rendelkezésre, ez gondot jelenthet pl. átfogó taxonómiai revíziók készítésekor. A tanulmány szerzői egy billegetőlégy (Sepsidae család) újraleírását közlik, számos digitális fotóval, elektronmikroszkópos képpel és rajzzal, miközben elemzik módszerük előnyeit és technikai problémáit.

Forrás: ZooKeys


A brazíliai oncilla valójában két faj
1

A macskafélék egyik neotrópusi genusza a Leopardus, ide tartoznak a pampamacskák, az ocelot, az oncilla, a hosszúfarkú macska és további ritka és veszélyeztetett, állatkertekben is csak elvétve látható fajok. Egy új tanulmányban ezekkel a ragadozókkal foglalkoznak. Kiderült, hogy fajaik a múltban hibridizálódtak egymással, ezért evolúciós történetük meglehetősen szövevényes. A genetikai adatok alapján a pampamacska az északkeleti oncilla-populációkkal keveredett és ezáltal hatással volt azok genetikai állományára. A déli oncillákkal ugyan ez történt, de ott a hibridizációs partner a Geoffroy-macska volt. Ráadásul jelenleg nincs génáramlás a kétféle, morfológiailag is eltérő oncilla között, így a kutatók javasolják a déli oncillák faji rangra emelését (Leopardus guttula néven).

Forrás: Current Biology


Új Mummucina-t fedeztek fel Dél-Amerikában
1

Előfordul, hogy-egy egy állatfaj latin neve meglehetősen furcsa, közöttük is előkelő helyet foglalhatna el a Mummuciidae család néhány képviselője: a Mummucia, a Mummucina, a Mummuciona és a Mummucipes genuszokba tartozó fajok. Első hallásra valamilyen kedves, szőrös rágcsálóra is lehetne asszociálni, ám ezek az állatok a rovarpókok hatalmas csáprágóval felfegyverzett képviselői. Argentin kutatók most az Salta-régióból írtak le egy új Mummucina-fajt a Zootaxa folyóiratban.

Forrás: Zootaxa


Horrorfilmbe illő kinézete van egy új rákfajnak1

Egy spanyol és egy kanadai taxonómus hihetetlen kinézettel bíró új rákfajt írt le a Zootaxában. A Liropus minusculus névre keresztelt felemáslábú rákok Kalifornia állam Santa Catalina-szigetének egyik víz alatti barlangjából kerültek elő, és kinézetre a sikeres sci-fi és horrorfilmek szörnyeinek jellegzetességeit viselik, egyet leszámítva: igencsak aprók, mint ahogy azt a faj neve (minuscula) is jelzi. A felemáslábú rákok közül idehaza leginkább a bolharákok ismertek, de a tengerekben elképesztően sok fajuk él, rendkívül diverz testfelépítéssel és életmóddal.

Forrás: Zootaxa


A baglyok hangtalan repülésének titkát kutatják2

Sok bagoly egy speciális tollazatot fejlesztett ki annak érdekében, hogy hatékonyan szüntesse meg a szárnyak aerodinamikai zaját és ez lehetővé teszi számukra a csendes vadászatot. Egy amerikai kutatócsoport a Lehigh Egyetem Gépészmérnöki és Mechanikai Tanszékén (Pennsylvania) azon dolgozik, hogy megoldja a rejtélyt, pontosan hogyan tudják a baglyok elérni a hangtalan repülést. Munkájuk eredményeként reményeik szerint egy nap lehetővé válik majd, hogy a "csendes bagoly technológiát" felhasználják repülőgépek, szélturbinák és tengeralattjárók tervezésére is. " A baglyok nem kevesebb, mint három különböző fizikai jellemzővel rendelkeznek, amelyekről úgy gondoljuk, hogy hozzájárulnak a csendes repülés képességéhez: fésűs merev tollakkal a szárnyak éle mentén, rugalmas bojtokkal a szárny kilépő élén, és puha, pelyhes anyaggal a kiterjesztett szárny tetején" magyarázta Justin Jaworski, az egyetem adjunktusa. A csoport azt is vizsgálja , hogy a hangtalan repülése egyetlen tulajdonságon alapul, vagy különböző kölcsönhatások kombinációja.

Forrás: Phys.org


Biogeokémia

Borostyánkő mutatja a kréta kor levegőjének összetételét2

A borostyán nem tudja konzerválni az ősi DNS-t, ahogy azt a Jurassic Park c. filmben láthattuk, ám egy új vizsgálat bebizonyította, hogy képes betekintést nyújtani az őslevegő összetételére. Az eredmények azt mutatják, hogy a dinoszauruszok által belélegzett levegőben sokkal kevesebb volt az oxigén a mai szinthez képest, és ezzel elképzelhető, hogy újra kell gondolni azokat az elméleteket, hogy hogyan nőttek olyan nagyra az őshüllők. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet az Innsbrucki Egyetem tudósa, Ralf Tappert irányít, a közelmúltban megvizsgálta és összehasonlította 538 borostyán- és fagyanta mintájának a kémiai összetételét napjainkból és a triász korból (220 millió év). Jelenleg a Föld légkörében körülbelül 21 százalék az oxigén, azonban a korai kréta korszakból (100-120 millió év) származó borostyán vizsgálata alapján akkor a levegő csak 10 és 15 százalék oxigént tartalmazott. "Összehasonlítva más szerves anyaggal, a borostyánnak megvan az az előnye, hogy a kémiai összetétele és az izotópjellemzői hosszú távon is szinte változatlanok".

Forrás:
Geochimica et Cosmochimica Acta


Természet- és környezetvédelem


A kannibál imádkozó sáskák elárasztják Új-Zélandot és megeszik bennszülött rokonukat2

Az egyetlen Új-Zélandon őshonos imádkozó sáska, az Orthodera novaezealandiae nem tartozik a kannibál fajok közé. Párzás után a rovarok szétválnak és élik tovább mindennapi életüket. Nem így a behatoló faj, a Miomantis caffra, más néven a dél-afrikai mantisz. Mint sok más imádkozó sáska faj esetében, ezek nőstényei is rendszeresen elfogyasztják párjukat. Holwell és kollégái az Auckland-i egyetemről kísérleteik során azt tapasztalták, hogy az őshonos faj hímjei 80 %-ban nagyobb arányban választották a betelepedett kannibál faj nőstényeit. A tudósok feltételezése szerint az afrikai mantisz nőstényei ugyanolyan feromonokat bocsájtanak ki, mint az őshonos nőstények és ez vonzza mindkét faj hímjeit; azonban a kannibál nőstények az új-zélandi faj hímjeit 70 %-os gyakorisággal fogyasztották el, míg saját fajuk hímjeit csak 40 %-ban. Senki sem kutatta eddig, hány őshonos hímet pusztítottak el a betelepedett faj nőstényei, de ha a természetben is az lesz az arány, mint amit a laboratóriumban mértek, az új-zélandi mantisz faj nagy veszélyben lesz. Nem csak azért, mert eredménytelenül párosodnak egy másik fajjal, de azt is kockáztatják, hogy aktus után táplálék váljon belőlük. 

Forrás:
Science News

2013. december 1.

1Walter P. Pfliegler 2Nemes Nagy Zoltán






 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés