2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.17. - 2013-11-17 22:19:35 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.17.

Molekuláris biológia

Ritkaföldfémeket használnak egyes baktériumok1

Egy olaszországi vulkanikus iszaptócsában fellelhető metanotróf baktérium (a Methylacidophilum fumariolicum) vizsgálata során megállapították, hogy ennek az extrém életmódú mikrobának lantanoidákra van szüksége anyagcseréje működéséhez. Ez a legelső adat arról, hogy egy élőlény ezeket az elemeket felhasználja. A kutatók bizonyították, hogy a M. fumariolicum lantánt, cériumot, prazeódiumot vagy neodímiumot igényel ahhoz, hogy metanol-dehidrogenáz (MDH) nevű enzimje működőképes legyen - ezek a ritkaföldfémek tehát az élőlény anyagcseréjében nagyon fontos enzim kofaktorai. Más baktériumokban eddig csak kalcium-kofaktorral működő metanol-dehidrogenáz enzimeket ismert a tudomány. Egyes metanotróf és metiltróf baktériumok genomjaiban viszont a M. fumariolicum-éhoz hasonló MDH-géneket sikerült azonosítani, így a kutatók szerint valószínű, hogy a lantanoidáknak nagyobb szerepük van a bioszférában, mint azt korábban bárki gondolta volna.

Forrás: Environmental Microbiology


A tatu rossz látása segítheti a vaksággal kapcsolatos kutatásokat
2

A kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus) számos rejtett képességgel rendelkezik - egy szippantással kiszagolja a 20 cm-el a föld alatt rejtőzködő rovarokat, és több mint egy méter magasra ugrik a levegőbe, ha megijed. A látásban azonban nem egy nagy tehetség: mivel a szeméből hiányoznak a fényérzékelő csapok, látása homályos és színtelen. Emellett a fény felfogására képes ún. pálcikái a napfényre túl érzékenyek. De a tatu ezen hiányosságai lehetőséget jelentenek az emberiségnek, ugyanis azon gének vizsgálati lehetősége, amelyek embernél vakságot okoznak, nagyon korlátozott. Egyszerre csak egy gént lehet a kísérletekben jól tanulmányozni, miközben számos különböző gén járulhat hozzá a látás elvesztéséhez. Összehasonlítva a tatu génjeit más rokon emlősökével, a kutatók már azonosítottak több olyan, a csapokkal kapcsolatos gént, amelyek a tatu genomjában működésképtelenné váltak több millió évvel ezelőtt. Ez teszi ezeket az állatokat a génterápiás kísérletek kiváló jelöltjeivé. Génterápiás módszerekkel helyre lehetne állítani a színlátást és megmutatni az utat a lehetséges emberi kezelésekhez – nyilatkozták a tudósok a San Diego-i „Society for Neuroscience” konferencián.

Forrás:
Science Magazine


Genomika

A 100. eukarióta genomot annotálta az NCBI1

Az Eukaryotic Annotation Pipeline nevű kezdeményezés keretében az amerikai NCBI, azaz Biotechnológiai Információs Központ már a 100. eukarióta genomot is elérhetővé tette a kutatók számára. A 2000-ben elindult annotálási folyamat tehát mérföldkőhöz érkezett - jelentették be az NCBI honlapján. Jól jelzi a genomszekvenálási technikák előretörését, hogy csak idén 47-tel nőtt a megszekvenált és annotált eukarióta genomok száma. A 100. élőlény, melyet ily módon is megismer a tudomány, a kínai aligátor.

Forrás: NCBI


Az állatok transzkripciós enhancer-szekvenciáinak evolúciója
1

A Philosophical Transactions of the Royal Society B különszámot jelentetett meg az állatok genomjaiban megtalálható transzkripciós enhancerek molekuláris és funkcionális evolúciójáról. Ezek a nem-kódoló szekvenciák rendkívül fontos szereppel bírnak a génexpresszió szabályozásában. A témakört 11 kutatási ill. összefoglaló cikk járja körül. A cikkek egy része az állatvilágban rendkívüli módon konzervált regulátor-szekvenciákat vizsgálja, mások az enhancer-régiók fokozatos evolúciós változásait; az egyik amerikai kutatócsoport pedig cikkükben azokat a régiókat elemzi az emberi genomban, melyek fajunk evolúciója során felgyorsult mértékben változtak meg. Ezek a régiók az ún. HAR-ok (human accelerated regions). A kutatók szerint az emberi genom ezen részeinek számottevő része transzkripciós enhancer, melyek az emberben komoly változásokon estek át azóta, hogy evolúciónk elvált a csimpánzétól. Így ezek a HAR-ok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberi faj számos tulajdonságában különbözik az emberszabásúak többi fajától, miközben génjeik nagyon nagy része közös (ha a teljes genomszekvenciákat hasonlítjuk össze, az ember és a csimpánz közti szekvenciahasonlóságot a legújabb tanulmányok 70%-körülire becsülik - a köztudatban elterjedt 99%-os azonosság a két faj között egy 1975-ből származó, csak a proteinszekvenciákra vonatkozó, mára elavult tanulmányból származik). A tanulmányban a szerzők a csimpánz és az ember homológ transzkripciós enhancer régióit beültették egerek genomjába: az eredmények szerint a transzgénikus egerek embriói a két különböző enhancer hatására különbségeket mutattak az idegrendszeri fejlődésükben. Ez bizonyítja, hogy a HAR-okban tapasztalható különbségek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember agya más, mint a többi emberszabásúé.

Forrás: Royal Society B


Orvostudomány

Az emberi és állati öntudat kutatásáról jelent meg összefoglaló munka1

Számos, a neurológia és pszichológia határterületen kutató szakember - agykutatók, bioinformatikusok, orvosi képalkotással foglalkozó kutatók és pszichiáterek - jelentetett meg együttesen egy összefoglaló cikket a Frontiers in Psychology folyóiratban. A kutatók szerint a modern módszereknek hála komoly előrelépések történtek olyan kutatási területeken, mint az öntudat és az agykéreg tevékenységeinek kapcsolata, a főemlősök vagy épp a gerinctelenek "öntudata" és az agysérülést szenvedett betegek agytevékenysége. A kutatók igyekeztek felvázolni a jövő lehetőségeit és kihívásait is.

Forrás: Frontiers in Psychology


Mikrobiológia

Baktériumok befolyásolják a hiénák szagjeleit1

Amikor a hiénák a szavannák füvén hagyják szagnyomaikat, ezek információval szolgálnak a fajtársaik felé. Ezeket az állatok szociális élete szempontjából fontos jeleket pedig nagy mértékben befolyásolják a mikroorganizmusok egy új tanulmány szerint. A kutatók új típusú szekvenálási technikákat és metagenomikai megközelítést bevetve analizálták vad hiénák illatmirigyeit, pontosabban a bennük élő mikrobákat. Az eredmények szerint a hiénák mirigyei belsejében főleg fermentációt folytató baktériumok élnek, melyek anyagcseréjük révén befolyásolják az illatmirigyek váladékának zsírsavösszetételét. A pontos összetétel függ az adott állat fajától, nemétől és termékenységi állapotától. A metagenomikai vizsgálatokat foltos és csíkos hiénákon is elvégezték. A kutatók szerint valószínűleg más emlősökben is hasonló szerepe lehet a fermentációt végző baktériumoknak.

Forrás:
PNAS


Evolúció

Számos választ és számos új kérdést hozott egy különleges egysejtű genomjának vizsgálata1

Amerikai és kanadai kutatók filogenomikai módszerekkel vizsgáltak meg egy újonnan felfedezett, Pygsuia biforma-nak elkeresztelt egysejtűt. Az új élőlény a Breviata nevű protista rokona, melyet eddig még nem sikerült egyetlen nagyobb élőlénycsoportba sem besorolni. Számos egysejtűről ma már ismert, hogy az eukarióták melyik nagy, átfogó csoportjába tartozik, de a rendszer bonyolult, ráadásul sok, alig ismert egysejtűt nem lehet se ide, se oda egyértelműen besorolni. Az újonnan leírt Pygusia genomjának megszekvenálása után a kutatók viszont tovább tudták finomítani az Unikonta nevű csoport rendszerét. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a Breviata-szerű egysejtűek, az Aposomonas-szerű egysejtűek és az Opisthokonta (azaz a gombák, állatok és rokonaik) egy nagy kládot alkotnak az Unikonta-n belül, melynek a cikk írói az Obazoa nevet adták. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/szamos-valaszt-es-szamos-uj-kerdest-hozott-egy-kulonleges-egysejtu-genomjanak-vizsgalata


Zoológia

A cyber-taxonómia elvei alapján írtak le egy százlábút
1

A Biodiversity Journal nem egy szokványos tudományos folyóirat: a legújabb trendeket és lehetőségeket követve csak elektronikus formában jelenik meg, ingyenesen hozzáférhető, nincsenek számai, hanem folyamatosan publikálja a cikkeket, valamint támogatja a hiperhivatkozásokat, nagyítható képeket, térképeket, interaktív 3D-modelleket és DNS-szekvenciaadatokat. Ezeket a lehetőségeket egyelőre még csak kevés taxonómus tudja kihasználni, de a mikro-computertomográfia, a jó minőségű digitális felvételek és a szekvenálás elterjedésével a kutatók mind pontosabb leírásokat képesek adni egy-egy élőlényről, melyeket a folyóirat a lehető legszemléletesebb formában tud bemutatni. Egy nemzetközi kutatócsoport most egy új százlábúfaj, a barlanglakó Eupolybothrus cavernicolus leírásához használta ki a taxonómia legmodernebb eszköztárának lehetőségeit. A hagyományos, elektronmikroszkópos és mikro-CT-ábrákat, videót, részletes transzkriptomikai adatokat, DNS-barcode-ot is tartalmazó cikk az alábbi linken ingyenesen elérhető. Az Eupolybothrus cavernicolus a legelső eukarióta faj, melyről ilyen részletességgel közölnek adatokat leírásakor.

Forrás: Biodiversity Journal


Az ”ázsiai unikornis”, a szaola felbukkanása – először ebben a században2

2013 szeptemberében egy Vietnamban felállított kameracsapda először készített fotókat a kis termetű szaoláról (Pseudoryx nghetinhensis), amelyet 1992 májusában írtak le, mint új fajt; ez volt az első nagyemlős, amelyet 1930-as évek óta felfedeztek. Nevével ellentétben nem egy szarva van, elnevezését inkább viselkedése indokolja, mert olyan ritkán láthatja ember, mint a mondabeli unikornist, illetve, hogy a 2 párhuzamos hosszú szarva egymáshoz közel helyezkedik el. A tudósok az állat egyedszámát néhány tucattól a néhány százig becsülik. (1999-ben is készítettek már felvételeket az állatról, ill 2010-ben egy elfogtak egy példányt de elpusztult).  A WWF csak nemrég hozta nyilvánosságra a fotókat és természettudósok szerint „ez az egyik legfontosabb Ázsiában vadállatról készült fotó az elmúlt két évtizedben”- nyilatkozta William Robichaud zoológus.
Ez az állat a Föld egyik állatkertéjben sem található meg!

Forrás:
WWF,   CNN,   UPI


Paleontológia

Megtalálták a rejtélyes dinoszaurusz testét - a karjai mellé1

Egy új lelet alapján végre megismerhetik a paleontológusok a Deinocheirus mirificus (a latin név jelentése 'csodás félelmetes karok') nevű ragadozó dinoszaurusz testfelépítését és valós méretét. Ez a faj felfedezése óta csupán hatalmas mellső lábainak kövületei alapján volt ismert. Az állat hatalmas kezei 2,4 méter hosszúak voltak. Egy dél-koreai csapat Mongóliában végzett ásatásai során talált két, jó állapotú fosszíliát, melyek alapján a dinoszaurusz 11 méter hosszú és 5 méter magas lehetett. Ráadásul meglepő módon az is kiderült, hogy ez a faj a vele nem rokon Spinosaurus-hoz hasonlóan tarajt viselt a hátán. Az eredményeket egy konferencián jelentették be.

Forrás: National Geographic


A valaha talált legrégebbi nagymacska-fosszíliát fedezték fel
2

A legősibb nagymacska maradványait találták meg paleontológiai ásatások során Tibetben. Az új lelet felfedezői szerint jelentős hiányt pótol a fosszilis adatokban. Az új nagymacska neve Panthera blytheae lett. A megtaláló egy folyómederben bukkant rá a csontokra: „ott volt egy antilop csontjai mellett az összetört, de teljes csontváz. Ez a lelet azt bizonyítja, hogy a nagymacskák evolúciója régebbre nyúlik vissza, mint azt korábban feltételeztük ” – mondta Jack Steng.

Forrás: Proceeding B

Természet- és Környezetvédelem

Éghajlatváltozás okozta a Haiyan tájfunt?2

A Fülöp-szigeteken még folyik a Haiyan szuper tájfun okozta pusztítás helyreállítása, amely egyes jelentések szerint több mint 10.000 ember halálát okozta, egyes tudósok máris azt feltételezik, hogy a katasztrófa oka az éghajlatváltozás lehet. A Nature magazin megpróbálta összegyűjteni a bizonyítékokat. A tartós szél sebessége nagyobb volt, mint 310 kilométer/óra,ezzel a Haiyan a legerősebb trópusi ciklon az írott történelemben. A korábbi rekordot a Camille hurrikán tartotta, amikor 1969-ben Mississippi államban a szél sebessége több volt, mint 300 km/h. A Fülöp-szigeteket kevesebb, mint 12 hónap alatt harmadik alkalommal sújtotta katasztrófa. Augusztusban a Trami tájfun okozott hatalmas áradásokat Luzon szigetén. 2012 decemberében a Bopha tájfun 2000 életet oltotta ki és 1,7 milliárd dollár kárt okozott Mindanao szigetén. Haiyan nagy valószínűséggel meghaladja ezt a számot: a Bloomberg Industries egy vezető elemzőjének a jelentése szerint a Haiyan teljes gazdasági hatása elérheti a 14 milliárd $-t.A halálos áldozatok száma itt már sokkal nagyobb volt, mert sokan a Fülöp-szigetekről nem hallgattak a figyelmeztetésekre és nem menekültek el a veszélyeztetett területekről időben. Sok éghajlat kutató úgy véli , hogy kézenfekvő a feltételezés, miszerint a trópusi vihar-tevékenység emelkedik. Van néhány bizonyíték arra, hogy vihar intenzitása valóban nőtt, de ez kizárólag az Észak- Atlanti-óceánra érvényes, ahol a megfigyelések a leggyakoribbak. Más helyeken a rendelkezésre álló bizonyítékok nem meggyőzőek. A globális klímamodelleknél lehetetlen megjósolni az olyan (globális értelemben) viszonylag kis méretű légköri zavarokat, mint például a trópusi viharok, annak ellenére, hogy ezek a jelenségek jól jellemzőek az időjárási térképekre. A tudósok szerint ezért úgy kell kikövetkeztetni a globális felmelegedés hatását a vihar tevékenységre, mint az általános minták légköri keringése. A hurrikán-kutató Kerry Emanuel, a Massachusetts Institute of Technology-ről már használ egy új technikát a trópusi ciklonok klímamodelljeinek szimulálására. Amikor alkalmazta modelljének forgatókönyvét a történelmi és jövőbeli éghajlat által leírt hat klímamodellre, a módszere előrejelzése alapján a trópusi ciklonok növelik gyakoriságukat és intenzitásukat a 21. század során minden trópusi óceán régióiban, kivéve a Csendes-óceán délnyugati részét.

Forrás:
Scientific American


2013. november 17.

1Walter P. Pfliegler 2Nemes Nagy Zoltán

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés