2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.11. - 2013-11-11 09:26:12 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.11.

Mikrobiológia

Bebizonyították, hogy denevérektől származik a SARS-vírus1


A SARS-koronavírus 2002 és 2003 között okozott pandémiát. Korábban feltételezték, hogy ennek a vírusnak és nemrég feltűnt közel-keleti rokonának (MERS-koronavírus) a természetes rezervoárjai a denevérek. Virológusoknak sikerült már különböző SARS-szerű koronavírusokat (angol rövidítéssel SL-CoV) izolálniuk Kínából, Afrikából és Európából származó denevérekből, de egyik sem volt a SARS vírusának közvetlen progenitora. Egy elsősorban kínai kutatócsoport most először talált olyan koronavírusokat denevérekben, melyek rendkívül közeli rokonai a SARS-nak, így annak progenitorai vagy a progenitor vírus közvetlen rokonai lehetnek. Az új vírusok genomszekvenciája és a humán sejtekhez való kötődésért felelős ún. spike-fehérjéje is rendkívül hasonlít a veszélyes SARS-víruséra (ezzel a fehérjével kötődik az ACE2 proteinhez). A kutatók szerint a vírus természetes rezervoárjainak jobb megismerése fontos stratégiai lépés a pandémiás járványok elleni készültségben.

Forrás: Nature



Immunológia

A nőstény gyümölcslegyek egy különleges proteinnel védekeznek a nemi betegségek ellen1

A gyümölcslegyek egyik parazitája egy gombafaj, a Metarhizium robertsii, mely nem öli meg a rovarokat, de szaporodási sikerüket csökkenti. A muslicák a párosodás során adják át egymásnak a fertőzést, egy új tanulmány szerint azonban a nőstényeknek van egy fegyverük a kór ellen. A hím nászzümmögését meghallva a nőstényekben aktiválódik egy gén, az ún. TotM, mely a Puccini-operáról elnevezett Turandot M fehérjét kódolja és segít leküzdeni a fertőzést. Ez a fehérje azonban kétélű fegyver, ha sokáig termelődik a muslicában, az károsan hat az egyedre. Vélhetően ezért aktiválódik csak a hímek hangjának hallatán, tehát röviddel a párzás előtt a fehérje expressziója.

Forrás: Proceedings of the Royal Society B


Orvostudomány

Új ligamentumot találtak az emberi térdben1

A Leuveni Egyetem két térdsebésze egy új tanulmányban elsőként adott részletes anatómiai leírást az emberi térd egy gyakorlatilag ismeretlen ligamentumáról. A két orvos kiindulópontja egy 1879-es tanulmány volt, melyet egy francia anatómus, Segond írt. Ő feltételezte, hogy a térd elülső részén található egy járulékos ligamentum. Az új tanulmány szerzői 41 vizsgált kadáverből 40-nél megtalálták, majd részletesen leírták ezt az Anterolaterális Ligamentumnak (ALL) elnevezett képletet - meglepő módon tehát az emberi test egy korábban szinte teljesen ismeretlen részét fedezték fel. Az új felfedezésnek komoly szerepe lehet a térdkeresztszalag-sérülésben szenvedő betegek gyógyításában.

Forrás: Journal of Anatomy, Kép: University Hospitals Leuven




Ökológia

A kucsmagomba baktériumokat tenyészt1

A vastagtönkű kucsmagombát (Morchella crassipes) vizsgálva svájci és német kutatók rájöttek, hogy ez a gomba Pseudomonas putida fajba tartozó baktériumokat nevel. A kucsmagomba tápanyagokat juttat a baktériumok számára, majd valamivel később az általuk termelt anyagokat használja fel arra, hogy tápanyagtároló képleteket, ún. szkleróciumokat növesszen. Emellett a gomba fonalai mentén a baktériumok terjedése is gyorsabb a talajban, így a kucsmagomba tulajdonképpen maga köré gyűjti az általa termesztendő baktériumokat. A kutatók C13-as jelölést alkalmaztak a tápanyagok gomba és baktériumok közti vándorlásának nyomon követésére. Hasonló jelenség korábban nem volt ismert, de elképzelhető, hogy ez a fajta kapcsolat számos más gombánál is megtalálható és ezáltal a talaj ökoszisztémájában rendkívül fontos szereppel bír.

Forrás: Proceedings of the Royal Society B


Zoológia

Mégsem ragadozó a magyar szálfarkú1

Az endemikus, csak egy bizonyos helyen fellelhető élőlények mindig számot tarthatnak a kutatók és a nagyközönség érdeklődésére. Így van ez a világörökséghez tartozó Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaiban is, ahol az évi több százezer látogató figyelmét mindig felhívják a kizárólag ezekben a barlangokban élő gerinctelenekre. Az egyik ilyen endemikus (al)faj a magyar szálfarkú (Eukoenenia spelaea vagvoelgyii), mely azért is különleges, mert rendjének egyik legészakibb képviselője. A pókszabásúak közé tartozó szálfarkúak apró, fehér, vak állatok, rendkívül nehezen lelhetők fel. Korábban úgy gondolták, hogy a szálfarkúak más ízeltlábúakkal illetve azok petéivel táplálkoznak, de most egy szlovák kutatócsoport kiderítette, hogy valójában a cianobaktériumokat fogyasztják. Eredményeiket a PLoS One-ban tették közzé, kiemelve, hogy a pókszabásúak között rendkívül ritka a nem-ragadozó életmód. Mindössze a kaszáspókok egy részéről, egyetlen pókról illetve számos atkáról ismert, hogy növényeket, gombát vagy rothadó anyagokat fogyaszt. Cianobaktériumot evő pókszabásúról pedig eddig egyáltalán nem volt adat.

Forrás: PLoS One

Horvátország legmélyebb barlangja ad otthont egy apró, áttetsző új csigának2

Horvátország legmélyebb barlangjában fedezték fel ezt az apró, áttetsző csigát. Az újonnan elnevezett faj a Zospeum tholussum nevet kapta, és a vizes földalatti biotópokban élő szárazföldi csigák csoportjába tartozik. Alexander Weigand, a Frankfurt-i Goethe Egyetemről talált egy élő példányt is egy kamrában, valamint egymaroknyi üres héjat több mint 800 méter mélyen a Lukina jama-Trojama barlangrendszerben.Ebben a mélységben a levegő hőmérséklete lecsökken a fagyos 3.3 C°-ra. A törékeny kagyló átlagosan mindössze 1,55 milliméter magas, vagyis a vastagsága nem éri el egy pénzérme átmérőjét sem. Az üres hájak majdnem átlátszóak, de az életkor növekedésével tejfehérek lesznek, írja Weigand cikkében a „Subterranean Biology” augusztusi számában.

Forrás Science News

Óriási diverzitás Costa Rica gyilkosfürkészei közt1

Amerikai kutatók az ingyenesen hozzáférhető ZooKeys folyóiratban egy majdnem 500 oldalas tanulmányt tettek közzé Costa Rica Heterospilini nemzetségcsoportba tartozó gyilkosfürkészeiről. A cikk a közép-amerikai ország gyilkosfürkészeit (Braconidae család) leíró sorozat legújabb része. Az entomológusok munkája megdöbbentő: az eddig ismert 3 Heterospilus-faj mellé 277 újat írtak le a mindössze 51 000 négyzetkilométeres országból. A tanulmány így jól példázza, hogy a trópusi rovarok diverzitását mennyire kevéssé ismeri még a tudomány.

Forrás: ZooKeys


Természet- és környezetvédelem

A Csendes-óceán vize ötször gyorsabban vette fel a hőt az utóbbi 60 évben, mint az elmúlt 10 000 évben2

A globális felmelegedés közelmúltban történő lassulása azt eredményezte, hogy néhány szkeptikus véleménye szerint az ipari szén-dioxid-kibocsátás nem okoz évszázados emelkedést a Föld felszíni hőmérsékletén. Ehelyett azonban, mielőtt sokan elfogadnák ezt az elméletet, a Science folyóirat egyik tanulmánya azt az elképzelést támogatja, hogy az óceánok felveszik a felesleges hőt egy részét; legalábbis napjainkban. Egy rekonstrukció alapján, amely a Csendes-óceán hőmérsékletét vizsgálta az elmúlt 10.000 évben, a kutatók azt találták, hogy a közép-mélység már 15-szor gyorsabban melegedett az elmúlt 60 évben, mint a korábbi 10.000 éves természetes felmelegedés ciklusok alatt. „Azzal kísérletezünk, hogy ezt a hőt átadjuk az óceánnak, anélkül hogy tudnánk, hogyan jön majd vissza és befolyásolja az éghajlatot”, mondta a tanulmány egyik társszerzője, Braddock Linsley, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Earth Observatory légkör-tudósa.

Forrás: Phys.org

Az ámbráscet halálával üzent nekünk - a gyomra tele volt műanyag szeméttel2

2013. július 29-én egy ámbráscet vetődött partra Tershellingben, Hollandia északi szigetén. Bár próbálkoztak a megmentésével, sajnos a bálna elpusztult. A fiatal felnőtt állat 13,5 méter hosszú volt, boncoláshoz a Harlington kikötőbe szállították. Az ámbráscet gyomrában nagy mennyiségű műanyagot találtak, ami egyre gyakoribb jelenség - mondják a Biodiversity Centre Naturalis kutatói.

Forrás: Realnews

Nagymacskák konzervációja - friss hírek1

Angol kutatóknak Borneó egyik, intenzív fakitermelés által fenyegetett esőerdejében kameracsapdával sikerült bizonyítaniuk a borneói vörösmacska előfordulását (Pardofelis badia). Az extrém ritka ragadozón kívül még további veszélyeztetett fajokat, a borneói ködfoltos párducot, a bengáli törpemacskát, a laposfejű macskát és a márványfoltos macskát is lefényképezték a kihelyezett kamerák. Törökország területéről azonban egy szomorú hír érkezett: kilőtték a világ egyik legutolsó anatóliai leopárdját (Panthera pardus tulliana) Diyarbakır mellett.

Forrás: Rewiliding foundation; The Guardian, Kép: IHA; Oliver Wearn/Safe project.

A világ legkisebb tatujának veszélyeztetettségét mérik fel2

A legkisebb tatufaj, a magyarul kis páncélos egérnek nevezett Chlamyphorus truncatus igazán különleges kinézetű állat. Súlya kb. 100 gramm és nagyon finom, selymes fehér szőr borítja. Annyira nehéz megtalálni, hogy a konzervációbiológiai kutatásuk során a Mendoza egyetem kutatói azt is nehezen mérik fel, hogy a jelenleg ismert 21 tatufaj közül a veszélyeztetettek közé tartozik-e.



Paleontológia

Hatalmas kacsacsőrű emlős fosszíliáját tárták fel
1

Obdurodon tharalkooschild-nak keresztelték azt a kihalt kacsacsőrű emlősfajt, melyet a világörökséghez tartozó ausztráliai Riversleigh lelőhelyen találtak, késő miocéni rétegben. A kutatók a Journal of Vertebrate Paleontology hasábjain írták le az egy méternél hosszabb, fogakkal is rendelkező állatot. Ma élő egyetlen rokonával ellentétben ez a faj bizonyára nagyobb halakat és teknősöket is képes volt elejteni. A fajt leíró cikk teljes terjedelmében elérhető ingyenesen.

Kép: Peter Schouten




2013. november 11.

1Walter P. Pfliegler 2Nemes Nagy Zoltán

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés