2017. szeptember 21. csütörtök
Máté, Mirella
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.04. - 2013-11-04 10:40:49 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.11.04.

Orvostudomány

Új, Alzheimer-kórra hajlamosító géneket azonosítottak1

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Genetics folyóiratban tette közzé az Alzheimer-kórral kapcsolatos rendkívül átfogó kutatása eredményeit. A kutatásban a világ Alzheimer-kutatóinak majdnem háromnegyede részt vett - összesen 145 intézet munkatársai. A vizsgálatokba 74.046 személyt vontak be, hogy olyan géneket azonosíthassanak, melyek kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulnak a kései Alzheimer kialakulásához (late-onset Alzheimer's disease, LOAD). A kutatók genomszintű asszociációs vizsgálatok (GWAS) segítségével az APOE nevű (apolipoprotein E-t kódoló) génen kívül még 19 olyat azonosítottak, melynek fontos szerepe lehet a betegség kialakulásában. Ezek közül 11 gént korábban még nem hoztak összefüggésbe az Alzheimerrel, így a betegség kutatásában új lehetőségeket nyithat a tanulmány.

Forrás: Nature Genetics


Genomika, Genetika

Példa nélküli a skorpiók evolúciós stratégiája1

A skorpiókról régóta ismert, hogy az ízeltlábúak egyik legsikeresebb csoportjának, a pókszabásúaknak egyik legprimitívebb, legősibb képviselői. Testfelépítésük meglehetősen konzervatív, ugyanakkor remekül adaptálódott a szárazság és a magas hőmérsékletek elviselésére. Kínai kutatók a Mesobuthus martensii nevű faj genomját vizsgálták a legújabb módszerekkel, hogy mélyebb betekintést kapjanak a skorpiók biológiájába és evolúciós történetébe. Az eredmények alapján a skorpiók evolúciója során a géncsaládok turnover-e és a génduplikáció szintje kifejezetten magas volt. Így ezen ősi ragadozók meglehetősen sokat változtak genetikailag, míg testfelépítésük alig módosult. Ilyet korábban más ízeltlábúcsoportoknál nem tapasztaltak. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/pelda-nelkuli-a-skorpiok-evolucios-strategiaja


A „genom hacker” felfedi az eddigi legnagyobb családfát2

Az online családfa oldalakról összegyűjtött adatok felhasználásával a híres "genom hacker " felépítette a valószínűleg valaha összeállított legnagyobb családfát. A kutató és csapata már tervezi, hogy az adatokkal - többek között egy olyan törzskönyvet , amely 13 millió személyt tartalmaz és a 15. századig nyúlik vissza - , elemezze olyan komplex genetikai tulajdonságok öröklését, mint például a hosszú élettartam és arcvonások. A családfák érdekes információkat nyújthatnának az ember és a népesség demográfiai elterjedéséről, mondja Nancy Cox genetikus, a University of Chicago kutatója. Szerinte a jövőben az ilyen adatok egy nap kapcsolódhatnak orvosi információkhoz , illetve DNS-szekvenciákhoz adataihoz. "Még valójában épp csak a felszínt kezdtük el kapargatni arról az információról, amit az ilyen típusú családfa el tudna árulni nekünk" mondja.

Forrás: Nature News


Evolúció

Majdnem kihaltak a méhek a dinoszauruszokkal együtt1

A méhek az evolúciósan fejlett kétszikűekkel együtt, a kései krétakor közepén jelentek meg, a két csoport pedig jelentős koevolúciós kapcsolatba került. Mivel a méhek alapvetően függenek a kétszikűektől, az utóbbiak között lezajló kihalási események bizonyára megtizedelték a méheket is. Ezt a feltevést azonban nehéz ellenőrizni, mivel a méhek közül meglehetősen kevés fosszília került elő. Amerikai és ausztrál kutatók ezért a méhek Xylocopinae alcsaládját (fadongók és rokonaik) molekuláris vizsgálatoknak vetették alá, hogy megtudják, hogyan zajlott evolúciójuk több tíz millió évvel ezelőtt. A rovarok DNS-szekvenciái alapján a 'molekuláris óra' megközelítést használva következtetni tudtak a Xylocopinae alcsalád tribusainak szétválási idejére és az egyes tribusok radiációjára. Az eredmények alapján ezek a hártyásszárnyúak meglehetősen korán több rokonsági körre váltak szét. A ma élő tribusok evolúciója azonban csak a krétakort lezáró nagy kihalási időszak után gyorsult fel: ezután váltak a fadongók és rokonaik fajgazdag csoportokká. A krétakori nagy kihalás tehát valószínűleg megtizedelte a méheket, melyeknek csak néhány képviselője maradt fenn akkoriban. Ez komoly hatással volt a kétszikű-méh kapcsolatokra és bizonnyal mindkét csoport evolúciójára is.

Forrás: PLoS One


Zoológia

Három új gerincesfajt fedeztek fel Ausztrália egy félreeső területén
1

Észak-Ausztrália mindentől távol eső, elszigetelt részén, a Melville-fok környékén queenslandi  zoológusok egy csapata érdekes új gerincesfajokra bukkant. Az egyik legérdekesebb közöttük egy levélfarkú gekkó (mely a Saltuarius eximius nevet kapta). Az állat vélhetően a kontinens történetének nedvesebb időszakából maradt fenn a területen, mikor még több volt az esőerdő. A kutatók egy új szkink- és egy békafajt is leírtak. A területet, mely egyébként nemzeti park is, joggal nevezik 'elveszett világnak', mert élővilága az egyre szárazabbá váló klíma miatt több millió éve elszigetelten fejlődik és bizonyára még számos érdekes fajt tartogat a kutatók számára. Az ország egyébként egyedülálló módon 500-nál is több nemzeti parkkal rendelkezik, melyek között bőven akadhat még hasonlóan érdekes feltáratlan terület.

Forrás: Zootaxa, Phys.org


Újabb delfinfajt fedeztek fel Ausztrália partjainál1

Alig két év telt el azóta, hogy az ausztráliai Victoria állam vizeiből genetikai módszerek segítségével leírtak egy új palackorrú delfint, mely a Tursiops australis nevet kapta. Ezúttal az észak-ausztráliai púposdelfinekről (Suosa génusz) derült ki, hogy nem egy széles elterjedésű faj helyi populációját képezik, hanem egy önálló, leíratlan fajba tartoznak. A púposdelfinek ismert fajainak száma így 4-re emelkedett. A kutatók 253 szövetminta DNS-analízisét végezték el (ezek főleg partra vetett állatoktól és múzeumi példányoktól származtak), valamint morfológiai méréseket is végeztek. Az új faj még nem kapott nevet.

Forrás:
Wildlife Conservation Society, Molecular Ecology


Botanika

Új sárkányfát fedeztek fel az Indokínai-félszigeten1

Thaiföld és Burma vidékein egy 12 méteres magasságot is elérő sárkányfát fedeztek fel, mely a Dracaena kaweesakii nevet kapta. A növény törzse akár több száz elágazással is rendelkezik, ami miatt a kertészet számára vonzó: kiderült, hogy Thaiföldön már kertészetekben, botanikus kertekben is ismerik ezt a sárkányfát, csak eddig senki nem ismerte föl, hogy leíratlan fajról van szó.

Forrás:
PhytoKeys


Természetvédelem

Új szabályozás védi a tengeri madarakat a hajók környezetszennyezésétől1

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) új szabályozása alapján a poliizobutén (PIB) nevű, a hajók motorjában használt kenőanyagot ezentúl tilos a nyílt tengeren kiengedni a hajókból. A PIB miatt csak idén több ezer tengeri madár pusztult el Nagy-Britannia partjainál. A természetvédelmi szervezetek és egyesült királysági civilek nyomására a ragasztószerű anyagot, mely gyakran beborította a madarakat, a jövő év elejétől csak a kikötőkben szabad a hajókból kiüríteni, ahonnan azt veszélyes anyagként a szárazföldre kell szállítani.

Forrás:
BBC



2013. november 4.

1Walter P. Pfliegler, 2Nemes Nagy Zoltán
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés