2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.20. - 2013-10-20 21:46:15 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.20.

Biokémia



A levelekben felhalmozódó olaj jelentősen növelheti a bioüzemanyagok és a növényi alapú élelmiszerek energiatartalmát.

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Brookhaven National Laboratory tudósai azonosították azokat a kulcsfontosságú géneket, amelyek szükségesek a növényi levelek és egyéb vegetatív növényi szövetekben az olajtermelésre és felhalmozásra. Ezeknek a géneknek az expressziójának a fokozásával jelentősen megnövekedett a levelek olajtartalma, amelyek a növényi biomassza leggyakoribb forrásai; ezeknek kiemelkedő hatása lehet a növényi alapú élelmiszerek és a megújuló bioüzemanyag-alapanyagok energiatartalmának a növelésére.

Forrás: Brookhaven National Laboratory 


Evolúció

Tetten ért evolúció egy parazita rák esetében

Egy kagylókban élősködő rákfaj egy érdekes populációját fedezték fel, amely teljesen más kagylóban él, mint rokonai. Az új gazdában élő példányok színezete és morfológiája is megkülönbözteti őket, de genetikai vizsgálatok szerint még nem váltak önálló fajjá - így a rákokat felfedező kutatók a fajkeletkezés korai állomásának szemtanúi lehettek. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/tetten-ert-evolucio-egy-parazita-rak-eseteben


Ökológia

Csak néhány fafaj uralja az Amazonas esőerdeit

Egy számos botanikus együttműködéséből megszületett tanulmány jelent meg a Science folyóiratban az egész Amazonas-medence és a Guyana-pajzs fafajainak elterjedéséről és gyakoriságáról. Az 1170 helyen végzett felmérések alapján a kutatók extrapolációja szerint a területen elképesztő számú, mintegy 16 000 fafaj él, viszont az összes példány felét a 227 leggyakoribb, hiperdominánsnak nevezhető faj teszi ki. Ezek a domináns fajok azonban meglehetősen specialisták, csak bizonyos élőhelyeken találhatók meg - ott viszont nagy példányszámban. Az eredmények a természetvédelem és a biodiverzitás kutatásának szempontjából is jelentősek.

Forrás: Science


Zoológia

A harlekinkaticák biológiai fegyvert használnak európai rokonaik ellen

Félő, hogy az Ázsiából betelepített és agresszívan terjedő harlekinkaticák (Harmonia axyridis) előbb-utóbb ki fogják szorítani az őshonos katicafajokat. A harlekinkaticák egy harmonin nevű vegyületet választanak ki, mely erős antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik. Így ezek a bogarak védettek a mikrosporídiumok ellen, azonban hordozzák ezeket a kórokozókat. Néha előfordul, hogy az őshonos katicák elfogyasztják a harlekinkaticákat, így a jövevényfaj fertőzései elterjednek közöttük, komoly károkat okozva a populációikban. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/index.php?page=content%2Fhirek.php&nid=708


Egy medvefaj lehet a himalájai jeti

A jeti, vagy yeti (a név a tibeti yeh-teh-ből származik, jelentése „kicsi, emberszerű állat”) egyértelműen a legismertebb legendás 'állatfajok' közé tartozik, de kevés tudós ad hitelt létezésének. Egyesek szerint egy, még fel nem fedezett főemlősről, mások szerint medvéről, sokak szerint pedig egyszerű legendáról van szó. Most úgy tűnik, tényleg létezhet egy állat, méghozzá egy medve, amely inspirálta a jeti-legendát, és amely eddig elkerülte a zoológusok figyelmét. Ráadásul egy híres genetikus állt elő az eredményekkel: Bryan Skyes oxfordi professzor, aki Ötzi mitokondriális DNS-ét vizsgálta, valamint ő azonosította be a Jekatyerinburgban meggyilkolt orosz cári család és személyzetének maradványait is. Skyes állítólagos jeti-mintákat, egy skalpot és egy szőrszálat vizsgált meg. A DNS-szekvenálás alapján egyértelműnek tűnik, hogy a minták egy medvétől származnak és leginkább egy 40 000 éves jegesmedve-lelet szekvenciáihoz hasonlítanak. A Himalájában élő feltételezett medvefaj így tehát a korai jegesmedvék egyik elkülönülten fejlődött utódja lehet (emellett a 'jeti' talán más medvefajokkal hibridizálódhatott is az idők folyamán). Skyes október 17-én jelentette be felfedezését, miközben a témáról írt tanulmányát már bírálatra elküldte egy szaklapnak. A következő lépés a professzor szerint egy élő példány megtalálása lenne, amelyet megfigyelve talán az is kiderülhet, hogy gyakran áll két lábra, ezzel inspirálva a himalájai ember legendáját.

Forrás:
Phys.org


Etológia

Az elefántok idomítás nélkül is tudják mit jelent, ha a gondozójuk rámutat valamire

Egy új kutatás szerint az afrikai elefántok felfogják az emberek által használt rámutató jelzéseket, nagyjából úgy, mint a 2 éves gyermekek.

Forrás: Current Biology


Paleontológia

Lehetséges, hogy csak egy előemberfaj létezett?


Egy 1,8 millió éves előemberkoponya a felfedezői szerint radikálisan megváltoztathatja a mai ember kialakulásáról alkotott képet. A Kaukázus déli részén található területén már eddig is számos, a Homo nembe tartozó jelentős ősmaradvány került elő. A Science folyóiratban egy nemzetközi kutatócsoport most egy Dmanisi településéről származó Homo erectus koponyaleletről számolt be, amely szerintük komoly hatással lehet az emberi evolúcióról alkotott felfogásra. Az új lelet egy 1,8 millió éves (korai pleisztocén kori), alsó állkapoccsal együtt előkerült teljes koponya. Agytérfogata 546 köbcentiméteres, tehát a korai emberelődökhöz hasonlóan meglehetősen kis méretű. Emellett az arckoponya alapján is hasonlóságot mutat az Afrikában előkerült nagyon korai Homo-példányokkal. Dmanisiből az új lelettel együtt már 5 meglehetősen jó állapotú koponya ismert, melyek, bár ugyan arról a lelőhelyről kerültek elő, és egymástól valószínűleg csak pár száz év választja el őket, meglehetősen különböző méretűek és felépítésűek. A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy az egyedi variáció a koponyák között olyan jelentős, hogy ha távoli helyekről kerültek volna elő, akkor bizonyára külön-külön fajokba sorolták volna őket. Jelenleg a Homo erectus-on kívül számos más előemberfajt ismer el a paleoantropológia (pl. H. rudolfensis, H. gautengensis, H. ergaster), melyeket az mai emberhez vezető evolúciós út oldalágainak tekintenek. A Dmanisiban talált koponyát leíró kutatók szerint viszont elképzelhető, hogy ezek valójában egyetlen, széles elterjedésű és változatos fajhoz tartoztak, tehát a Homo erectus-tól a mai emberig vezető út nem volt olyan szövevényes és elágazó, mint ahogy jelenleg tartják. Szerintük ezt az is alátámasztja, hogy a modern ember ill. a mai csimpánzok esetén is megfigyelhető a koponyaforma ill. -méret jelentős egyedi változatossága. A kutatók következtetéseit nem fogadta teljes egyetértés a paleoantropológia világában, ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy a kihalt élőlények esetében a 'faj' fogalma szükségszerűen szubjektív.

Forrás: Science, The Guardian, Phys.org


2013. október 20.

Kettinger Dóra, Nemes Nagy Zoltán,
Walter P. Pfliegler
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés