2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.06.  - 2013-10-06 13:46:51 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából  - 2013.10.06.




Molekuláris biológia

A rákgyógyítás számára is fontos eredményeket hozott az FGF-receptor vizsgálata

Egy zömében dán kutatócsoport funkcionális proteomikai megközelítéssel vizsgálta a fibroblaszt-eredetű növekedési faktor (FGF) receptorát. A csoport arra kereste a választ, hogy milyen molekuláris kapcsolók befolyásolják az FGFR2b-receptor sejten belüli szállítását (receptor-trafficking) és a sejtfelszínre való kihelyeződését. Az emberben eddig 22 féle FGF-et azonosítottak, melyek számos különböző (és nélkülözhetetlen) funkciót látnak el, ugyanakkor az általuk irányított folyamatok egyensúlyának felborulása rákos folyamatokat indíthat el. Emiatt az FGF-ek szignálját a sejtek felé közvetítő receptorok a rákkutatók egyik potenciális targetjét jelentik. A Molecular Cell folyóiratban közzétett új tanulmány szerint a funkcionális proteomika hathatós eszköz a hasonló jelátviteli utak szabályzásának kutatásában. Többek között sikerült kimutatni, hogy az FGF-7 és az FGF-10 ellenkező módon hat a receptorra: előbbi stimulálja a receptor lebontását és végső soron a sejtek proliferációját (ami kóros esetben daganatok kialakulásához vezethet), míg utóbbi a receptorok újrahasznosítását és a sejtek vándorlását segíti elő (rákbetegség esetében ez szintén káros lehet, mert a vándorló sejtek képezik a metasztázisokat). A kutatók a proteomikai módszerek segítségével azt is feltérképezték, hogy ezekhez a funkciókhoz milyen más fehérjék működésére van még szükség. A fehérjék interakcióinak pontos megértése pedig elengedhetetlen a célzott gyógyszerfejlesztés sikeréhez.

Forrás: Molecular Cell


 

Hatékonyabb fehérjeszintézist eredményezhet egy, a ritka kodonokat vizsgáló kutatás

Amerikai kutatók a baktériumok génjeinek elején található kodonok előfordulását vizsgálva a fehérjeexpresszió szabályozásában fontos jelenséget derítettek fel. Az eredmények a heterológ génexpressziót használó biotechnológiai ipar számára is hasznosak lehetnek. Részletes cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/hatekonyabb-feherjeszintezist-eredmenyezhet-egy-a-ritka-kodonokat-vizsgalo-kutatas

Forrás: Science


Mikrobiológia

Veszélyesen nagy a MERS-koronavírus genetikai tartaléka

A The Lancet c. vezető medikai szaklapban új tanulmány jelent meg a közel-keleti respirációs szindrómáról (MERS - Middle East Respiratory Syndrome). Ezt a betegséget a hivatalosan 2012-ben leírt MERS-koronavírus (a SARS-vírus rokona) okozza. A könnyen halálos fertőzést okozó MERS-vírus eredete máig tisztázatlan, az új tanulmány alapján pedig úgy tűnik, hogy egyszerre több, független forrásból jutott át az emberre, mivel meglehetős genetikai diverzitást mutat a szekvenciaanalízisek alapján. Az első, tavaly dokumentált eset óta a vírus 49 bizonyított halálesetet és 104 további megbetegedést okozott, főleg Szaúd-Arábia területén, így sürgetően fontos a vírus beható tanulmányozása. A kórokozót az elmúlt hónapokban kimutatták denevérekből és tevékből is, így nem kétséges, hogy számos emlőst meg tud fertőzni, ami nagyban hozzájárulhat terjedéséhez. Az új tanulmány szerzői kiemelik, hogy egy esetben (az Al-Hasa régióban történt kórházi járvány során) azonos helyen megfertőződött emberekben is egy-egy különböző vírustípus volt kimutatható. A többféle típus megnehezíti mind az immunrendszer, mind az egészségügyi hatóságok dolgát, növelve a MERS veszélyességét.

Forrás: The Lancet




 
Orvostudomány

Megállítja a HIV-fertőzést egy lábkrém

A ciclopirox nevű, gombaölő bőrkrémekben használt hatóanyag, illetve a deferiprone nevű vaskelátor egy amerikai tanulmány szerint nagyon meglepő mellékhatásokkal rendelkeznek: képesek a HIV-fertőzést felszámolni. A HIV-vírus megakadályozza, hogy az általa fertőzött sejtek a szervezet védelme érdekében apoptotikusan elhaljanak, emiatt okoz olyan nehezen kezelhető fertőzést. A vizsgált szerek viszont serkentik a sejtek (elsősorban a fertőzöttek) elhalását a mitokondriális membrán depolarizálásán keresztül, így a kezelés hatására előbb-utóbb a vírusok utánpótlása is megszűnik. A sejttenyészeteken végzett kísérletekben a kezelés leállítása után sem tértek vissza a vírusok, ami szintén jelentős pozitív eredmény. Ráadásul mindkét szer már rendelkezik a humán felhasználásra vonatkozó engedélyekkel. Dél-Afrikában már az I. fázisú klinikai kísérleteket is elkezdték a deferiprone-nal.

Forrás: PLoS One




Zoológia


A kihalt quagga segítheti a zebrák tanulmányozását

A quagga (Equus quagga quagga) talán a leghíresebb, ember által kipusztított patás állat. Az alföldi zebra egyik alfajaként számon tartott, rejtélyes módon csak részben csíkos állat az 1880-as években halt ki teljesen. Ez a zebraalfaj volt az első olyan kihalt állat, melynek egyes DNS-szakaszait még a '80-as években sikerült megszekvenálni, múzeumi példányokból vett mintákat felhasználva. Jelenleg Dél-Afrikában igyekeznek a quaggát újra 'kinemesíteni', kevéssé csíkos zebrák keresztezésével már létrehoztak egy quagga-szerű tenyészetet. Azzal, hogy a quaggaszerű zebrák vizsgálhatóvá válnak, számos, a zebrák furcsa kinézetével kapcsolatban felvetődött kérdésre lesz esély választ adni. Például, valóban hat-e a böglyökre a csíkos mintázat? Segíti-e a hőszabályozást a fekete-fehér test?

Forrás: The Horse.com




Új csajkófajokat írtak le a Balkánról

Görögországból és Bulgáriából új Lethrus-, azaz csajkófajokat írtak le. Az álganajtúrók közé tartozó ritka, nagyméretű csajkók valaha széles körben elterjedtek voltak Európa melegebb területein (a Rovartani Lapok egy 1884-es száma még szőlőkben igen elterjedt kártékony bogárként jellemzi a nálunk honos nagyfejű csajkót: http://goo.gl/rKi0oG). Mára a csajkók a természetfotósok által vágyott ritkasággá váltak. A Balkánon nemrég előkerült új fajok nemcsak a genusz természetvédelmi jelentősége miatt érdekesek, hanem azért is, mert az utóbbi évtizedekben igencsak ritkán fedeztek fel ekkora testméretű új fajokat Európában. Az új fajok közül hármat idén júliusban publikáltak a Prágai Nemzeti Múzeum folyóiratában, egyet pedig a mai napon a ZooKeys-ben).

Forrás: ZooKeys



Új nyílféregfaj a Kaliforniai-öbölből

A nyílférgek (Chaetognatha) az egyik legrejtélyesebb állattörzs: a kizárólag tengerekben élő lényeknek mindössze csak 120 fajuk ismert, és annyira különleges a testfelépítésük, hogy egészen a közelmúltig az sem volt biztos, hogy az ősszájú vagy az újszájú állatok közé sorolandók-e. Egyes kutatók még a gerinchúrosok őseit is bennük látták, ám jelenleg úgy tűnik, az ősszájúak közé tartoznak, ám közeli rokonaik nincsenek. Mivel rendkívül kevés kutató foglalkozik velük, ritkán kerülnek új fajok leírásra. Egy amerikai kutatócsoport 3200 méternél is mélyebben egy távirányítású eszköz (ROV) segítségével kifogott egy példányt, mely új fajnak bizonyult. A faj az Archeterokrohnia docrickettsae nevet kapta, mégpedig a Doc Ricketts-nek becézett jármű után, mellyel kifogták. A faj majdnem 3 centis hosszával rokonsági körének legnagyobb tagja.

Forrás:
Zootaxa



Érdekes apró evezőlábú rák Brazíliából

A kistermetű evezőlábú rákok egyes fajai parazitaként vagy kommenzalistaként gyakran más állatokon élnek. A Callianassidae családba tartozó, ásó életmódú szellemrákok testén a Clausidium nevű genusz tagjai találhatók meg, a ZooKeys folyóiratban most egy ilyen, újonnan felfedezett evezőlábút írtak le Brazília vizeiből. Az apró ízeltlábúról látványos elektronmikroszkópos képek készültek.

Forrás: ZooKeys




Paleontológia

100 millió évvel korábbra datálja a virágos növények megjelenését egy új pollenfosszília

Svájc északi részén megdöbbentően régi, a korai triász korszakból  (252-247 millió évvel ezelőtt) származó pollenfosszíliákat találtak. A virágos növények pollenjei jól ismertek a kora-krétakori ill. az annál fiatalabb rétegekből, de krétakorinál idősebb, virágos növénytől származó pollenmaradvány még sohasem került elő. Így az új leletek mintegy 100 millió évvel korábbra teszik a virágos növények kialakulását. A fosszíliákat leíró zürichi kutatók korábban a Barents-tenger alatti kőzetekben már találtak a virágos növények virágporára hasonlító leleteket, de azok rendszertani besorolása nem volt ennyire egyértelmű. A svájci maradványok a kutatók szerint bizonyosan a virágos növények egy nagyon ősi, bazális vagy éppen testvércsoportjától származnak.

Forrás: Frontiers in Plant Science



2013. október 6.

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés