2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.13. - 2013-10-13 11:49:49 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Heti hírösszefoglaló az élettudományok világából - 2013.10.13.


Molekuláris biológia

Orvosi-élettani Nobel díj a vezikuláris transzport felderítéséért

A 2013-as orvosi-élettani Nobel-díjat James E. Rothman, Randy W. Schekman és Thomas C. Südhof kutatók kapták a vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásaikért. Rothman jelenleg a Yale, Schekman a Berkeley, Südhof pedig a Stanford kutatója és most díjazott munkájukat egymástól függetlenül, évtizedekkel ezelőtt végezték. A sejtekben a transzportvezikulák felelősek számos anyag célzott szállításáért, kialakulásuk, sejten belüli mozgásuk és más membránnal borított struktúrákkal történő összeolvadásuk bonyolult, számos fehérje által szabályozott folyamat. Scheckman mutáns élesztősejtekben vizsgálta a transzportmechanizmusokat a 70-es években. Később Rothman a vezikulák dokkolását vizsgálta, melynek során membránokkal, pl. a sejtmembránnal olvadnak össze, így juttatják el tartalmukat rendeltetési helyükre (így ürül a véráramba pl. az inzulin is). Südhof pedig az idegsejtek közötti kémiai szinapszisokban lezajló kommunikációt vizsgálta, egész pontosan a vezikulákban tárolt neurotranszmitterek szállítását és ürülését. A három kutató munkája a molekuláris biológia és az orvostudomány számára is rendkívül fontos eredményekkel szolgált, számos kollégájuk szerint régen esedékes volt már kitüntetésük.

Forrás: Nature blogsScience Now




Orvostudomány


Káros lehet a vörösborban található a rezveratrol a sclerosis multiplexes betegek számára

A rezveratrol egy, a vörös szőlőszemek héjában és a földimogyoróban is előforduló polifenol vegyület, mely gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságai miatt a vörösbor egyik legegészségesebbnek tartott alkotója és étrend-kiegészítőként kapszulás formában is árulják. Egyes tanulmányok hasznosságát bizonygatták, más esetekben semleges vegyületnek bizonyult. Egy kutatócsoport most a The American Journal of Pathology szaklapban két sclerosis multiplex (MS) modellt használva az rezveratrol neuropatológiás tüneteket fokozó hatását mutatta ki. Az MS kutatásában általánosan használt kísérleti egértörzsekben a vegyület hatására fokozódott a gyulladás és a demielinizáció, így a szerzők szerint az MS-ben szenvedő betegeknek kerülnie érdemes a rezveratrolos étrend-kiegészítőket.

Forrás:
The American Journal of Pathology


Hatásos lehet a százlábú mérge fájdalomcsillapításra

A tradicionális gyógyászatban is használt kínai vörösfejű óriás százlábú (szkolopendra) mérge még a morfiumnál is sokkal hatékonyabban csillapítja a fájdalmat. Gyógyszerkutatók most egérkísérletek alapján felvetették az ízeltlábú mérgének gyógyászati felhasználhatóságát is. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/hatasos-lehet-a-szazlabu-merge-fajdalomcsillapitasra

Forrás: PNAS



Genomika, Evolúció

Rég halott lények DNS-ét is magukba építhetik a baktériumok

A Network of Researchers on Horizontal Gene Transfer szervezet szeptemberi konferenciáján egy dán kutató érdekes eredményekről számolt be a baktériumok örökítőanyag-felvevő képességéről. Régóta ismert, hogy a baktériumokban a természetes mutációk mellett a konjugáció, azaz a két baktériumsejt között történő bonyolult örökítőanyag-csere is hozzájárul a genetikai változatosság kialakulásához, valamint számos faj képes passzív vagy éppen aktív módon DNS-darabokat is felvenni a környezetből. Ezek a mechanizmusok egészségügyi szempontból is jelentősek, hiszen pl. az antibiotikum-rezisztencia terjedésében játszanak szerepet. A konferencián bemutatott eredmények szerint pedig akár rendkívül régi, töredezett DNS-darabok is könnyen bekerülhetnek a baktériumokba a környezetből és a genomba is beépülhetnek. Ezzel megszakíthatnak géneket vagy éppen megváltoztathatják egyes gének működését (ha pl. egy rövid szabályozószekvencia épül be), így a rég halott élőlények örökítőanyag-maradványai is az evolúció nyersanyagaiként működhetnek. Søren Overballe-Petersen egész pontosan egy 43 000 éves mamutcsont-darabot darált le, és a kísérletben használt baktériumok az ebben található DNS-darabkákat sikeresen felvették és beépítették.

Forrás: New Scientist

Biokémia

Programozható kémiai irányítóelemeket késztettek DNS-ből

A biológiai organizmusok komplex molekuláris hálózatok működése által képesek szabályozni önmagukat, illetve reagálni a környezetükre. Ha sikerülne hasonló tulajdonságokkal mesterséges rendszereket is felruházni, az segíthetné az „okosgyógyszerek” illetve az önszervező anyagok kifejlesztését. Ehhez arra van szükség, hogy kémiai vezérlőkörök álljanak rendelkezésre, melyek ellátják az érzékelés, a számítás és az irányítás feladatait. A Nature Nanotechnology folyóiratban DNS-alapú „kémiai programnyelvről” jelent meg egy közlemény. A különböző reakciók hálózatából álló kémiai körök az elektronikában ismert logikai áramköröknél komplexebb szignálfeldolgozásra lehetnek képesek a kutatók szerint. A kutatók által kitalált szisztéma az elosztott irányítórendszerekben alkalmazott algoritmusok kivitelezésére képes, összehangolva az egyes alrendszerek működését. (Az utóbbi években más irányokból is vizsgálták már a DNS technológiai célú felhasználását, pl. felmerült a számítógépekben való használata is, azaz a biomolekuláris számítástechnika).

Forrás: Nature Nanotechnology


Zoológia

Saját orrában fedezhetett fel új fajt egy epidemiológus

Tony Goldberg amerikai epidemiológus a csimpánzok fertőzéseit vizsgálta az ugandai Kibale Nemzeti Parkban, majd munkája után az Egyesült Államokba hazatérve duzzanatot érzett orrlyukában. Hamar kiderült, hogy egy nagyméretű kullancs fészkelte be magát a járványügyi szakember orrába (nem először történt ez meg vele), amelyet tükör és csipesz segítségével sikerült magának eltávolítania. Minthogy már jól felszerelt amerikai laborja is rendelkezésére állt, a parazita egy génszakaszát megszekvenálta, hogy a faji hovatartozását meghatározhassa. Azonban a példány DNS-e egyik olyan fajéhoz sem hasonlít, mely a szekvencia-adatbázisokban már szerepel, így könnyen elképzelhető, hogy egy teljesen új fajról van szó.

Forrás:
Science Now



Paleontológia

Új, 30 millió éves főemlőslelet Thaiföldről

A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban egy nemzetközi kutatócsoport egy thaiföldi szénbányában felfedezett kistermetű főemlősről számol be. A Krabia minuta-nak elkeresztelt faj, melynek csak állkapcsa került elő, a késő eocén korban, 33-35 millió évvel ezelőtt élhetett. A Krabia a majomalkatúak közé tartozik (tehát az ún. újvilági és óvilági majmok, nem pedig a primitívebb makik rokona). A majomalkatúak kifejlődésének helyét korábban Afrikába tették a kutatók, de számos, a közelmúltban felfedezett ősmaradvány, így a Krabia is arra utal, hogy valójában először Ázsiában jelentek meg és innen terjedtek nyugatabbra. A Krabia specializált fogsora a kutatók szerint jól mutatja, hogy már az eocénben is meglehetősen diverz volt a főemlősök ezen legfejlettebb csoportja.

Forrás: Proceedings of the Royal Society B 



Csigolyaduplázással a testhosszúságért – új evolúciós út a halaknál

A meghosszabbodott test a gerincesek evolúciójában egymástól függetlenül többször is kialakult. Egy Svájcban előkerült triászkori hal, a Saurichthys curionii esetében a csigolyaívek megkettőződése eredményezte a megnyúlt testhossz kialakulását, erre korábban még nem ismert példát a tudomány a gerincesek 500 millió évet átívelő evolúciós történetében. Bővebb cikkünk: http://www.mrns.hu/hirek/csigolyaduplazassal-a-testhosszusagert-uj-evolucios-ut-a-halaknal

Forrás: Nature Communications



 
2013. október 13.

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés