2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Helyreállítható-e a sérült idegrendszer működése? - 2012-01-10 22:00:37 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 3 hozzászólás 
Helyreállítható-e a sérült idegrendszer működése?

Betegségek vagy sérülések egyaránt károsíthatják az idegrendszert. Óriási előrelépést jelentene az orvostudományban, ha valahogy helyre lehetne hozni ezeket a károsodásokat, ezáltal gyógyíthatóvá válna például az epilepszia vagy a Huntington-kór. Kutatók egy csoportja ezen az úton indult el, mikor egészséges embrionális idegsejtekkel képesek voltak kijavítani felnőtt egerek genetikai hiba miatt sérült idegi kapcsolatait. Bár nem ez volt az elsődleges célja, a kutatás azt is bemutatja, hogy ilyen módszerrel bizonyos anyagcsere-zavarok is normalizálhatók.

A hipotalamusz az agy egy igen összetett és gyakran vizsgált területe, mely számos fontos funkciót lát el. Részt vesz többek között a testhőmérséklet, sőt az éhség, az anyagcsere szabályozásában. Az anyagcsere szabályozásának egyik útja a leptin nevű hormon segítségével történik, melynek receptora az agynak ezen a részén található. A leptin más hormonokon keresztül hatva csökkenti az étvágyat. Akár a leptin, akár a receptor génjében történik mutáció, az kóros elhízást eredményez. A Harvard University kutatói ezt az útvonalat használták fel idegsejt transzplantáció sikerességének tesztelésére.
 
Artur Czupryn és kollégái vad típusú egérembriók hipotalamuszából megfelelő fejlődési stádiumban lévő, leptin-receptort kifejező idegsejteket vettek ki, és ezeket felnőtt, leptin receptorral nem rendelkező génmódosított egerek hipotalamuszába ültették. A sejteket pontosan kellett beilleszteniük a megfelelő helyre, amihez nagy felbontású ultrahangos mikroszkópot használtak.  A beültetés után fluoreszcens GFP fehérjét felhasználva megfigyelhették hova épültek be a sejtek. Kis elektródák segítségével (ún. patch clamp módszerrel) pedig a sejtek membránjában lévő ioncsatornák működését követhették nyomon, vagyis azt hogy részt vesznek-e ingerület átvitelben.
 
A transzplantáció eredménye látványos volt. Az egerek lefogytak, anyagcseréjük kezdett visszaállni a normális szintre, ami azt sugallja, hogy az átültetett sejtek helyreállították a leptin jelátviteli útvonalat. Ezt a mikroszkópos és elektrofiziológiai megfigyelések is megerősítették, megfigyelték ugyanis, hogy a sejtek négy különböző idegsejt-típussá differenciálódtak, pontosan olyan típusú sejtekké, melyek leptinre érzékenyek. Sőt az is bebizonyosodott, hogy működőképes kapcsolatokat alakítottak ki a recipiens egerek agyának neuronjaival.

Jeffrey Macklis, a Harvard University professzora hangsúlyozta, hogy nem az volt a kutatás célja, hogy az elhízásra találjanak megfelelő kezelési módot. A leptin jelátviteli útvonal azért volt megfelelő, mivel egy összetett idegi kapcsolatrendszer, melynek megváltoztatása egyértelmű és jól mérhető eredménnyel járt. A legfontosabb eredménye az, hogy az átültetett neuronok nemcsak hogy megfelelő típusú sejtekké alakultak, de kapcsolatokat tudtak kialakítani a befogadó agy idegsejtjeivel, melyeken keresztül jeleket adhattak és kaphattak, helyreállítva egy bonyolult folyamatot.

Felnőttkorban az agynak csak néhány területén játszódik le neurogenezis, azaz születnek új idegsejtek, és pont az a kutatás érdekessége, hogy a vizsgált terület természetes állapotában nem tartozik ezek közé. Viszont korábbi tanulmányok bizonyították, hogy a neurogenezis itt is kiváltható például gyógyszerrel, ugyanúgy ahogy más területeken is.Az azonban ezekből a vizsgálatokból nem derült ki, hogy az újonnan született sejtek el tudták-e látni feladatukat.

A kutatók következő lépésként azt tervezik, hogy ugyanezt a vizsgálatot az idegrendszer más részén is elvégzik. Emellett az irányított neurogenezis módszerét is szeretnék kifejleszteni, vagyis egy olyan eljárást, mellyel irányíthatják az újonnan született idegsejtek fejlődését. Ha sikerrel járnak, egy nap talán valamennyi neurológiai betegségre megtalálják a gyógymódot.
 
A kutatás a Science folyóiratban jelent meg.


Biology News Net, 2011. november 25.
Harvard Gazette

Duleba Mónika


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 

Küldő: biomernok20142011-12-22 12:07:41 
Jól gondolod, és ha jól tudom a citromsav ciklusban keletkezik is, a szukcinil-CoA szintetáz működése közben.
 
Küldő: inf3rno2011-12-15 00:21:29 
Itt van egy abstract a kísérletről: http://www.sciencemag.org/content/334/6059/1133
Itt pedig kísérleti módszerek leírása: http://www.sciencemag.org/content/suppl/2011/11/22/334.6059.1133.DC1/Czyprun_SOM.pdf

Szóval GTP helyett green fluorescent protein-t (GFP) termelő sejteket használtak a megfigyeléshez.
 
Küldő: inf3rno2011-12-14 23:58:13 
"A beültetés után fluoreszcens GTP fehérjét felhasználva megfigyelhették hova épültek be a sejtek."
A GTP az nálam guanozin-trifoszfát, ami energiát szállító nukleotid és nem fehérje. Vagy én gondolom rosszul és ugyanezzel a rövidítéssel létezik fehérje is?
 

Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés