2017. szeptember 22. péntek
Móric, Ottó
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Gyógyulj az álmaiddal! - 2011-12-04 17:19:14 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Gyógyulj az álmaiddal!

"Az idő minden sebet begyógyít” – tartja a szólás és tapasztaljuk is néha. De mi van akkor, ha hibás a feltételezés? Mi van, ha nem is az idő a felelős ezért, hanem az álmodással töltött úgynevezett REM (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás) alvás? Egy nemrégiben megjelent tanulmány kimutatta, hogy az alvás ezen fázisa, ami egy egészséges ember pihenésének 20%-át teszi ki, segíthet leküzdeni a hétköznapok fájdalmas
megpróbáltatásait.


Habár életünk 1/3-át alvással töltjük, a neurobiológusok között nincs egyértelmű konszenzus az REM alvás funkciójára vonatkozóan. Azonban most Matthew Walker, a Kaliforniai Egyetem Pszichológia és Idegtudományok Tanszékének docense és kutatócsoportja egy 2011. november 23-án a Current Biology-ban megjelent tanulmányukban megoldott néhány rejtélyt, amelyek összekötik az álmodó alvást a tanulással, a memóriával és a hangulati zavarokkal. Jelen vizsgálat rámutat arra, hogy miért is olyan fontosak az álmaink.

Az alvás az agyban egy egyedi neurokémiai állapotot hoz létre, REM-alváskor a napközben szerzett élményeinket újraértelmezzük, más-más perspektívákba helyezzük, integráljuk, mindez nyugodt állapotban. Így az alvás egyfajta éjszakai terápiát, gyógyírt jelent számunkra, miközben elhalványulnak, ellágyulnak az éles és rideg érzelmi tapasztalatok. A kutatók kimutatták, hogy a REM alvás során lecsökkenő noradrenalinszintnek köszönhetően a fájdalmas vagy ijesztő emlékek újraélésekor nem alakul ki olyan intenzív érzelmi reakció, mint ébren, ugyanakkor az álmok segítenek feldolgozni a minket ért sérelmeket, és mikor legközelebb találkozunk ugyanazzal a helyzettel már ismert és kevésbé visel meg minket.

Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a REM alvás során a noradrenalin nevű stresszhormon szintje jelentősen lecsökken, és ismert az is, hogy más mentális zavarok mellett a depressziós és poszttraumás stresszben szenvedő betegeknél a hangulati zavarok megszakították az egészséges alvási szokásokat. Például a háborús veteránok nehezen heverik ki az őket ért élményeket és gyakran visszatérő rémálmok nehezítik meg pihenésüket, így mindennapjaikat. Az ilyen betegeknél az „éjszakai terápia” nem működik hatékonyan. A stresszhormon jelenléte miatt, miközben álmai segítségével újraéli a fájdalmas eseményeket, a szervezete megismétli a teljes zsigeri élményt is.

A klinikai tapasztalat azt sugallja, hogy van egy potenciális ok-okozati összefüggés az alvás és az érzelmi agyműködés között, ugyanis szinte minden mentális probléma együttes tünete az alvászavar. Egy Seattle-i kórház (ahol háborús veteránokat kezeltek) orvosai beszámoltak arról, hogy egy általános vérnyomásgyógyszer segítségével poszttraumás stresszben szenvedő betegeknél akaratlanul is megakadályozták a visszatérő rémálmokat. Kiderült, hogy a szóban forgó szer egyik mellékhatása az volt, hogy csökkentette az agyban a noradrenalin szintjét, így létrehozva egy stresszmentes állapotot a REM alvás idejére, így elősegítve a jobb minőségű alvást. Ennek az összefüggésnek a megértése sarkallta Walkert és kutatócsoportját arra, hogy elkezdjenek alaposabban foglalkozni az álmok jótékony hatásával.

A vizsgálatban 35 egészséges fiatal felnőtt vett részt, akiket két csoportra osztottak. Minden résztvevővel 150 sokkoló fotót nézettek meg két alkalommal, a két alkalom között 12 óra eltéréssel, miközben MRI-vel figyelték az agyi aktivitásukat. Az első csoport megnézte a fotókat reggel és este, a második csoport pedig első nap estéjén, majd a teljes éjszaka átalvása után másnap reggel.

Azt figyelték meg, hogy a második csoport tagjainál (akiknek lehetőségük volt aludni a képek két megtekintése között) jelentősen lecsökkent az érzelmi reakció, az MRI drámai csökkenést mutatott az amygdala (az agy érzelmi folyamatokért felelős része) reaktivitásában. Ezenkívül a kutatók EEG-vel felvették az alvó alanyok elektromos agyi aktivitását, és azt találták, hogy a REM alvás során bizonyos elektromos aktivitásmintázatok csökkentek. Ez azt mutatja, hogy a stresszhormonszint csökkenésével az agyban csillapodott az előző napi tapasztalatokra adott érzelmi reakció.

Az alvás REM fázisa során tehát az emlékeink kerülnek újrafeldolgozásra egy alacsony noradrenalin szintű biztonságos környezetben. Amikor másnap felébredünk, a korábban megélt tapasztalatoknak már csökkent az érzelmi ereje, nem hat ránk olyan erőteljesen, mert úgy érezzük, hogy kezelni tudjuk a helyzetet. Ezen ismeretek lehetőséget nyitnak az alvás- és mentális betegségek hatékonyabb gyógyítására.

ScienceDaily, 2011. november 23.

Dimény Orsolya




Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés