2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Génelcsendesítés tervezőprogrammal? - 2010-01-11 11:38:02 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Géncsendesítés tervezőprogrammal?


Az elmúlt évek egyik legjelentősebb tudományos eredménye az RNS interferencia jelenségének feltárása volt. A felfedezés új megvilágításba helyezte a génszabályozásról alkotott korábbi tudományos elképzeléseket, és ennél fogva a génterápiás lehetőségek robbanásszerű fejlődését várják tőle. Ám sok mozzanata még máig nem egyértelmű. Egy újonnan napvilágot látott tanulmány azonban egy fontos, eddig még kérdéses részletet úgy látszik, tisztázni tudott.

A poszt transzkripciós géncsendesítés, vagy RNS interferencia jelensége az 1990-es évektől vált sok genetikus érdeklődésének tárgyává. A folyamat a DNS-ről másolódott messenger RNS (mRNS) szintjén gátolja a gén kifejeződését. Mindez úgy történik, hogy 21-25 nukleotid hosszú rövid RNS szakaszok – mikro RNS-ek (miRNS) – bizonyos fehérjékkel közreműködve gátolják a mRNS-ről történő fehérjeszintézist. Ezek a miRNS-ek szintén a genomról íródnak át, többnyire olyan DNS szakaszokról, amelyeket eddig ’nem kódoló’ szakaszoknak gondoltak.

A miRNS-ek képződése:

A miRNS-ek a saját genomról íródnak át. Az RNS polimeráz III először az éretlen formáját, a pri-miRNS-t szintetizálja. Ennek processzálásával keletkezik a pre-miRNS, mely a sejtmagból a plazmába szállítódik, ahol más enzimek tovább alakítják. Végső, effektor funkcióval bíró formáját az Argoneute (AGO) fehérjecsalád egy tagjával kapcsolódva éri el, vele együtt alakítja ki a RISC komplexet(RNA  induced silencing comlex – RNS indukálta csendesítő komplex). A RISC komplex ezután a mRNS 3’ végi UTR (untranslated region – nem kódoló régió) szekvenciájához köt, és ezzel gátolja fehérjeszintézist, vagy némely esetben a mRNS szerkezetét destabilizálja. A folyamatról fontos tudni, hogy a komplex effektor molekulája az AGO fehérje, a miRNS csupán az „idegenvezető”, aki a szekvenciailleszkedés alapján a fehérjét a mRNS megfelelő bázisaihoz irányítja.



A miRNS alapú szabályozás részletei odáig, hogy a RISC komplex a mRNS UTR régiójához köt, többé-kevésbé tisztázottak. Ám állati szervezetekben megfigyelték, hogy a miRNS és a mRNS találkozása „lötyögős”, vagyis nem szigorú bázispárosodás szerint zajlik. Ez nehézségek elé állította a kutatókat, hiszen a pontatlan illeszkedés miatt nehezebb megtalálni egy adott miRNS megfelelő célszekvenciáját.



A San diegoi University of California kutatói , Gene Yeo és Amy Pasquinelli a Caenorhabditis elegans fonálférgen végeztek részletes vizsgálatokat azért, hogy megtalálják a különböző miRNS-ek specifikus kötőhelyeit. Azt eddig sem vitatták ugyanis, hogy a pontatlan illeszkedés ellenére a folyamatnak ne lenne nagyfokú specifitása. CLIP-seq analízissel izolálták a miRNS-ek célszakaszait, vagyis olyan mRNS szakaszokat, amelyek a C. elegans ALG-1 nevű argonaute (AGO) fehérjéjével kötésben voltak. Innen ezután immunoprecipitációval (egy bizonyos fehérje szelektív kicsapása a rá jellemző ellenanyag használatával) eltávolították a fehérjét, és a visszamaradt RNS szakaszt szekvenálták.

Gene Yeo, a kutatás egyik vezetője szerint a módszerükkel sikerült azonosítani azokat a régiókat, amik a miRNS-ek célpontjai a mRNS 3’ UTR szakaszán, illetve feltárták ezen kötőhelyek specifikus mivoltát is, azaz azokat a molekuláris jellegeket, amitől ezek a bázisok a miRNS-ek (és az ALG-1 fehérje) támadáspontjai lesznek. A felfedezést bioinformatikai módszerekkel társítva a kutatóknak - reményeik szerint - a nem túl távoli jövőben lehetőségük lesz arra, hogy adott miRNS-nek megkeressék a saját kötőhelyét, és vica versa: adott kötőhelyhez megtalálják a megfelelő miRNS-t. Ez óriási előrelépés lenne, hiszen így gyakorlatilag számítógép segítségével rendkívül pontosan és egyszerűen, célzott génterápiás lehetőségek előtt is megnyílna az ajtó – ha sikerül megoldani a miRNS-ek sejtbe juttatásának máig megoldatlan problémáját.

10 January 2010 online Nature Structural & Molecular Biology  | doi:10.1038/nsmb.1745

Szlávik Attila
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Ez a cikk még nem lett értékelve.

Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés