Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.

Gátolható a tumorok kiújulása - 2010-02-26 11:36:10	0 hozzászólás
Gátolható a tumorok kiújulása A glioblasztóma az egyik legnehezebben kezelhető és legveszélyesebb agytumor. Sugárkezeléssel elérhető ugyan, hogy a daganat zsugorodjon, de néhány hét vagy hónap elteltével majdnem minden esetben számolni kell a kiújulásával. Egy új kezeléssel azonban úgy tűnik, megelőzhető, hogy a sugárterápia után a daganat újra erőre kapjon. A glioblasztóma a központi idegrendszert érintő daganatos megbetegedések közel 20%-át teszi ki és ahogy az a nevéből is sejthető, az agyszövetben lévő gliasejtek kóros elszaporodását jelenti. Kezelésére a műtéti eltávolítástól a sugárkezelésen át a kemoterápiáig sok lehetőség áll az orvosok rendelkezésére, ám ezek egyike sem jelent végleges gyógyulást. A Stanford Egyetem kutatói laboratóriumi egerek agyába ültetve tanulmányozták a humán glioblasztóma sejtek viselkedését.  Ahogy azt előre megjósolták, a transzplantált glioblasztóma sejtek tumorokat képeztek az állatok agyában. Ezek úgy növekedtek és terjedtek, mint az emberekben, és bár a sugárterápia  hatására ugyan visszafejlődtek, de később újra megjelentek. A daganatok akkor válnak rosszindulatúvá, amikor a kezdeti jóindulatú (benignus) szövetburjánzás sejtjei függetlenednek az alaphártyától és a szervezet saját szabályozó rendszerét megkerülve korlátlan növekedési potenciálra tesznek szert. A rosszindulatú (malignus) sejtek képessé válnak az immunrendszer "kijátszására", sőt arra is, hogy a közelükben levő érnél új kis ágak növekedését indukálják (ezt a folyamatot nevezik angiogenezisnek). Ezzel hozzásegítik saját magukat az oxigénhez és a tápanyaghoz.  Az érképzés egy másik útvonala az, amikor a csontvelőből „toboroznak” sejteket (angioblasztokat), amelyek teljesen új ereket képeznek a tumorban (ez a vaszkulogenezis). Az erek betörése a tumor szövetébe azt is eredményezi, hogy néhány sejt a véredényeken keresztül a testen belül új helyre juthat el, vagyis áttéteket képezhet. Az érhálózattal már rendelkező (vaszkularizált) daganatok esetében a kezelés után sokkal nagyobb a kiújulás esélye is. Mivel a kutatók által a kezeléséhez használt nagy dózisú sugárzás a daganat környezetében lévő erek egy részét is elpusztította, a tumorok angiogenezist nem indíthattak el, a közelükben lévő sérült véredényeket ugyanis nem tudták arra ösztönözni, hogy új ágakat növesszenek. A sugárkezelést követően újra megjelenő, és egyre növekvő tumoros sejttömegben emiatt viszont tápanyag- és oxigénhiány alakult ki, aminek hatására megnőtt a hypoxia-indukált faktor 1 génjének (HIF-1) expressziója. A HIF-1 a működése során olyan génaktivációs kaszkádot indít el, amelynek hatására a csontvelőből származó sejtek elárasztják a tumort, és elindítják a vaszkulogenezist. Ha a HIF-1 működését gátolták  a daganatban nem képződtek új erek, vagyis nem történt vaszkulogenezis. Kiderült ugyanis hogy a HIF-1 blokkolása megakadályozza az immunsejtek egy speciális típusának, a BMDC sejteknek (Bone Marrow-derived Dendritic Cell, azaz csontvelői eredetű dendritikus sejt) a tumorokhoz történő vándorolását, mely sejtek viszont fontos elemei a környező erektől független érképzésnek, a vaszkulogenezisnek. Így elérték, hogy a sugárterápiát követően a kutatás 100 napos időtartama alatt a kezelt állatokban a daganat nem újult ki, míg a kezeletlen egerek a 70. nap környékén mind elpusztultak. A HIF-1 indukálta vaszkulogenezis blokkolására a kutatók egy másik módszert is kiróbáltak. Ehhez az AMD3100 nevű molekulát használták, amelyről kiderült, hogy két fehérje kölcsönhatását gátolja. A fehérjék egyikét a BMDC-k fejezik ki a felszínükön, a másikat pedig a hipoxiás daganatsejtek termelik HIF-1 hatására.  Ha a két protein kölcsönhatásba lép egymással, a csontvelői sejtek megtapadnak a daganat szövetében, és érképzést indukálnak, ennek gátlásával viszont a vaszkularizáció elmarad. A kutatók az AMD3100-val való infúziós kezelést azzal egészítették ki, hogy a BMDC-k felszínén kifejeződő receptor működését gátló antitesteket is adtak a kísérleti állatoknak. A kezelés hatásossága ebben az esetben is igen bíztatónak mondható. A kutatás során egyértelműen kitűnt, hogy az érképzés gátlásával az állatok túlélése jelentősen javult, és a daganat a kezeléseket követően nem tért vissza. Habár ebben a kutatásban kizárólag a glioblasztómára összpontosítottak, a kutatók elképzelései szerint a módszer más tumoroknál is hatásos lehet. Továbbá, mivel az AMD3100-at csontvelőátültetések során már alkalmazzák a klinikumban, vagyis az emberi alkalmazása már bevett gyakorlat, a humán kipróbálásra nem kell sokat várni, csakúgy, mint a rutinszerű alkalmazására.   ScienceDaily 2010.02.23. Kisvári Gábor
Cikk ajánlása » email:	Hozzászólás

Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):