![]() |
2018. április 23. hétfő Béla, Egon |
![]() |
Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.
Kiválasztott hír:
Megosztás: 




Gátolható a tumorok kiújulása - 2010-02-26 11:36:10 |
![]() ![]() |
Gátolható a tumorok kiújulása![]() A glioblasztóma a központi idegrendszert érintő daganatos megbetegedések közel 20%-át teszi ki és ahogy az a nevéből is sejthető, az agyszövetben lévő gliasejtek kóros elszaporodását jelenti. Kezelésére a műtéti eltávolítástól a sugárkezelésen át a kemoterápiáig sok lehetőség áll az orvosok rendelkezésére, ám ezek egyike sem jelent végleges gyógyulást. A Stanford Egyetem kutatói laboratóriumi egerek agyába ültetve tanulmányozták a humán glioblasztóma sejtek viselkedését. Ahogy azt előre megjósolták, a transzplantált glioblasztóma sejtek tumorokat képeztek az állatok agyában. Ezek úgy növekedtek és terjedtek, mint az emberekben, és bár a sugárterápia hatására ugyan visszafejlődtek, de később újra megjelentek. A daganatok akkor válnak rosszindulatúvá, amikor a kezdeti jóindulatú (benignus) szövetburjánzás sejtjei függetlenednek az alaphártyától és a szervezet saját szabályozó rendszerét megkerülve korlátlan növekedési potenciálra tesznek szert. A rosszindulatú (malignus) sejtek képessé válnak az immunrendszer "kijátszására", sőt arra is, hogy a közelükben levő érnél új kis ágak növekedését indukálják (ezt a folyamatot nevezik angiogenezisnek). Ezzel hozzásegítik saját magukat az oxigénhez és a tápanyaghoz. Az érképzés egy másik útvonala az, amikor a csontvelőből „toboroznak” sejteket (angioblasztokat), amelyek teljesen új ereket képeznek a tumorban (ez a vaszkulogenezis). Az erek betörése a tumor szövetébe azt is eredményezi, hogy néhány sejt a véredényeken keresztül a testen belül új helyre juthat el, vagyis áttéteket képezhet. Az érhálózattal már rendelkező (vaszkularizált) daganatok esetében a kezelés után sokkal nagyobb a kiújulás esélye is. Mivel a kutatók által a kezeléséhez használt nagy dózisú sugárzás a daganat környezetében lévő erek egy részét is elpusztította, a tumorok angiogenezist nem indíthattak el, a közelükben lévő sérült véredényeket ugyanis nem tudták arra ösztönözni, hogy új ágakat növesszenek. A sugárkezelést követően újra megjelenő, és egyre növekvő tumoros sejttömegben emiatt viszont tápanyag- és oxigénhiány alakult ki, aminek hatására megnőtt a hypoxia-indukált faktor 1 génjének (HIF-1) expressziója. A HIF-1 a működése során olyan génaktivációs kaszkádot indít el, amelynek hatására a csontvelőből származó sejtek elárasztják a tumort, és elindítják a vaszkulogenezist. Ha a HIF-1 működését gátolták a daganatban nem képződtek új erek, vagyis nem történt vaszkulogenezis. Kiderült ugyanis hogy a HIF-1 blokkolása megakadályozza az immunsejtek egy speciális típusának, a BMDC sejteknek (Bone Marrow-derived Dendritic Cell, azaz csontvelői eredetű dendritikus sejt) a tumorokhoz történő vándorolását, mely sejtek viszont fontos elemei a környező erektől független érképzésnek, a vaszkulogenezisnek. Így elérték, hogy a sugárterápiát követően a kutatás 100 napos időtartama alatt a kezelt állatokban a daganat nem újult ki, míg a kezeletlen egerek a 70. nap környékén mind elpusztultak. A HIF-1 indukálta vaszkulogenezis blokkolására a kutatók egy másik módszert is kiróbáltak. Ehhez az AMD3100 nevű molekulát használták, amelyről kiderült, hogy két fehérje kölcsönhatását gátolja. A fehérjék egyikét a BMDC-k fejezik ki a felszínükön, a másikat pedig a hipoxiás daganatsejtek termelik HIF-1 hatására. Ha a két protein kölcsönhatásba lép egymással, a csontvelői sejtek megtapadnak a daganat szövetében, és érképzést indukálnak, ennek gátlásával viszont a vaszkularizáció elmarad. A kutatók az AMD3100-val való infúziós kezelést azzal egészítették ki, hogy a BMDC-k felszínén kifejeződő receptor működését gátló antitesteket is adtak a kísérleti állatoknak. A kezelés hatásossága ebben az esetben is igen bíztatónak mondható. A kutatás során egyértelműen kitűnt, hogy az érképzés gátlásával az állatok túlélése jelentősen javult, és a daganat a kezeléseket követően nem tért vissza. Habár ebben a kutatásban kizárólag a glioblasztómára összpontosítottak, a kutatók elképzelései szerint a módszer más tumoroknál is hatásos lehet. Továbbá, mivel az AMD3100-at csontvelőátültetések során már alkalmazzák a klinikumban, vagyis az emberi alkalmazása már bevett gyakorlat, a humán kipróbálásra nem kell sokat várni, csakúgy, mint a rutinszerű alkalmazására. ScienceDaily 2010.02.23. Kisvári Gábor |
|
![]() Hozzászólás |
|
Értékelések száma: 7, Cikk értéke (1-10):

BrainMaps
Cell Migration
CSH Protokollok
DDBJ
EMBL
External Plasmids Database
Fishmap
FlyBase
GeneCards
GeneOntology
Google tudós
Impakt faktor
Kalkulátor
Kémiai kalkulátor
Labor protokollok
Microorganisms
NCBI
Pathway Interactions
PubMed
ResearcherID
Science AAAS
Stem Cells
Western Blot protokoll
WormBase

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti.
Hirdetés