2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Friss hírek az élettudományok világából_4 - 2013-06-20 12:59:01 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Friss hírek az élettudományok világából 2013. június 20.



Mikrobiológia

Az édesvizekben szelekciós előnyt élveznek a toxintermelő kólibaktériumok

Bár az Escherichia coli baktérium minden ember bélrendszerében megtalálható (jelentős mennyiségben), léteznek olyan törzsei, melyek veszélyes toxinokat termelnek, így súlyos fertőzést eredményezhetnek. A legtöbb törzs ugyanakkor veszélytelen, sőt, kifejezetten hasznos a gazda számára. Egy kutatócsoport most azt vizsgálta, miért éri meg egyes törzseknek toxint termelniük. Az ún. Shiga-toxint termelő törzseket vizsgálva kiderítették, hogy a méreg segíti az életben maradásukat a természetes vizekben, mert a mérgező baktériumokat kevésbé fogyasztják el az egysejtűek. Forrás: Applied and Environmental Microbiology
Fraktál-formák alakulnak ki a baktériumok biofilmjeiben

A baktériumok által tárgyak vagy élőlények felületén képzett biofilmrétegeknek fontos szerepük van: segítségükkel a baktériumoknak nagyobb a túlélési esélyük, mintha elkülönülten élnének. Cambridge-i kutatók azt vizsgálták, milyen egy-egy biofilm finomszerkezete. Ehhez egymás mellé oltottak különböző színes molekulákat termelő mesterséges baktériumtörzseket, így mikroszkóp segítségével láthatóvá vált a kialakuló biofilmekben a különböző törzsek keveredése. Kiderült, hogy az egyes sejtek osztódása lineárisan történik, de az egyenes vonalban létrejövő sejtek bármilyen apró hatásra elmozdulnak, így kusza, fraktálszerű formák jönnek létre egy-egy biofilmen belül. Forrás: University of Cambridge





Élettan

A köröm növekedése és az ujjvégek regenerációja összefügg

Az emlősök ujjainak legvége (a köröm vagy karom közelében), ellentétben az ujjak többi részével, képes a regenerálódásra. Sokáig ismeretlen volt, hogy hogyan függ össze a köröm és a regenerálódás. A Nature-ben közölt tanulmány szerint a körömbeli őssejtek (nail stem cell, NSC) helyezkednek el a köröm proximális mátrixában. Ezek a sejtek az ún. Wnt-útvonaltól függő differenciálódáson mennek keresztül, ugyanennek a szignálútvonalnak a működése pedig szükséges ahhoz is, hogy amputáció után  a körömbeli őssejtek differenciálódásán keresztül regenerálódhasson az ujjvég. Ha az amputáció az NSC-ktől túl távol történik, az ujjvég már nem nőhet vissza. Forrás: Nature


A teknősembriók mozognak a tojáson belül a megfelelő hőmérséklet elérésére

Kínai kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan reagálnak a teknősembriók a hőmérséklet megváltozására. Kiderült, hogy az embriók képesek a tojás megfelelően meleg oldalára helyezkedni, miközben a veszélyesen magas hő elől elmenekülnek. A mozgás nem passzív módon (pl. a tojásban lévő folyadék viszkozitásának változásával) jön létre, hanem az apró hüllők aktívan változtatják pozíciójukat. Forrás: Biology Letters


Negyedével nőtt a gyümölcslegyek élettartama egy gyógynövény kivonatától

Az illatos rózsásvarjúháj nevű növény (Rhodiola rosea) kivonatát számos módon használják, pl. antidepresszánsként, migrén, rák vagy éppen fertőzések ellen, azonban hatásait még kevés tanulmány igazolja. Éppen emiatt az illetékes amerikai hatóság (FDA) pl. ki is vont a forgalomból számos, a növényből készült és alá nem támasztott módon reklámozott terméket. Fontos, hogy az ilyen gyógynövények hatásmechanizmusait alaposan megismerje és célzottan hasznosíthassa a tudomány. Korábban már kimutatták, hogy a rózsásvarjúháj kivonata növeli az ecetmuslicák élettartamát (akár negyedével), de ennek oka ismeretlen volt. Egy kutatócsoport most megvizsgált 3 olyan lehetséges molekuláris mechanizmust, ami ilyen jelentős élettartam-növekedést eredményezhet. Érdekes módon az eredmények alapján egyik sem az, amin keresztül a növény hat, hatását így továbbra is rejtély övezi. Forrás: PLoS One
Molekuláris biológia

A mioglobin szerepe a vízi emlősök evolúciójában

Érdekes összefüggést mutattak ki a vízi életmódú és jól merülő emlősök között: a 16 grammos vízicickánytól a 80 tonnás bálnákig valamennyi ilyen fajnál magas az izmokban található mioglobin fehérje nettó felszíni töltése, valamint az izmok mioglobintartalma is. A kutatók szerint így az izmok belsejében a mioglobin-molekulák közt nagyobb a taszítóerő, éppen annyira, hogy az izmokban több oxigén tudjon tárolódni, de a működésük továbbra is megfelelő legyen.
Forrás: Science


Bilirubinnal indukálható fluoreszcens proteint fedeztek fel egy angolnában

A fluoreszcens proteinek felhasználása forradalmi jelentőségű volt  molekuláris biológiában. Japán kutatók most egy, a szigetország vizeiben élő angolnafaj UnaG nevű proteinjét izolálták, mely ilyen tulajdonságokkal bír. A szóban forgó fehérje a zsírsavkötő proteinek közé tartozik, bilirubin hatására válik fluoreszcenssé. A bilirubin vérből való kimutatásával az orvostudomány a májfunkciókra következtet, így a kutatók gyorsan ki is fejlesztettek egy, az angolna proteinjére épülő klinikai tesztet a bilirubin kimutatására. Forrás: Cell


Genomika

Összehasonlították a középkori és a jelenkori leprabaktérium genomját

A középkorból származó, angliai, svédországi és dániai holttestekből vett mintákból egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megszekvenálniuk több leprabaktérium-törzs genomját is. Az összehasonlító elemzésekből kiderült, hogy az akkori törzsek nagyon keveset változtak az elmúlt mintegy 1000 év alatt, ahol ma is ismert ez a betegség, ott nagyon hasonló törzsek élnek. Emellett az is bebizonyosodott, hogy Amerikába Európából hurcolták be a lepra kórokozóját. Forrás: Science


Paleontológia

Meghatározták az Archaeopteryx tollainak mintáját

A Journal of Analytical Atomic Spectrometry c. folyóiratban közölt tanulmányban angol, amerikai és német kutatók szinkrotron segítségével meghatározták a híres Archaeopteryx tollainak mintázatát. Az analízis során a 150 millió éves fosszíliában megmaradt szerves kén nyomaiból következtettek a valaha élt állat tollainak melanintartalmára. Az eredmények szerint az Archaeopteryx tollainak külső szegélye és vége feketés volt, míg a tollak többi része világos, fehéres lehetett. Korábban a megőrzött tollak felületes vizsgálatából arra következtettek, hogy az állatot teljesen fekete tollak borították. Forrás: Journal of Analytical Atomic Spectrometry 



2013. június 20.

Walter P. Pfliegler
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés