2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Friss hírek az élettudományok világából  - 2013-05-27 14:57:33 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Friss hírek az élettudományok világából 2013. 05. 27.

Molekuláris biológia, biokémia, genomika, orvostudomány

Antibiotikummal lassították az öregedést

Svájci kutatóknak meglepő módon sikerült növelniük kísérleti modellorganizmusaik élettartamát. A kísérletek első fázisában egereket tanulmányozva felfedezték, hogy a mitokondriumokban található riboszomális proteinek szerepet játszanak a kísérleti állatok élettartamának alakulásában. Ezen proteinek szintézisét antiszensz technikával gátolták, ami a mitokondriumok működésében zavart okozott. A nem jól működő mitokondriumokban egy stresszválasz indult be, amely növelte a kezelt példányok élettartamát. Hasonló kísérleteken fonálférgekben 60%-os élettartam-növekedést értek el a mitokondriális fehérjeszintézist gátló antibiotikumok használatával. Az élettartam növeléséért felelős stresszválasz tehát úgy tűnik, az egész állatvilágban megtalálható, így talán a kísérleteknek humán vonatkozása is lehet a későbbiekben. (Forrás: Nature)


A szalamandra regenerációs képességében fontos szerep jut a makrofágoknak


A szalamandrák végtagregenerációs képessége régóta foglalkoztatja az orvostudományt, a legtöbb kutatás azonban eddig a kétéltűek genetikai adottságait vizsgálva próbálta megkeresni a csodálatos gyógyulásért felelős mechanizmust. Ausztrál és angol kutatók most a szalamandrák immunrendszerét tanulmányozva érdekes eredményeket értek el. Ismert, hogy az emlősökben a levágott végtag helyén történő hegesedés megakadályozza a regeneráció bármilyen formáját. Ezzel szemben, az új adatok szerint, a farkos kétéltűekben a makrofágok, valamint egyes inflammatorikus és anti-inflammatorikus szignálok indukciója olyan állapotokat teremt a friss sebhely környékén, melyek lehetővé teszik a regenerációt. A makrofágok normális működésének gátlásával a kutatók ki tudták kapcsolni a kísérleti állatok regenerációját, majd a gátlás megszüntetésével ismét helyreállították a regenerációs képességet. A kutatás fontos kiindulópontot jelenhet a humán gyógyászati kutatások számára. (Forrás: PNAS)


Problémák a bőrsejtekből létrehozott őssejtek körül

A múlt héten jelent meg egy nagy visszhangot kiváltott közlemény a neves Cell folyóiratban, melyben a kutatók bőrsejtekből, klónozás segítségével előállított őssejtekkel kapcsolatos eredményeikről számoltak be. A publikált módszer lényege, hogy a donortól vett bőrsejtek magját megtermékenyítetlen petesejtekbe injektálják (melyekből előzőleg eltávolították a sejtmagot, így az örökítőanyagot is). A petesejtből ezután embrionális típusú őssejtek jönnek létre, melyek a bőrsejtet adó személy örökítőanyagával rendelkeznek. A tanulmánnyal kapcsolatban azonban többen jelentős hibákat fedeztek fel, ezek egy részét a kísérletek vezetője el is ismerte a héten adott interjújában, de egyébként kitart a publikált eredmények mellett. (Forrás: Phys.Org)


'Klóntegráció': új módszer az egy lépéses génklónozáshoz

Klóntegráció néven új módszert publikáltak amerikai és ausztrál kutatók, melynek segítségével könnyen és gyorsan lehet géneket bevinni prokariótákba. A módszer kifejlesztése során a baktériumokat először egy helper plazmiddal transzformálták, melyben egy bakteriofág integrázgénje található. Ezután a transzformálandó szekvenciát és egy rekombinációs szekvenciát hordozó plazmidot vitték be a baktériumokba. Később sikerült egy hibrid plazmidot előállítani, mely a két vektor mindkét funkcióját egyszerre ellátja: ez a pOSIP (One-Step Integration Plasmid). A pOSIP segítségével pedig nagyon egyszerűen és jó hatásfokkal lehet transzformálni, akár egymás után több körben különböző szekvenciákkal is.  (Forrás: ACS Synthetic Biology)


Különbségek az egyforma sejtek között: egy-sejt transzkriptomikai vizsgálatok dendritikus sejteken

Az utóbbi években több kutatás is kimutatta, hogy genetikailag egyforma sejtek tenyészeteiben is más-más lehet egyes gének expressziója. Amerikai kutatók a Nature folyóiratban közzétett tanulmányukban most a legújabb, egy-egy sejt teljes mRNS-tartalmának, azaz transzkriptomjának megszekvenálására alkalmas technikát alkalmazva egyszerre vizsgálták minden aktív gén expresszióját egerek csontvelő-eredetű dendritikus sejtjein (BMDC). Meglepő módon kiderült, több száz, az immunrendszer működésében fontos gén a sejtek populációjában bimodális variációt mutat az expressziót és a splicing-mintázatokat tekintve. A sejtek közötti heterogenitásnak csak egy része magyarázható azok eltérő korával. A kutatók eredményeiket in situ hibridizációs technikával is megerősítették.  (Forrás: Nature)


Az ízérzékelésben mutáns csótányok elkerülik az irtószereket

A csótányok ízérzékelésének megváltozását vizsgáló cikk jelent meg a Science-ben. A kutatók arra keresték a választ, miért tanulták meg egyes csótányok elkerülni a cukros csótánycsapdákat. A vizsgálatok szerint egyes populációkban egy mutáció terjedt el, mely a rovarok ízérzékelő receptorneuronjainak működését érinti. Az újonnan megjelenő, cukrot nem kedvelő egyedekben a glükóz nem csak az édes ízt érzékelő receptorokra hat, hanem a keserűt érzőkre is, így az állat a cukros táplálékot visszataszítónak találja, megmenekülve így a csapdákban található cukrozott méregtől. (Forrás: Science)


A sejtosztódáshoz szükséges géneket vizsgálták hasadó élesztőkben

Egy nemzetközi kutatócsoport, melynek tagja volt a Nobel-díjas Paul Nurse élesztőgenetikus is, a napokban publikálta a genetikai modellszervezetként ismert hasadó élesztő (Schizosaccharomyces) deléciós mutánsaival kapcsolatos megfigyeléseit. A kutatók összesen 4843 mutáns törzset vizsgáltak, melyek mindegyikéből más-más gén hiányzott, így a mikroorganizmus génjeinek 95,7% reprezentálva volt a kutatásban. A kutatók a sejtek osztódási képességét és sejtalakját vizsgálva azonosítottak 513 gént, melyeknek szerepe van az osztódásban, ezek közül 276 génről korábban nem állt rendelkezésre ilyen adat. Mivel a sejtosztódás az összes eukariótában viszonylag konzervált folyamat, az élesztők vizsgálatából a rákkutatás is régóta profitál (ez is hozzájárult Paul Nurse Nobel-díjához). (Forrás: Open Biology)


Mit árulnak el a legkisebb fertőző ágensek az evolúcióról?

A vírusoknál is jóval egyszerűbb felépítésű fertőző ágensek - virofágok, polintonok, transzpovironok - jelenleg elérhető genomszekvenciáinak összehasonlító filogenomikai analízisét végezte el egy nemzetközi csoport. A kutatók biztosra veszik, hogy a jelenleg ismert virofágok közös őstől származnak, ugyanakkor eredményeik azt is alátámasztják, hogy szubvirális fertőző ágensek evolúciós története hálózatos, azaz számos alkalommal rekombináció játszódhatott le közöttük, ez eredményezte a ma megfigyelhető változatosságukat. (Forrás: Virology Journal)


A lucfenyő genomja

Korábban beszámoltunk róla, hogy a lucfenyő hatalmas genomja komoly kihívás elé állítja az azt megszekvenálni kívánó kutatókat. Most, mindössze fél évvel később egy nemzetközi kutatócsoportnak már sikerült is publikálnia a luc 20 gigabázisos genomjának ún. draft (azaz még nem tökéletesen összeállított) genomszekvenciáját - a tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg. A fenyőfaj genomja több mint 100-szor nagyobb a modellorganizmusként ismert lúdfűénél, mégis, génjeik száma nagyon közel áll egymáshoz (28 000 körüli). Az új adatok segítségével jobban fel lehet majd deríteni a nyitvatermők evolúcióját. (Forrás: Nature)


Mikrobiológia

Bakteriális albérlők

Amerikai mikrobiológusok új generációs szekvenálótechnikákat bevetve 40 darab észak-karolinai házban különböző berendezési tárgyakról, falakról vett mintákból határozták meg, milyen baktériumokkal osztják meg háztartásukat a lakók. Kiderült, a házak közvetlen környezete nagy hatással van a házakon belül élő mikrobák fajösszetételére, de a legjelentősebb tényező a család házi kedvence: a kutyás lakásokban jóval többféle baktérium tenyészik és az ilyen lakások a földrajzi távolság ellenére is meglehetősen hasonló mikroflórával rendelkeznek. Szerencsére azt is kimutatták, hogy a takarítás nem hiábavaló: a sokat tisztított felületeken kevesebb baktériumot találni. (Forrás: PLOS One)


A bőr gombaflóráját vizsgálták új módszerekkel

Szintén modern szekvenáló módszerek felhasználásával, metagenomikai megközelítést alkalmazva egy amerikai kutatócsoport számos önkéntes testének különböző pontjairól vett kenetekben mutatott ki gombafajokat (élesztőket és penészeket). A leggyakoribb bőrgombának a legtöbbször észrevétlen, néha pedig foltokat okozó Malassezia bizonyult, míg egyes helyeken, pl. az önkéntesek sarkain speciális mikrobaegyütteseket mutattak ki (Aspergillus, Cryptococcus, Rhodotorula és Epicoccum genuszok fajait). Kiderült az is, hogy azokon a helyeken, ahol sok a bőrön élő baktérium (pl. hónalj), ott kevés a gomba, míg ugyanennek a fordítottja igaz a talpra. A vizsgált személyekről több hónap után ismételten vettek mintákat, így azt is sikerült kimutatni, hogy a rajtunk élő gombák állandó társaink: a két mintavétel között alig tapasztalhatók eltérések az egyes személyek bőrgombáit illetően. (Forrás: Nature)


Új fajok, Taxonómia

Az év top 10 új faja

Az Arizona State University a héten kihirdette a 2012-es év top 10 újonnan felfedezett faját. Az év legérdekesebb új élőlényeit bemutató kezdeményezés 6 éve indult útjára, célja, hogy felhívja a figyelmet az élővilág diverzitására. Az új 10-es listába többek között bekerült egy Kongóban felfedezett majomfaj és egy kígyó, melynek fajneve spanyolul annyit tesz: 'mondjunk nemet a bányára' (a fajt leíró szakemberek ezzel próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy Panama esőerdeiben a bányák létesítése helyrehozhatatlan károkat okoz). A gerinctelenek között található biolumineszcens csótány, illetve egy amatőr természetfotós által felfedezett ázsiai fátyolka is. Érdekesség, hogy egy mikrogomba is helyett kapott a kiemelt fajok között: A Ochroconis anomala nevű gombafajt akkor fedezték fel, mikor fekete foltokat kezdett okozni a híres Lascaux-barlang őskori barlangrajzain. (Forrás: Arizona State University)


Kalóz-hangya a Fülöp-szigetekről

Entomológusok egy új hangyafajt írtak le a Fülöp-szigetekről, a faj különlegessége, hogy dolgozói a kalózok szemkötőire emlékeztető fekete sávot viselnek fejükön, a faj így a Cardiocondyla pirata nevet kapta. (Forrás: ZooKeys)


(Forrás: ZooKeys)



160 év után újra felfedezett gyík

A Chile középső részén elhelyezkedő Coquimbo tartományban chilei zoológusok megtalálták a 160 éve leírt, de azóta sem látott Oplurus bibronii nevű leguánalakú gyíkot. Az utóbbi időkben a faj létezését sem fogadták el, egy másik faj szinonimájának tartották. Az új példányok alapján kiderült, a rejtélyes gyíkfaj önállónak tekintendő, és korábbi besorolásával ellentétben a Phymaturus genuszba tartozik. (Forrás: Zootaxa)


Természetvédelem

Kilövik az elvadult lovakat Ausztráliában

Körül-belül 10 000 vadlovat terveznek kilőni Ausztrália gyéren lakott félsivatagos vidékein. A hatóságok szerint a vadon élő hátasok nagy része éhezik ill. szomjazik, rendkívül le van gyengülve. Emellett a kevés természetes itatónál nagy károkat okoznak az őshonos erszényesek zavarásával, így kilövésüket már nem lehet tovább halogatni. (Forrás: Phys.Org)


Gyors ütemben pusztulnak az USA kétéltűpopulációi

Az Egyesült Államok területén számos egyedülálló kétéltűfaj honos. Az 1990-es évek óta ismert, hogy egyes ritka fajok egyedszáma veszélyes mértékben csökken. Amerikai herpetológusok most a PLOS One folyóiratban tettek közzé egy tanulmányt, mely szerint a korábban biztosnak gondolt populációkkal rendelkező fajok is riasztó mértékben tűnnek el korábbi élőhelyeikről. (Forrás: PLOS One)


Az EU három, méhekre ártalmas peszticidet tilt be

Pénteken jelentették be, hogy az EU területén decembertől 2 éven át tilos lesz használni három olyan Bayer és a Syngenta óriáscégek által gyártott rovarirtót, melyek komolyan veszélyeztetik a méheket. A gyártók szerint nem az ő termékeik tehetők felelőssé a mezőgazdaság számára rendkívül fontos beporzók számának drasztikus csökkenéséért. Az EU hatóságai a 2 éves tiltás után újraértékelik majd a tiltó határozatot. (Forrás: Phys.Org)

2013. május 27.

Walter P. Pfliegler

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés