2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Fosszilis vírusok? - 2014-09-15 11:05:19 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Fosszilis vírusok?

Vasconcelos professzor által vezetett kutatócsoport meglepő eredményről számolt be a Nature Communications folyóirat egy cikkében, amikor a tudományt eddig is foglalkoztató fosszilis ún. nanobaktériumok vagy nanogömbök eredetéről írtak.

Amikor vírus fosszíliákról olvasunk, általában élő állatok/növények genomjába integrálódott vírusokra gondolunk. Elvégre az emberi genom jelentős része is ősi vírusokból áll. Viszonylag kevesen gondolnának valódi, fosszilizálódott vírus részecskékre; elvégre a fosszilizáció folyamata meglehetősen kevés biológiai minta fenmaradására alkalmas. Az ősi élővilágról alkotott képünk meglehetősen korlátozott, hiszen főleg a szilárd vázzal rendelkező élőlényekről maradtak meg fosszíliák (például a mészkőhegyek foraminiferákból és egyéb egysejtű, vázas élőlényekből állnak), és ezek így túlsúlyban vannak az eddig leírt ősi fajok között. Az egykor élt lágytestű állatok jó részéről, így valószínűleg szinte semmit nem tudunk. (Van azonban példa medúzák fosszíliáira is, noha ezek 95%-ban vízből állnak.)

A Zürich-i Geológiai Intézet munkatársai szerint az 1990 óta ismert nanobaktériumok voltaképp vírusok, amelyek ugyanúgy megőrződtek a fosszilizáció során, mint egyes baktériumok. Ezeket a nanobaktériumoknak nevezett gömb alakú struktúrákat 1,5 - 4 milliárd éves bakteriális telepek megkövesedett maradványaiban találtak meg. Akkoriban ezeket a 200 nm-nél kisebb gömböket primitív bakteriális élet bizonyítékának tekintették; alaposabb vizsgálat után azonban inkább virális eredetűnek tűnnek, legalábbis Vasconcelos és csoportja ezt állítja (Baktériumok – egyéb prokarióta sejtekkel, mint például az archeák - minden lehetséges felszínen telepet alkotnak a fogfelszíntől kezdve a hajók oldaláig.)

A fenti a feltételezést több, közvetett forrásból szerzett bizonyítékkal támasztották alá. Különféle bakteriális telepekből vett mintából kivont DNS-t szekvenáltak meg, és metagenomiális analízissel bebizonyították, hogy virális DNS-t is tartalmaznak; mégpedig 585 ismert vírustörzsből. Érdekes módon a legnagyobb százalékban dupla szálú DNS vírusokat találtak (90%), míg mindössze 10%-ot tettek ki az egyszálú DNS, illetve az RNS vírusok. (Ez azért különös, mert az ismert RNS vírusok az összes ismert vírus 70-80%-at adják. Szerző megjegy.)

Pacton, a cikk első szerzője egy három éves kísérletsorozat részeként azt is megvizsgálta, hogyan változott a bakteriális telepekben lévő vírusok morfológiája a telep mineralizációja során; úgy találtak, hogy a vírusok magnézium-karbonát és magnézium-szilikát gömbökké „változtak”. Ezek az eredményekből arra a következtetett Pacton, hogy a prokarióta sejtek (baktériumok és archeák) mellett a vírus részecskék is mineralizációnak, így részét alkothatják a fosszíliaként megőrzött élővilágnak. Ha ez az elmélet beigazolódik, a vírusok evolúciójának egy újabb módja válik lehetségessé: a közvetlen megfigyelés.

Forrás:
Nature

Kép


2014. szeptember 15.

Donászi András
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés