2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Fascination of Plants Day, 2012. május 18. - Konferencia beszámoló  - 2012-05-23 08:14:48 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Fascination of Plants Day, 2012. május 18. - Konferencia beszámoló


Az Európai Növénytudományi Társaság kezdeményezésére nem csak Európában, de szerte a világon mintegy 40 országban került idén először megrendezésre a Fascination of Plants Day, magyarul „Azok a csodálatos növények napja”. Magyarországon számos növény és agrártudományi intézet csatlakozott a programhoz, amelynek célja, hogy pálya- és szakirány választás előtt álló középiskolások, egyetemisták illetve magasabb-alacsonyabb tudományos képzettségű érdeklődők figyelmét terelje a méltatlanul elhanyagolt növénytudomány felé.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Növényélettani és Molekuláris Biológiai Tanszéke rövid, háromszor 30 perces előadássorozattal kívánt rávilágítani a növényi életjelenségek felhasználásának különböző lehetőségeire, jelentőségükre a mindennapokban és a jövőben.  A rendezvény Dr. Fodor Ferenc: Fascination of plants / Varázslatos növényvilág című fotó kiállításának is otthont adott.

 

Dr. Fodor Ferenc:  Silene vulgaris

   Dr. Fodor Ferenc beszélt az első előadásban, az energianövények jelenlegi és jövőbeli szerepéről. Fontos szempontként kiemelte, különbséget kell tennünk az étkezési, erdészeti célra szánt fajok és a biomasszának telepített növények között, hiszen előbbiek felhasználása energiatermelési célból ugyan gazdasági szempontból előnyös lehet, de komoly társadalmi ellentéteket vált ki, a Föld élelmiszer eloszlásának egyenlőtlenségei miatt. A gyorsan növő, igénytelen, alacsony költségű fajok, mint az enegriafű, illetve energiafűz és –nyár felhasználása azonban a ma is népszerű bioetanol és biogáz termelésen felül később biokerozin gyártásra is alkalmas lehet, sőt más szempontból is hasznos, hiszen egyre jobban megismert folyamat a fitoremediáció, a szennyezett talajok megtisztítása a fenti tulajdonságokkal bíró fajokkal.


   Szintén a növényi életjelenségekre épülő, új energianyerési alternatívát mutatott be Solti Ádám előadása a mesterséges fotoszintézisről. A technika célja az igen költséges napkollektorok, „napelemek” helyettesítése egy ugyancsak a fényenergia hasznosításán alapuló, ám sokkal kisebb mérettartományban felépülő rendszerrel, melynek alapjai sokkal inkább biológiai, mintsem kémiai jelegűek. Ehhez természetesen elengedhetetlenül fontos a fotoszintetikus apparátus elemeinek, azok funkciójának pontos ismerete, a számunkra elhanyagolható elemek kihagyása és a jelentős momentumok átvétele. Ugyan a technika előállításához egyelőre több energia szükséges, mint amennyit önmaga termel, a kutatások még gyerekcipőben járnak, a későbbiekben azonban igen hatékony energiaforrásként szolgálhatnak a biológiai alapokon nyugvó chiptechnológiák.


 
Visnovitz Tamás a mimóza összecsukódási mechanizmusáról beszél

   Még mélyebbre haladva, a növényi „idegi folyamatok” igen kényes témájáról tartott interaktív előadást dr. Visnovitz Tamás, „Van-e a mimózának lelke?” címmel.  A költői kérdésre igen nehéz lett volna választ adni, a lélek vonatkozásában tudományosan nem bizonyítható eszmefuttatást kísérhetett végig a hallgató, azonban a növényi idegrendszer létezése is nagy vitákat kiváltó felvetés a tudományos világban. Konklúzióként megállapítottuk, hogy noha az állattudományból megismert definíciók alapján ilyesmiről természetesen nem beszélhetünk, a növényi és állati szervezetek evolúciója oly régen elvált egymástól, hogy párhuzamok kialakítása valójában csak mesterségesen lehetséges, és csak a megértést segíti. Azonban ha nem ragaszkodunk a szokványos definíciókhoz, illetve azokat kissé átalakítjuk könnyen értelmezhető „idegrendszernek” a növényi sejtek között lejátszódó elektromos alapú jelátvitel összessége.

   A nap házigazdája dr. Szigeti Zoltán, e-szavakkal zárta a találkozót: „Végül is jó buli volt ez? Szerintem igen, azok számára az ismerős és új arcok számára, akik itt összegyűltek, mindenképpen igen. Jövőre újra várjuk az érdeklődőket, a megismerni vágyókat.”

2012. május 22.

Király Kata


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés