2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Epileptológiai Konferencia - Beszámoló - 2012-07-19 11:52:05 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Epileptológiai Konferencia - Beszámoló


Szervező: Epilepsziás Kutyákért Alapítvány
Támogató: TEVA Magyarország
Levezető elnök: dr. Pintér Zoltán és dr. Hollós János
Időpont: 2012. június 23-24.
Helyszín: Ráckeve, Termálkristály Hotel

A konferencia célja, hogy felhívja az állatorvosi szakma figyelmét, elsősorban a kutyák és macskák epilepsziáival kapcsolatos 23 év klinikai tapasztalatin alapuló Kiss-féle epilepszia diagnosztikai és terápiás protokoll módszereire, valamint, hogy tovább adja azt a mindennapi gyakorlat számára.  Célul tűzte ki az állatorvosi epileptológiával kapcsolatos elavult szemléletek átalakítását, az új antiepileptikumok alkalmazásával kapcsolatos terápiás stratégiák, valamint a különböző agylebenyekből kiinduló rohamtünetek ismertetését a résztvevő, gyakorló állatorvosok kollégák számára. Egyben széles teret kívánt biztosítani a személyes szakmai konzultáció számára is.


                                                                                                                                    
Az első nap, dr. Kiss Gabriella, megnyitó beszédében köszöntötte a hallgatóságot, bemutatta a magyarországi Epilepszia Centrum Hálózat munkáját, majd ismertette a konferencia célját és a két napos program tematikáját.
Külön köszöntötte a Centrum Hálózat állatorvosait, remélve hogy számukra is sok újdonsággal tud majd szolgálni a humán és az állatorvosi epileptológia különböző területeiről.

Majd dr. Petneházy Örs felelevenítette a kutya agyának anatómiai alapismereteit.

           


 
Dr. Kiss Gabriella a soron következő előadásában kifejtette az epilepszia heterogenitását és az esetlegesen előforduló differenciáldiagnosztikai nehézségeket. Ismertette a gócdiagnosztika (az epilepsziás góc agylebenybeli lokalizációjának meghatározása) fontosságát, mely a helyes gyógyszerválasztáshoz és az adott betegen, az epilepszia prognosztikai megítéléshez elengedhetetlen. Beszélt a különböző típusú epilepsziás rohamok elkülönítéséről, az alkalmi rohamokról és a nem valódi, úgynevezett álrohamokról. Az abszolút rohamprovokáló tényezők, mint például a pentaetrazol adása, az elektrosokk vagy a nagy dózisú inzulinterhelés, minden egészséges agyban generalizált tónusos-klónusos nagyrohamot képesek provokálni.

Ma, a humán epileptológiában elfogadott nemzetközi definíciórendszer szerint, az epilepszia az agyvelő szürkeállományát alkotó idegsejtek kóros izgalmi állapotának következtében alakul ki, melyet a corticalis és subcorticalis neuron populáció fokozott mértékű, gyors, együttes, szinkronizált kisülése okozza.

Az előadó ismertette Hughlings Jackson által megfogalmazott alapelvek legfontosabb elemeit, majd elmondta, hogy az epileptológia milyen nagy elődöknek köszönhetően kezdett különválni a pszichiátria és a neurológia tudományágaitól, hogy napjainkra önálló tudományággá fejlődjön.
Ezt követően a NEL (Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga) feladatköreit taglalta, különös tekintettel a NEL rendszerének, az epilepsziák két tengely mentén történő csoportosítási szempontjaira.
Tisztázásra kerültek olyan epileptológiai alapfogalmak, mint például az aura, prodroma, oligoepilepszia, postictus, pszichózis, epilepsziás karakteropatiák.
Ismertette az epilepsziás pszichózisok fajtáit, ezen belül a postictalis tüneteket elemezte videó anyag segítségével.





A konferencia hallgatósága

 
„Az agyvelő a legtöbb állatorvostan-hallgató szemében még ma is tekervények, barázdák, magvak, magcsoportok és pályák áttekinthetetlen, szövevényes halmaza, a gyakorló állatorvos számára pedig az állategészségügyi ellátás igényeihez igazodott mindennapos munkája közepette, a nehezen diagnosztizálható, többnyire amúgy is gyógyíthatatlan betegségek titokzatos világa.”  - Dr. Karasszon Dénes, MÁL 1991. július (388.old) 46. évf.

Kiss doktornő kifejtette, hogy az általa mélyen tisztelt, és őt még az EEG-felvételi technikára oktató professzornak 20 éve leírt szavai, a mai napig is sokszor érvényesek. Egyik tanítványával, dr. Czeibert Kálmánnal, mindent elkövetnek a két nap alatt, hogy a részt vevő kollégákra ez a gondolat már ne legyen igaz.
                         
Dr. Czeibert Kálmán rendkívül részletesen, szemléletesen és informatikai szempontból is bravúrosan beszélt a NEL rendszere alapján, az epilepsziák kóroki tényezők szerinti osztályozásról a hallgatóságnak.

Dr. Petneházy Örs és dr. Balogh Lajos rendkívül magas színvonalú előadást tartott a képalkotó eljárások (MRI, SPECT, SPECT/CT, PET/CT, szcintigráfia) szerepéről az epilepszia diagnosztikában.  Esettanulmányokkal, képekkel illusztrálták az egyes vizsgálati módszerek indikációját.



Dr. Balogh Lajos




Dr. Petneházy Örs
 
            
Ezt követően dr. Kiss Gabriella összefoglalta a régi és új antiepileptikumok használatát az antiepileptikus terápiában. Áttekintette a külföldi és hazai állatorvosi epileptológiai szakirodalmat a kutyák epilepsziáinak tartós és neurointenzív kezelésével kapcsolatban összehasonlítva azt, a humán terápiás protokollokkal.  Elmondta, hogy milyen esetekben javasolt már az első látott roham után a gyógyszerbeállítás. A szempontokat táblázatban foglalta össze.
Az epilepszia tartós terápiájának mára elavult szemlélete a szigorú monoterápia. Tartósan terápiarezisztenciát mutató esetekben, 15-20 éve egyre inkább előtérbe kerül a racionális politerápia szemlélete.
A doktornő saját klinikai tapasztalatait osztotta meg a kutyák tartós antiepileptikus kezelésével kapcsolatban gazdag videó anyaggal illusztrálva. Elemezte a régi és új antiepileptikumok javallatait, hatás-, és mellékhatás rendszerét, hatásmechanizmusát, valamint az egyes antiepileptikumok  együttrendelhetőségének  szabályait, variációit. Egybevetette a humán és állatorvosi szakirodalmi adatokat a saját több mint 20 éves klinikai tapasztalataival.
Az előadás anyagát saját esettanulmányok valamint az adott beteganyagból készült videók tették „kézzelfoghatóvá” és gyakorlatba átültethetővé az állatorvos kollégák számára.




Dr. Kiss Gabriella


Az első nap utolsó két előadásában dr. Kiss Gabriella és dr. Czeibert Kálmán a fokális epilepsziák tünet
tanáról beszélt. Az epilepsziás tüneteket, saját esetismertetéseken és videó felvételeken keresztül mutatták be és tették mindenki számára érthetővé az egyes agylebenyekből kiinduló rohamtüneteket, vagyis a résztvevők számára megtanították a gócdiagnosztikát.     

Az előadások végén élményfürdő és svédasztalos grillvacsora várt a részvevőkre. A vacsora alatt és azt követően Kolarics Andrea színvonalas musical és operett műsorát hallgathatták a megjelentek.  



A második nap, nyitó előadásából kiderült, hogy miért olyan lényeges a pontos rohamzajlás kronológiai sorrendjének és az állat személyiségszerkezetének pontos ismerete az epilepszia pacemaker területének a meghatározásához. Az állat habitusa, az emberekhez és más állatokhoz, valamint a különböző tárgyakhoz való viszonyulása, illetve, hogy hogyan viselkedik a séták vagy az egyedüllét alkalmával, mind fontos információ az állatorvos számára. Kihangsúlyozta azt, hogy ezzel a szakterülettel emberek esetében egy fiatal tudományág a neuropszichológia foglakozik.
Ha lehetőség van rá, érdemes megvizsgálni az állat rokoni kapcsolatait elsősorban a szülők és az alomtestvérek vonatkozásában. Nem árt figyelni a különböző egészségügyi beavatkozások (pl.: műtét, védőoltás) során esetleg fellépő szokatlan tünetekre sem.

Dr. Czeibert Kálmán részletesen kifejtette a rohamleírás lépéseit, de kitért a rohamprovokáló tényezőkre is. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a gazda és az állatorvos közötti tartós, és a kölcsönös bizalomra alapuló együttműködés (compliance).




Dr. Czeibert Kálmán


Ezt követően dr. Kiss Gabriella részletezte az anamnézis felvétel és a neurointenzív terápia alapelveit epilepsziás krízisállapotokban, figyelembe véve, hogy fokális, generalizált vagy alkalmi rohamról van-e szó.
Ezt követően, videó vetítéssel a generalizált epilepsziák gazdag tünettanát ismertette, az általa kezelt kutya, timberfarkas és macskabetegek eseteinek a rövid ismertetésével.

Dr. Kiss Gabriella szintén saját, kutya, macska, farkas, valamint jegesmedve, ló, mosómedve, papagáj epilepsziás roham videókon keresztül mutatta be más állatfajok epilepsziáit, sikeresen együtt elemezve a rohamzajlás kronológiai sorrendjét a hallgatósággal.
Az előadás humán epilepsziás rohamokról készült videók bemutatásával zárult, mintegy érzékeltetve, hogy a legkülönbözőbb állatfajokon és az embereken is észlelt rohamtünetek azonosak, ha az epilepsziás góc ugyanazon agylebeny azonos struktúrájában található, függetlenül a kóroki tényezők mibenlététől.

Dr. Czeibert Kálmán a következő előadáson beszámolt a Roham Regiszterről. Az előadás a webes alkalmazások epilepsziagondozásban betöltött szerepét járta körül. A Roham Regiszter a kapcsolattartásban mérföldkő lehet, mely minden, a beteg állattal és az epilepsziával kapcsolatos adat rögzítésére alkalmas. Használatával felgyorsul és egyértelművé válik a gazda-állatorvos kommunikáció.

 


Dr. Kiss Gabriella

 
A konferencia záró előadása dr. Kiss Gabriella tolmácsolásában az epilepsziás rohamok és a paroxysmalis idegrendszeri tünetek differenciál diagnosztikájáról szólt.
A hallgatóság részére feltárta azokat a szempontokat, melyek alapján könnyedén elkülöníthető már a betegfelvétel idején, hogy epilepsziás rohamról, fájdalomtünetről, esetleg organikus neurológiai tüneteket mutató betegről van-e szó.
Saját esettanulmányon keresztül mutatta be egy parkinsonismusban szenvedő fiatal betegének a videó anyagát, a kivizsgálás menetét, az MRI-felvételeteket, a javasolt komplex gyógyszerezési sémát, valamint a terápiás eredményt.
A Konferencia végén, a hosszú konzultáció idején, sok kérdés merült fel elsősorban a neurophamakológia a labordiagnosztika és neurointeziv ellátás témaköréből.
Erre a két napra csak az epilepsziával kapcsolatos gyakorlati és elméleti kérdések hálózták be a részt vevő állatorvosok gondolatvilágát. Végül minden kérdés válaszra talált.
Az is bizonyította a téma időszerűségét, hogy az első nap délelőttjéről a második nap délutánjára nem változott a hallgatóság létszáma a gyönyörű környezet és a kánikula ellenére se.
Láthatóan felmerült az igény az epilepsziás betegek kezeléséből adódó egymás közötti tapasztalat átadásra.

2012. július 16.

Az Alapítvány vendégeként:
Ferenczi Tímea

A fotókért külön köszönet dr. Kómár Gyulának!

A konferenciáról videó felvétel készült. Az előadások teljes anyagát valamint a bemutatott PowerPoint előadásokat és videókat tartalmazó DVD megrendelhető:
Kolarics Péter
mobil: +3620-9943-157
e-mail:
kolaricspeter@chello.hu

Kapcsolódió cikkünk:
Interjú dr. Kiss Gabriellával

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés