2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Eltűntethetőek a növényi toxinok? - 2012-08-12 12:25:58 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Eltűntethetőek a növényi toxinok?

A növények mérgezőanyag termelésének oka legtöbbször az, hogy védelmet szerezzenek lehetséges károsítóikkal a növényevő rovarokkal, a betegségekkel szemben. Az olajrepce (Brassica napus) például glükozinolátokat termel erre a célra. Ugyanakkor a glükozinolát összetétel miatt az egyébként magas tápértékű, fehérjedús repcemagok csak kismértékben használható fel csirke és sertéstakarmányként. Most a Koppenhágai Egyetem egy kutatócsoportja kifejlesztett egy módszert, mellyel meggátolják a nem kívánt toxinok belépését a növény ehető részeibe. Az áttörést a napokban publikálták a kiemelkedő tudományos lapban, a Nature-ben.

„Egy teljesen új technológiát fejlesztettünk ki, amelyet  transport engineering-nek neveztünk el. Ezáltal elkerülhetjük a nem kívánt összetevők megjelenését a növények ehető részeiben” mondta Professor Barbara Ann Halkiera a Center of Excellence for Dynamic Molecular Interactions (DynaMo) csoport vezetője a Koppenhágai Egyetem Természettudományi Karáról.  

Az olajrepce csupán egyetlen példa azon növények között, melyek felhasználása várhatóan nagyban megnövekszik az új technológiának köszönhetően. A brokkoliban található egészséges glükozinolátokkal ellentétben az olajrepce olyan glükozinolátokat is termel, amelyek nagyobb mennyiségben ártalmasak lehetnek a legtöbb állatra.
Ezt azt jelenti, hogy a repceolaj préselésének mellékterméke, a fehérjében gazdag repcepogácsa csak korlátozott mértékben használható fel takarmánynak. Ezáltal Észak-Európa nagy mennyiségű szójapogácsa importra kényszerül.
Két transzport fehérjét találtak

„Két olyan fehérjét sikerült találnunk, amelyek a glükozinolátok magba szállításáért felelősek a lúdfűnél (Arabidopsis thaliana), amely közeli rokona az olajrepcének. Amikor ezt követően a transzportfehérjéktől mentes lúdfüvet állítottunk elő, azt tapasztaltuk, hogy ezek magvai tökéletesen glükozinolát-mentesek lettek, így tehát takarmányozásra alkalmasak. – hangsúlyozta Barbara Ann Halkier. Arabidopsisban a védekezési fehérjék általában metionin és triptofán alapú glükozinolátok, melyek a vegetatív fejlődés során minden növényi részben felhalmozódnak, az érés folyamán azonban a levelek glükozinolát tartalma csökken, ami a magokban való magas szintű felhalmozódással jár együtt. Minthogy a magok azonban nem képesek ezeket az anyagokat szintetizálni, az akkumuláció hátterében egy transzportfolyamat áll. A kísérletsorozat keretében egy funkcionális genomikai kutatásban 239 transzportert vizsgáltak a magokban leggyakrabban előforduló 4-metil-tiobutil glükozinolát felvételére. A legalkalmasabbak a nitrát/peptid (NTR/PTR) transzporter családba, másnéven protondependens oligopeptid transzportfehérjék közé tartoztak. A filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a glükozinolát transzporterfehérjék valószínűleg evolúciósan egy ilyen, kis-affinitású nitrogén transzporterből származnak, tekintve, hogy itt kismértékű glükozinolát transzport is megfigyelhető. A fehérjéket Arabidopsis Thaliana Glükozinolát Transzporter-1 és -2 (GTR-1, GTR-2) néven ismerjük. Az elméletet bizonyítja, hogy a gtr-1, gtr-2 dupla mutánsok magvaiban valóban nem mutatható ki glükozinolát felhalmozódás.

Az olajrepce világviszonylatban is a harmadik legelterjedtebb olajnövényként termesztett faj. A „transport engineering”, mint új technológiai kiindulópont, oly ígéretes, hogy a világ egyik legnagyobb biotechnológiai cége, a Bayer CropScience folytat tárgyalásokat a Koppenhágai Egyetem TechTransfer Egységével az együttműködésről, melyben ezt az új technológiát alkalmazná a glükozinolát-mentes olajrepce magok előállításához. A Bayer CropScience projectvezetője, Peter Denolf elmondása szerint az ilyen magok nagymértékben megnövelik majd a repcekészítmények állati eledelként való használatát, és egy fenntarthatóbb termelési folyamatot is eredményeznek majd.

Az eredmény egy 16 éves alapkutatás gyümölcse, amely remek példája annak, hogyan alkalmazhatjuk az alapkutatás felfedezéseit közvetlenül a társadalomban.

2012. augusztus 12.

Forrás: Nature, ScienceDaily,
Kép

Király Kata


Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés