2018. január 24. szerda
Tádé, Timót
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Ellenanyag műanyagból - 2010-06-12 09:44:45 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Ellenanyag műanyagból

Az ellenanyagok - vagy antitestek - olyan molekulák, amelyeket az immunrendszer azért termel, hogy azok megsemmisítsék a szervezetbe bejutó kórokozókat vagy élősködőket. A mesterségesen előállított, gyógyászati célú ellenanyagokat eddig élő szervezetben termeltették. Ám a műanyagok az antitestgyártásban is teret hódítanak.

Az immunrendszerünk, ha érzékeli, hogy a szervezet kórokozókkal fertőzött, először egy gyors immunválasz során megpróbálja azokat a fehérvérsejtek (fagociták, makrofágok stb)  segítségével elpusztítani. Az elsődleges, úgynevezett vele született immunválasz nem válogat, nem specifikus: minden kórokozót hasonló módszerrel próbál elpusztítani. Mindeközben az immunsejtek egy kis csoportja nem csak a pusztításban vesz részt, de abban is, hogy a kórokozó bizonyos speciális molekuláit felismerje, és bemutassa a nyirokcsomókban nyugvó limfociták számára. A limfociták a kórokozókból származó molekulákat felismerik, és olyan antitestek gyártásába kezdenek, amelyek specifikusan csak a számukra bemutatott, "testidegen", a kórokozót egyértelműen jellemző molekulákat, az úgynevezett antigéneket támadják: ez az adaptív immunválasz. Az adaptív immunválasz képes arra, hogy roppant fajlagossággal, csak a kórokozóra szelektív immunválaszt valósítson meg. A fajlagos immunválasz nem csupán kórokozók ellen véd, hanem idegen molekulák, toxinok, allergén anyagok ellen is.

A mesterséges ellenanyaggyártásban korábban egy olcsó és viszonylag gyors módszer az volt, hogy bizonyos toxinok, vagy kórokozók kis mennyiségét nagytestű állatokba - többnyire lovakba - fecskendezték, majd bizonyos idő után az állatok vérét lecsapolták, és a vérplazmájukat használták ellenszérumként. Az oltást követő egy - két héten belül ugyanis megindult az állatokban a specifikus ellenanyag termelés, aminek köszönhetően a vérplazmájuk nagy mennyiségben tartalmazta a szükséges specifikus ellenanyagokat is. Ma már ennél jóval bonyolultabb, szelektívebb módszereket alkalmaznak.

Japán kutatók egy teljesen más módszert alkalmaztak. Kenneth Shea, Yu Hosino és kollégái a Shizuoka egyetemen olyan, az emberi hajszálnál körülbelül 50.000-szer vékonyabb, műanyagból készült ellenanyagot gyártottak, amelyek az antitestek felszínéhez kötve képesek voltak utánozni a természetes antigének viselkedését és alakját.

Első kísérleteiket a mellitin nevű antigénnel végezték. Ez az anyag a házi méh mérgének fő komponense. Ha a mellitinhez a későbbi antitestet felépítő kis molekulákat, annak monomerjeit keverték, azt tapasztalták, hogy a monomerek az antigén felszínén polimerizálódtak, majd megszilárdultak. Ez az eljárás a molekuláris imprinting. Ennek során egy megkötni kívánt molekula köré egy héjat polimerizálnak, azaz lenyomatot képeznek róla, majd eltávolítják a templát-molekulát. Az így elkészült műanyag részecske képes lesz megkötni a "sablont", és ilyen értelemben úgy működik mint egy antitest.

A továbbiakban egerekbe injektáltak halálos dózisban mellitint. Ha a mellitin letális adagja után rögtön befecskendezték a szintetikus antitesteket is, az egerek többsége életben maradt, ami azt bizonyítja, hogy a műanyagból készült antitestek képesek úgy működni, mint a szervezet saját antitestjei.

Kennets Sea, a kutatás egyik résztvevője az eredménytől az ellenanyaggyártás forradalmát várja. Ezzel a módszerrel ugyanis szinte kivétel nélkül minden molekula ellen elkészíthető az arra specifikus ellenanyag. Ám az orvosi célra tervezett nano-részecskének sok kritériumnak is meg kell felelnie, például nem lehet mérgező, vagy nem ürülhet túl gyorsan a szervezetből, nem válthat ki immunválaszt. Valószínűleg még jó néhány évnek kell eltelnie az első ilyen ellenmérgek gyártásáig.
Viszont az így előállított molekulák tulajdonképpen csak csapdaként működnek, és – ellentétben a valódi antitestekkel - nem kommunikálnak az immunrendszer egyéb elemeivel, ami minden bizonnyal limitálni fogja gyógyászati felhasználásukat.

A kutatók eredményeiket a Journal of the American Chemical Society hasábjain közölték.

Sciencedaily, 2010.06.11

Szlávik Attila - Lózsa Rita

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 1, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés