2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Delfinek és buborékok - 2011-10-30 10:49:40 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Delfinek és buborékok

Aki mélyre merül, annak nemcsak a levegővétellel lehet gondja. A nagy nyomás megterheli a testet, az egyik legsúlyosabb gondot a nagy nyomáson vérben oldódó gázok jelentik. A nyomás hatása nemcsak az emberi búvárok esetében lép fel, hanem minden légköri levegőt lélegző tengeri állatnál, de vajon hogyan? Vajon ezek az állatok is szenvedhetnek keszonbetegségtől? És van ennek valami köze a partra vetődésekhez? Egy kutatócsoport ezeket a kérdéseket vizsgálta csőröscetek esetében.

Nagy nyomáson a légköri gázok beoldódnak a levegőt lélegző állatok, köztük az ember vérplazmájában és szöveteiben. Ez például merülések során fordul elő, nagy mélységekben. Ha a búvár hosszabb időt tölt nagy nyomású mélységben, de túl hamar jön fel a kisebb nyomású felszínre, a gázok, elsősorban a nitrogén oldékonysága lecsökken, buborékok formájában válik ki. A gázbuborékok gátolhatják a keringést. Attól függően, hogy hol fordulnak elő, különböző tüneteket okozhatnak, bőrkiütéstől ízületi fájdalmakon keresztül a bénulásig, eszméletvesztésig, legsúlyosabb esetben halált okozhatnak. Ez az ún. dekompressziós betegség vagy közismertebb nevén keszonbetegség.

A tengerészeti szonár mellett partra vetődött és elpusztult csőröscetek vérében és szöveteiben is találtak buborékokat. „Korábban azt hitték, hogy a tengeri emlősök immunisak ilyen problémákra, de a csőröscetek esete új vizsgálat előtt nyitotta meg a lehetőséget,” mondta Michael Moore, WHOI Marine Mammal Center igazgatója. „A csőröscet-halálesetek vezettek oda, hogy a tengeri emlős fiziológusok jelenlegi nemzedéke újravizsgálja a kérdést, hogy a tengeri emlősök hogy kezelik a tüdőgázt, ami összenyomódik, mikor mélyre merülnek.”

A partra vetődött csőröscetek esete vezetett az új kutatáshoz, melyben több intézet, köztük a Woods Hole Oceanographic Institution (WHOI) kutatói is részt vettek. Azt vizsgálták, hogy képződnek-e buborékok a partra vetődött, de még élő delfinek szöveteiben. A Sophie Dennison WHOI Marine Mammal Center kutatója által vezetett kutatócsoport ultrahangos vizsgálatot végzett 22 partra vetődött, még élő csőrösceten. A kutatók a májat, a veséket, a szemeket és a zsír-izom határfelületet vizsgálták.

Az ultrahangos vizsgálat huszonegy delfin veséiben valamint két állat néhány májkapuér-rendszerében gázbuborékokat mutatott ki. Kilenc állat később elpusztult vagy el kellett altatni, ezeknél a buborékok jelenlétét computer tomográfiával és boncolással is megerősítették. A maradék tizenhármat elengedték, közülük tizenegy nem vetődött újra partra. Összehasonlításképp a kutatók húsz vad delfin egészségi felmérését is elvégezték, és ezeknek az állatoknak a szöveteiben nem találtak buborékokat.

A kutatók szerint a gázbuborékok a túltelített vér és szövetek gázkibocsátásából származtak. Az újra és újra lemerülő tengeri emlősökkel szemben, a partra vetődött állatok képtelenek voltak merüléssel rekompresszióra, ezért képződhettek a buborékok. Az, hogy a partra vetődött és elengedett delfinek nagy része nem vetődött újra partra, azt sugallja, hogy az állatok képesek egy kis buborékképződést tolerálni, az nem vezet klinikailag jelentős dekompressziós betegséghez, és vissza tudnak térni normális életükhöz.

Moore így magyarázta: „Az eredmények azt sugallják, hogy a delfinek rutinszerűen kezelik a buborékokat, hogy elkerüljék a dekompressziós betegséget, ami keszonbetegség néven is ismert. Az emberek hasonlóképpen kezelik a „csendes buborékokat.” Az emberi búvároknak, akiknek a szöveteiben buborékok képződnek, csak kis része szenved keszonbetegségtől.”

 A kutató kifejtette, hogy a rutinszerű merülések alkalmával az állatok szöveteiben csak kevés buborék képződik, amit kezelni tudnak, viszont az olyan akusztikus stresszt jelentő berendezések, mint a szonár megváltoztatják ezt a normális buborékkezelést.„A csőröscetek partra vetődnek, mikor szonár hatásának vannak kitéve.” Ez a kutatás csak egyike azoknak, melyek azt mutatják, hogy milyen hatásai lehetnek az ember által indukált változásoknak az óceáni környezetre, hogyan befolyásolhatják a tengerben élők egészségét és viselkedését.

A vizsgálat a
Proceedings of the Royal Society B folyóiratban jelent meg.

Science Daily, 2011. október 19.

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés