2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért, Mercédesz
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Dán tudósok oldották meg a vér egy régi rejtélyét - 2012-09-07 09:59:00 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Dán tudósok oldották meg a vér egy régi rejtélyét

Új, izgalmas felfedezést tettek közzé a Nature-ben a vér hemoglobinjáról. A dániai Aarhus egyetem membránfehérjéket vizsgáló központjának tudósai azt a régi kirakós játékot fejezték be, mely az 1960-as évek óta több megközelítésből bizonyult eddig megoldhatatlannak. A kihívást egy bizonyos protektív fehérjekomplex struktúrájának megfejtése jelentette, amely akkor alakul ki, amikor a hemoglobin kiszabadul a vörösvértestekből és mérgezővé válik.

A Nature-cikk legfontosabb technikai felfedezése egy nagyfelbontású háromdimenziós térkép az úgynevezett haptoglobin-hemoglobin komplexről.

„Rengeteg kudarcba fulladt kísérlet után a nagy áttörést akkor értük el, amikor feladtuk a humán kísérleti anyagok használatát, és elmentünk a helyi vágóhídra sertésvérért. Ez az egyszerűnek tűnő megoldás, hogy az emberi minta helyett egy közeli homológiájú faj vérét használjuk, szinte mágikus hatással volt kutatásunk végkimenetelére. Miután már két éve folyamatosan zátonyra futottunk, és kipróbáltuk a legbonyolultabb géntechnológiai eljárásokat, hogy a megfelelő anyagot produkáljuk, ez hirtelen működött” - mondta Søren Kragh Moestrup, a kutatócsoport vezetője a Biomedicine tanszékről.

Ez a felfedezés új és rendkívüli információkat nyújt a hemoglobinról, amely a vörösvértestek belsejének nagy részét alkotja. A hemoglobin alapvető véralkotó az oxigén szállításában, ám toxikussá és potenciális szövetkárosítóvá válik, főleg a vesékben, ha a vörösvértestekből azok károsodása és szétesése (hemolízis) során a vérplazmába jut. Ilyen túlzott felszabadulás előfordulhat sokféle, a vörösvértestek stabilitását érintő betegség során, például malária és más fertőzések esetén.

Ám a szervezetünk kifinomult védekezőrendszerrel rendelkezik. Az első védelmi vonalat a haptoglobin nevű vérfehérje jelenti, amely mintegy elkapja a szabad, és a hem-csoport miatt rendkívül reaktív hemoglobint, és egy makrofág-receptorhoz irányítja, amely beburkolja a hemoglobin-haptoglobin komplexet. Az egyébként CD163 nevű receptor ezen funkcióját szintén ugyanez a kutatócsoport fedezte fel.

A haptoglobin molekulák két alegységből álló dimert alkotnak, s eközben egy eddig ismeretlen hurokszerkezetet hoznak létre, amelynek később a receptorkötésben is jelentős szerepe van. Ezután szoros, de nem kovalens kötéssel, irreverzibilis módon kötődnek a hemoglobinmolekula alfa- és béta-alegységeihez egyaránt (a hemoglobin eredetileg két-két alfa ill. bétaláncból felépülő tetramer). Négy kötőhelye van a globinmolekulák részére, bár nem mindig foglalt mind a négy (a hem csoport egyébként nem vesz részt a kötésben).  A haptoglobin főként a májban és a lépben, valamint a nyirokcsomókban szintetizálódik. A komplex igen gyorsan, maximum 4 nap alatt teljesen lebomlik: főleg a májban, és kisebb részben a csontvelőben és a lépben (a vas nagy része nem veszik el, hanem újrafelhasználásra kerül).

Az akut fázis-fehérjék egyik fő képviselője (ez az összefoglaló neve a szervezetben hirtelen fellépő szövetkárosodások után aktiválódó, a védelemben jelentős szerepet játszó proteineknek). A globin megkötésén és szállításán kívül más védőfunkciói is ismertek: a kiszabadult hemoglobin-töredékek közvetlen lebontásában is részt vesz, valamint gátolja egyes fehérjebontó enzimek működését is, ez is igen hasznos a káros folyamatok során.

„Elsőként mutattuk meg tehát, hogy ez az egyedi proteinkomplex hogyan épül fel: egy részletes, háromdimenziós térképet generáltunk, mely minden egyes atomot megjelenít, és megmagyaráztuk a fennálló szoros fehérje-fehérje kapcsolatot”- állítja Christian Brix Folsted Andersen és Morten Torvund-Jensen.

Az eredmények egy eddig ismeretlen típusú fehérjeszerkezet meglepő feltárásához is vezettek, és általános kiaknázási lehetőségét is nyújtják újfajta szintetikus fehérjék terápiás és diagnosztikai célú felhasználásának.

Forrás: Eurekalert,
NatureKép

2012. szeptember 7.

Kettinger Dóra

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés