2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Csecsemőkori allergia: A bélflóra hatása a B-sejtek érésére - 2012-05-15 09:21:27 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Csecsemőkori allergia: A bélflóra hatása a B sejtek érésére

Azon csecsemők, akiknek a béltraktusát korán kolonizálták E.coli baktériummal, (amelyek az emberi test egyik legfontosabb kommenzalista organizmusai)  vérükben később magasabb számban voltak jelen a B sejtek.

Ezt a svédországi Göteborg Egyetem Sahlgrenska Akadémia kutatóinak  csecsemőkön végzett tanulmánya igazolja.
A bélben lévő baktériumok száma meghaladja a testünket alkotó sejtek tízszeresét, és rendkívül fontosak az egészségünk szempontjából, mivel serkentik az immunrendszer érését. A bél normál baktériumflórája már születésünkkor megtelepszik, de az egyre higiénikusabb életmód eredményeként a bélflóránk változik.

Egyre későbbi kolonizáció: Napjainkban a svéd gyermekek  emésztőrendszerébe egyre később települ be az E.coli baktérium, holott ennek a születést követő első negyven órában meg kellene történnie. Továbbá egyre kevésbé változatos baktérium flóra telepszik meg, a különböző törzsek száma is kevesebb mint ahogyan a fejlődő országokban született gyermekeké.

Mindeközben az immunreguláció hiányát okozó betegségek száma is erősen megnőtt, jelentős allergiás közegészségügyi problémát okozva a nyugati világban.

A B sejtek kulcsszerepet játszanak az allergia kialakulásában: A göteborgi egyetemen a  Sahlgrenska Akadémia  kutatói a fehérvérsejtek egy típusát, a B sejteket vizsgálták, amelyek antitest termelésükkel védik a szervezetet a fertőzésekkel szemben, ezáltal a humorális immunválasz végbemeneteléhez elengedhetetlenek. Továbbá kulcsfontosságú szerepet játszanak az allergia kialakulásában is. A Västra Götaland régió kutatói 65 egészségesen született újszülöttet vizsgáltak.  Anna-Carin Lundell és a kollegái csecsemők béltraktusát kolonizálták születésük első heteiben , és ezeknél a csecsemőknél 4 és 18 hónapos koruk között  magasabb számban mutattak ki  B sejteket mint hasonló korú társaiknál.
“ Az eredmények rendkívül fontosak abban, hogy megértsük a kapcsolatot a komplex bakteriális bélflóra és az immunrendszer között. Továbbá megmutatja, hogy ennek elvesztését kockáztatjuk a túl higiénikus életmóddal”  - magyarázza Anna-Carin Lundell.
“A baktérumok legnagyobb része ártalmatlan a számunkra, és be kell látnunk, hogy nagyon fontosak a gyermekek immunrendszerének megfelelő éréséhez. Egészséges újszülötteket nem lenne szabad túlzottan védeni a természetes bélflóra megtelepedése érdekében”.

Az élet bélflóra nélkül: Az bélbaktériumok természetes védelmi gátat alkotnak az epitéliumban mind strukturálisan, mind  metabolikusan. Ezen baktériumok enterális hatását bizonyították bélbaktériumokkal nem -  és baktériumokkal fertőzött állatokkal is.
A "csíramentes" állatok hajlamosabbak lettek a fertőzésekre, bennük csökkent a vaszkularizáció, az emésztőenzim aktivitás, az izmok falvastagsága, és a szérum immunglobulin szintek is csökkentek. Kisebbek lettek a Peyer foltok és csökkent az intraepithelialis lymphociták (a hámszövet nyálkahártyájában található fehérvérsejtek) száma is, viszont növekedett az enterochromaffin sejtek (egyfajta enteroendokrin sejtek, amik a gyomor-bél traktusban találhatóak, és szerotonint raktároznak, továbbá a szekréciós és perisztaltikus reflexekért is felelősek) területe. A megtelepedett baktériumok a rövid szénláncú zsírsavak termelése révén pozitívan befolyásolják a bélhámsejt proliferációját, differenciációját és egyéb metabolikus hatásokat is közvetítenek (Shanahan, 2002).

A kolonizáció növeli a glüközfelvételt a  bélbaktériumokkal kezelt egerek beleiben, szemben a "csíramentes" egerekkel, akik nagyobb kalória bevitelt igényeltek a normális tejtsúly fenntartásához (Backhed et al, 2004). Tehát a bélbaktériumok a gazdában történő zsírlerakódásban is érintettek. A tudósok már korábban kimutatták, hogy a kommenzalista baktériumok alapjaiban befolyásolják a bélnyálkahártya immunrendszer humorális elemeinek a fejlődését. Így valószínű, hogy a kolonizáló flóra összetétele befolyásolja az immunitásban tapasztalt egyéni eltéréseket.

ScienceDaily, Medindia
, Göteborg Egyetem Sahlgrenska Akadémia, 2012. május 15.

Kép forrása

Papdiné Morovicz Andrea

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 5, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés