2017. november 21. kedd
Olivér
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Bonobó nőstények homoszexuális viselkedése - 2012-03-07 09:41:59 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Bonobó nőstények homoszexuális viselkedése

Az állatvilágban nem új keletű dolog az, hogy az egyedek a saját neműkkel próbálnak szexuális kapcsolatot létesíteni. Rengeteg vizsgálat folyt arra vonatkozólag, hogy mi lehet ennek az oka. Nemrégiben a St. Andrews-i Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a bonobó nőstények homoszexuális viselkedése összefüggésben áll az egyedek szociális helyzetével.

A Pan paniscus a legkésőbb felfedezett emberszabású majomfaj,  ennek ellenére rengeteg kutatás irányult már a bonobók vizsgálatára, mivel több szempontból is különlegesek. Például a csimpánzokkal ellentétben náluk a nőstények a dominánsak, a hímek között pedig azok az egyedek dominánsabbak, akik az uralkodó nőstény utódai.  Érdekesség még továbbá, hogy a bonobók nem csupán az utódnemzés céljából élnek szexuális életet, hanem örömszerzés és a társas kapcsolatok elmélyítése érdekében is.
 
A bonobó nőstények között nagyon gyakori az, hogy azonos nemű társaikkal szexuális kapcsolatot alakítanak ki. Ez úgy történik, hogy az egyik fél (a kezdeményező) a hátára fekteti a partnerét, csípőjüket oldalra fordítják, nemi szerveiket egymáshoz illesztik, és csípőjükkel himbálózni kezdenek. Az aktus közben szembe néz egymással a két fél, míg a hím és a nőstény közötti együttlét során a nőstény a hátát fordítja a hím felé, így kínálva fel neki nemi szervét.

Ez a viselkedésforma felkeltette Zanna Clay és Klaus Zuberbühler, a St. Andrews-i Egyetem kutatói figyelmét.  Az állatokat a Lola ya Bonobo Rezervátumban, Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) közelében, természetes körülmények között vizsgálták, 2008 szeptembere és novembere, illetve 2009 augusztusa és novembere között.  Ezalatt 647 alkalommal sikerült megfigyelniük azt, hogy nőstények próbáltak szexuális kapcsolatot létesíteni egymással (14 nőstény egyed). A vizsgálat során megfigyelték továbbá azt is, hogy milyen az egyedek rangja és hogy melyikük kezdeményez. Ezek alapján megállapítható az, hogy ez a típusú homoszexuális viselkedés a csoport hierarchiában való helyzettel szoros kapcsolatban áll – amíg a ranglétra alján lévő egyedek mindenkinél,  addig a ranglétra tetején álló nőstények csak ritkán kezdeményeztek, és még ritkábban engedték a fiatalabb egyedeknek, hogy kapcsolatot létesítsenek velük.

Ez lehet hát a kulcsa a dominancia megszerzésének: minél „előkelőbb” partnerekkel képes egy egyed kapcsolatot létesíteni, ő maga is annál magasabb szintre kerül a csoport hierarchiában.  Az alfa nőstény már kénye-kedve szerint választhatja meg, hogy kivel szeretne kapcsolatot kialakítani. Az esetek mindössze 3 %-ában történt az, hogy egy magas rangú egyed egy másik magas rangú egyeddel alkosson alkalmi párt, ez valószínűleg a versengésnek köszönhető.

Az előbbi feltételezést látszik megerősíteni az is, hogy az együttlétek során bizonyos esetekben az egyedek „párzási kiáltásokat” hallattak. Hasonló hangokat adnak ki a nőstények  hímekkel történő párzása során is, ebben az esetben azonban ezek a jelzések a társak figyelmének felkeltésére szolgálnak, hogy azok is tudomást szerezzenek arról, épp mi történik. Minél magasabb rangú a partner, annál valószínűbb, hogy az egyed kiáltásokkal hívja fel a többiek figyelmét az eseményekre. Tehát, a nőstény ezzel jelzi a társainak, hogy feljebb került a ranglétrán, hiszen egy magasabb rangú egyed megengedi neki a közeledést.  Figyelemre méltó, hogy egy olyan viselkedési forma, ami a szaporodási szokások részeként alakult ki az evolúció során, új értelmet kap a szociális kapcsolatok építése terén.

Ezen megfigyelések megerősítése érdekében kontroll vizsgálatot is végeztek a kutatók, ahonnan kizárták a hímeket. A nőstények ebben az esetben is hasonlóképpen viselkedtek egymással. Tehát a nőstények a hímek jelenléte nélkül is igyekeznek homoszexuális kapcsolatot létesíteni hasonló nemű társaikkal, és a hímek hiánya vagy jelenléte sem befolyásolja a párzási kiáltások meglétét. Ezek alapján kijelenthető, hogy a bonobó nőstények homoszexuális viselkedése egyértelműen összekapcsolódik a csoporton belüli hierarchiában való pozicionálódásukkal.

Ennél a fajnál jellemző az is, hogy a fiatal nőstényeket elüldözik a csoportból, ezeknek pedig új közösséget kell keresniük. Az új közösségben szükségszerű, hogy legyen valamilyen rendszer, ami alapján az új tagok feljebb tudnak lépni a ranglétrán. Ez pedig fontos, mivel minél magasabb pozícióban van egy nőstény, annál nagyobb eséllyel párzanak vele a hímek, ami szükséges ahhoz, hogy tovább tudja adni a génjeit.

A cikket a Scientific Reports közölte.

PhysOrg.com
, 2012. március 2.


Molnár Attila



Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 6, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés