2017. november 23. csütörtök
Kelemen, Klementina
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Bélben található baktériumok irányítják az állati viselkedést - 2012-10-16 08:37:42 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Bélben található baktériumok irányítják az állati viselkedést

Meglepő kölcsönhatást ír le az állati szervezetek és azok mikrobiomja (a bennük élő mikrobiális közösségek) között egy, a University of Georgia kutatócsoportja által kiadott, Vanessa O. Ezenwa ökológus nevével fémjelzett összegző tanulmány. Az új kutatási területen számos felfedezés jelent meg a közelmúltban, melyek a jövőre nézve számos kérdést vetítenek előre. A tanulmány a Science Perspectives rovatában jelent meg.

A legtöbb kutatás, mely a mikroba közösségek és állati gazdáik közötti kapcsolatot vizsgálja, a patogén mikrobákra fókuszál. – mondja Ezenwa. Jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésünkre a hasznos mikrobákról, más szóval állati mikrobiomról, azonban a közelmúltban számos kutatócsoport kezdett e terület felfedezésébe.

„Ismert, hogy az állati viselkedés nagyon fontos szerepet játszik a mikrobiomjuk stabilizálásában. Azonban miután a stabilizáció megtörtént, a mikrobiomok számos módon befolyásolják az állati viselkedést, melyből hosszú-távú következtetéseket is levonhatunk.”  - nyilatkozza Ezenwa. Egy kölcsönös egymásra-hatásról van tehát szó.

A poszméhek (Bombus terrestris) például a kaptár-társaikkal történő szociális viselkedés során jutnak hozzá a szükséges mikrobákhoz, többek között azáltal, hogy fogyasztanak társaik ürülékéből. Ez az állatvilágban egyáltalán nem szokatlan jelenség. A zöld iguánák (Iguana iguana) a megfelelő bélflóra kialakításához először földet majd kifejlett, felnőtt iguánák ürülékét fogyasztják.

Enzewa szerint: „számos viselkedési mintázat létezhet abból a célból, hogy az állatok, a különböző élethelyzeteiknek megfelelő, különböző bélflórát tudjanak felállítani. Amikor a mikrobiom stabilizálódott, ez lesz hatással az állati viselkedés számos elemére, úgymint a táplálkozás, párosodás, vagy ragadozó-zsákmány interakciók.”

Egy közelmúltbeli eredmény mutatja, hogy a gyümölcslegyek (Drosophila melanogaster) jellemzően olyan társaikkal párosodnak, akik mikrobiótája – különös tekintettel a Lactobacillus plantarum baktériumra – megegyezik az övékkel. Máshonnan azt tudhatjuk meg, hogy az afrikai malária-szúnyogok (Anopheles gambiae) kevéssé érdeklődnek az olyan emberek iránt, akiknek bőrfelületén nagyobb arányban fordulnak elő Pseudomonas spp. és Variovorax spp. baktériumok. Feltehetően azért, mert sok mikroba termel a szúnyogok számára taszító hatású anyagot.

Egereken végzett kísérlet nyújt bepillantást a bélflóra tagjainak agyi aktivitást, stressz, aggodalom és depresszióval kapcsolatos viselkedést befolyásoló képességébe. A probiotikum Lactobacillus rhamnosus-t is fogyasztó egyedek jobban teljesítettek a kényszeres úszás teszten, ami az alacsonyabb stressz jele, illetve agyuk GABA receptorai magasabb expressziót mutattak. A nervus vagus átvágásával megszüntetve az agy és a belek közötti kommunikációt, a baktérium probiotikus hatása is megszűnt. Mindez azt a következtetést vonja maga után, hogy az ideg információt közvetít a bélbaktérium és az agy között. Ha a hasznos baktériumok valóban befolyásolni képesek a neuro-endokrin akrivitást, akkor sokkal nagyobb jelentősséggel bírnak az állatok egymás közötti viselkedésükben, mint az valaha is feltételezték korábban.

A poszméhek példáját alapul véve is kiderül, a felvett bélflóra a patogénekre való érzékenységet is befolyásolja, hiszen azok a méhek, melyek nélkülözték az ürülékből való táplálkozást, eltérő bélfórájuk miatt nagyobb érzékenységet mutattak a patogén Crithidia bombi kórokozóval szemben.


 
Crithidia bombi (forrás)

A szerzők következtetése szerint a mikrobák és az állati viselkedés összetett kapcsolatának további megismeréséhez a molekuláris és tapasztalati megközelítés kombinációjára lesz szükség. „Ez egy új, feltörőben lévő téma, amely még számos kutatást érdemel” – mondja Enzewa.

2012. október 16.

Forrás: ScienceDaily, PNAS

Király Kata 
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 4, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés