2018. október 16. kedd
Gál, Bedő
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az RNS, ami miatt elveszítjük hallásunkat - 2011-01-25 23:32:11 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az RNS, ami miatt elveszítjük hallásunkat

Bár a progresszív hallásvesztés számos embert érint, mégis keveset tudunk e betegség genetikai okairól. A University of Sheffield kutatói felfedezték, hogy egy miR-96 nevű specifikus mikroRNS génjének mutációja áll a háttérben. A kutatás eredményeinek felhasználásával talán a progresszív hallásvesztés kezelhetővé válik.

A mikroRNS-ek (miRNS) rövid nem kódoló RNS-molekulák, melyek számos fehérjekódoló gén expressziójának szabályozásában vesznek részt. Az érett miRNS a mRNS-hez kötődve gátolja annak transzlációját. Szövetek fejlődésében, sejtek specializálódásában, morfogenezisben és ezáltal számos betegség kialakulásában játszanak szerepet. Az miR-96 egy szervspecifikus miRNS, csak az emlősök csigájában fejeződik ki annak fejlődése során.

Az emlősök hallás érzékszerve a belső fül csiga (cochlea) részében elhelyezkedő Corti-szerv. Ebben érzéksejtek két csoportja, a külső és a belső szőrsejtek alakítják át a hangot elektromos jellé. Nevüket a csúcsi részükön elhelyezkedő, mechanikai ingerekre érzékeny mikrovillusokról kapták. Ezek a citoplazma-kitűrődések megnövelik a sejtek felszínét, mechanikai szilárdságukat a bennük futó aktin filamentum-kötegek biztosítják A belső szőrsejtek feladata elsősorban a hallott hang rezgésszámának, illetve magasságának érzékelése. Nagy időbeli pontossággal közvetítik a hallópályán keresztül az ingerületet az agy felé. A külső szőrsejtek elsősorban az amplitúdót érzékelik, emellett a frekvenciadiszkriminációban is fontosak, sőt feltehetően a Corti-szerv hangolásában is részt vehetnek.

A szőrsejtek az embrionális fejlődés során specializálódnak, egy genetikailag pontosan meghatározott fejlődési programon mennek keresztül, ekkor még ugyanolyan biofizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A születés körül jelennek meg köztük különbségek méretükben, elektrofiziológiai sajátságaikban, beidegzésükben. A funkcionális érés külső szőrsejteknél a születés utáni 8. napon, a belső szőrsejteknél a 12. napon megy végbe. 

A Dr Walter Marcotti és Professor Karen Steel vezette csapat a diminuendo egértörzs sejtjeinek fejlődését követte nyomon. Ezek az állatok egy bázis mutációt hordoznak az miR-96 génjében (Mir96). A kutatók kimutatták, hogy ezekben az egerekben a szőrsejt fejlődés a születés körül leáll, mielőtt még a külső és belső szőrsejtek közti különbségek megjelennének.

Az miR-96 számos gén expressziójára van hatással, melyek a szőrsejt fejlődésének folyamataival állnak kapcsolatban. A Mir96 mutációja gátolja egyrészt a sejtek csúcsi részén lévő mikrovillusok, másrészt a szinapszisok és beidegzési mintázatok további fejlődését, ezáltal a külső és belső szőrsejtek nem funkcionálisan különböztek egymástól.

Mindezek azt sugallják, hogy az miR-96 szabályozza a szőrsejtek morfológiai és fiziológiai differenciálódását. Elképzelhető, hogy a szőrsejtek korai fejlődése során egy „ellenőrzőpontot” koordinál, melyen átjutva a sejt válaszolni képes az aktivitás-függő jelekre.

A kutatás eredményeinek felhasználásával tervezhetők olyan terápiák, melyek az miR-96 molekulát célozzák. Így a progresszív hallásvesztés kezelhetővé válhat.

Dr Walter Marconi szerint: „A progresszív hallásvesztés az emberi populáció egy nagy részét érinti, többek között az újszülötteket és a fiatal gyerekeket. A probléma fontossága ellenére, jelenleg még nagyon keveset tudunk a progresszív hallásvesztés genetikai alapjairól. Kutatásunk új és izgalmas eredményekkel szolgált a hallás fejlődésének megértését illetően, valamint lehetséges molekuláris célpontokkal jövőbeni terápiák kifejlesztéséhez.”

A kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.

Science Daily, 2011. január 24.

Duleba Mónika
Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 2, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés