2017. szeptember 20. szerda
Friderika
Biotechnológia, molekuláris biológia és élettan az mRNS.hu-n

Az info@mrns.hu-ra küldhet linket vagy valamilyen anyagot, amit szeretne, ha hírként bemutatnánk.


Korábbi híreink  |   Keresés:

Kiválasztott hír:
Megosztás: Add az iWiW-hez Add a Facebook-hoz Add a Twitter-hez Add a Google Reader-hez Add a Startlaphoz
Az ivaros szaporodás csak másodlagos alternatíva a lisztharmat számára - 2013-08-05 12:30:20 Hozzászólás írása Hozzászólások száma 0 hozzászólás 
Az ivaros szaporodás csak másodlagos alternatíva a lisztharmat számára

A lisztharmatok genetikailag folyamatosan alkalmazkodtak gazdanövényeikhez, ezért az ivaros szaporodás során történő genetikai rekombináció előnytelen lehet számukra. Az ivartalan szaporodás a parazitát sokkal sikeresebbé teszi, - állítják a Zürichi Egyetem és a Max Planck Intézet növénybiológusai, mindezek ellenére a gomba néhanapján él az ivaros szaporodás lehetőségével.

A vizsgált lisztharmat specializált formái (Blumeria graminis) a legrettegettebb növénykártevők, a gombák megfertőzik a búzát (Blumeria graminis f. sp. tritici) és az árpát (Blumeria graminis f. sp. hordei), minden évben hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságnak. Beat Keller és Thomas Wicker  a Zürichi Egyetem növénybiológusai és kutatócsoportjuk, Svájcból Angliából és Izraelből begyűjtött búza lisztharmatokat vetett genetikai vizsgálatok alá. Ezekkel a vizsgálatokkal párhuzamosan, a kutató csoport vezetője Paul Sculze-Leifert a Max Planck Intézet kutatója az árpa fajtákat fertőző lisztharmatok DNS-ét tanulmányozta.

Az eredmények  a Nature Genetics és a PNAS folyóiratokban jelentek meg. A tanulmányban fény derül a gazdanövény és a parazita koevolúciójára, illetve az ivartalan szaporodásból származó utódok váratlan sikerére is. Továbbá az adatok betekintést engednek a búza és az árpa nemesítésének és a patogénnel való kapcsolatának történetébe.

Az ivartalan szaporodás sikeresebb

Hasonlóan a gombák többségéhez, a lisztharmat is képes az ivaros és az ivartalan szaporodásra. Az ivaros szaporodás során megtörténik a rekombináció és új variánsok jelennek meg, míg az ivartalan során, az utód genetikai állománya változatlan marad. A kutatók most bemutatták, hogy a két különféle reprodukciós mód sikerességének mértéke nem is lehetne ennél eltérőbb. „A megfigyelt gomba ivaros szaporodása csak néhány százévente történik, ebből következően inkább az ivartalan szaporodást részesíti előnyben”,- magyarázza Wicker.

Ennek a zavarba ejtő ténynek az okai mélyen gyökereznek. Ahhoz, hogy a gomba sikeresen megfertőzze a gazdanövényt, szükséges a védekező mechanizmusainak kijátszása, melyhez a lisztharmat tökéletesen alkalmazkodott. „Ebben a több ezer éves gazda-parazita kapcsolatban az új genetikai kombinációk hátrányt jelenthetnek a gomba számára, a gazda védekezési folyamatainak semlegesítésében.” A genetikailag teljesen azonos utód sokkal sikeresebben parazitálja a gazdanövényt, eleve olyan adottságokkal rendelkezik, melyek sikeresebb fertőzőképességet biztosítanak. Schulze-Leifert eredményei alapján, ha a búzát és árpát megbetegítő lisztharmatok nagyrészt ivartalan szaporodás során keletkeznek, akkor sokkal fertőzőképesebbnek bizonyulnak, mint az ivaros szaporodás eredményeként létrejött utódok.

Az ivaros szaporodás sem elvetendő

A genetikai vizsgálatokra alapozva a kutatóknak sikerült bizonyítani, hogy a gomba már a búza ősén, nagyjából 10.000 évvel ezelőtt, parazitaként volt jelen, mielőtt a növényt elkezdték volna termeszteni. A gabona genetikai állományában bekövetkező spontán mutációk ellenére, sem volt képes hosszabb időn keresztül távol tartani magától a kórokozót.  A gabona és a lisztharmat evolúciós fegyverkezési versenyt vívnak. „Ha a búza parazita ellenes védekező mechanizmusaiban változás történik, akkor a gombának ehhez alkalmazkodnia kell, különben elpusztul”, - magyarázza Wicker. „Ennek egyetlen lehetősége a genetikai rekombináció, más szavakkal az ivaros szaporodás.”

A különféle lisztharmat törzsek  közt bizonyosan történt ivaros szaporodás és rekombináció, nagyjából ezer évente, mely fertőzőképesebb utódok megjelenéséhez vezetett, melyek hatásosabban parazitálták az újonnan nemesített gabona fajokat.. A kutatók feltételezése szerint, az ókori gabona kereskedelem, részben felelős lehetett az új lisztharmat specializált formák megjelenéséért és elterjedéséért.

Forrás: Science Daily, Kép

2013. augusztus 5.

Oravecz Kinga

Cikk ajánlása » email:
Hozzászólás írása
Hozzászólás
 

Értékelések száma: 3, Cikk értéke (1-10):


Értékelje ezt a cikket! 


Hirdetés
Email cím:
Jelszó:

Regisztráció »
Elfelejtett jelszó »
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti
Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.
Oldal ajánlása (email):
Az ajánlót küldi (név):
Hirdetés